Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz.  Napjainkban viharos gyorsasággal, mondhatni: napról napra, fejlődnek a természettudományok. mégis, még mindig rengeteg olyan kérdés van, melyről a tudósoknak fogalmuk sincs, azaz:halványlila gőzük sincs. Daniel Whiteson és Jorge Chan humoros formában bevezetnek bennünket a fizika kozmikus és parányi világába, elmondják, hol tart a tudomány, meg azt is elmondják, amit még nem tud a tudomány, s utóbbi nem kevés. Nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható ez a kitűnő könyv- utóbbiak meg fognak lepődni, mert teljesen mást " tanít" nekünk a szerzőpáros, mint amit annak idején fizikaórákon próbáltak belénk nevelni.  Mi annak idején úgy tanultuk, hogy az atom elektronokból, protonokból és neutronokból épül fel. Nos, a kutatók ezen kívül még találtak 12+6 részecskét! Ezek annyira kicsik, és annyira rövid ideig léteznek, hogy többségükről azt sem tudjuk, mire való. A könyvből megtudjuk, mi az, amit a tudósok eddig a

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

Pszichológia, pszichiátria- van, akinek már e szavak hallatán is feláll a hátán a szőr. Mások szükséges rossznak tartják ezeket a dolgokat, megint mások- sajnos, ők vannak kevesen- kíváncsiak. Utóbbiaknak szól Stefan Zweig:A lélek orvosai című könyve. Zwieg három életúton keresztül- Mesmer, Mary Baker-Eddy, Sigmund Freud- mutatja be a lélekgyógyászat fejlődését a fejlett világ orvoslásában. Ez már nagyon merész koncepció, ráadásul három ennyire eltérő személyiséget egy kalap alá venni, tevékenységüket folyamatként bemutatni- hát, ez Zweignek nem sikerült. Viszont kaptunk három életutat, melyek közül kettőről nagyon is keveset, a harmadikról viszont nagyon is sokat tudtunk. Mesmernek, a 18. századi osztrák orvosnak élete és tevékenysége a magyar Olvasó előtt alig ismert, s valahogy ugyanígy vagyunk Mary Baker-Eddyvel, a Keresztény Tudomány megalapítójával is. Freudról viszont nagyon is sokat, túl sokat tudunk. A könyvben szereplő három életrajz közül a legtárgyilagosabban bemutatot

A tudósok már régóta foglalkoznak- közvetlen vagy közvetett módon- azzal a kérdéssel, hogy van-e Isten. Hiszen aki sokáig vizsgálja a teremtett világot, eljuthat arra a gondolatra, hogy létezik olyan világ, mely túlmutat a teremtett világon, ahol más szabályok uralkodnak. Francis S. Collins nem akármilyen tudós. Ő vezette azt a projektet, mely elkészítette az embr genetikai térképét. Mégsem materilista. Hisz a spirituális létezőben, hisz abban, hogy a teremtés voltaképpen szellemi dolog. Nézeteit az Isten ábécéje. Egy tudós érvei a hit mellett című könyvben foglalta össze. Az " Isten ábécéje" cím a genetikai kódra utal. Francis S. Collins megkísérel olyan elméletet felállítani, mely összehangolja a tudományt és a hitet. Elméletét biologosznak keresztelte el. A biologosz elmélet ( voltaképpen a teisztikus evolúció másik elnevezése) szerint Isten megteremtette a világot, létrehozta az életet, és létrehozta az evolúciót. Az élet ezek után az evolúció nyomdokain haladt tovább

A köztudatban a tudósokról még mindig a magányos felfedező képe él. Egy fanatikus, aki ül a padlásszobában és kísérletezik, míg végül felfedez egy anyagot, egy jelenséget. Ezzel megváltoztatja a világot, nem sokkal később pedig meghal, az alkohol valamely betegségében... Thomas S. Kuhn korszakalkotó könyve megcáfolja ezeket a közhelyeket. A tudományos forradalmak szerkezete a tudományszociológia egyik alapműve, megkerülhetetlen a gyakorló tudományos kutatók számára is. A legfontosabb ,amit tudatosít az Olvasóban: az új tudományos eredmények mindig valamilyen régi eredmény talaján csíráznak. Nem is forradalomról kellene itt beszélni, hanem szerves fejlődésről. Kuhn nagyon gyakran, talán túlzottan is gyakran használja a paradigma fogalmát. A tudományos forradalom voltaképpen új paradigma. Sajnos, felsőoktatásunk műhelyeiben még mindig vita tárgyát képezi az, hogy tudomány-e a társadalomtudomány. Aki kíváncsi egy valóban mértékadó álláspontra, ki ne hagyja ezt a könyvet! Kuhn nagyon

Nem értem. Nem értem, miért ír egy képzett tudós könyvet arról, hogy nincs Isten. Pontosabban: hogy Isten léte nem bizonyítható. Minden józan ember tudja, hogy Isten léte nem bizonyítható racionális módon, hiszen az Atyát még senki sem látta ( kivéve 1 főt). Tehát, ha valaki azt akarja bebizonyítani, hogy Isten létezése empirikusan nem igazolható, nyitott kapukat dönget. A kereszténység ugyanis azt vallja, hogy Isten léte hit által bizonyítható. Isten csak akkor létezik valamelyikünk számára, ha hiszünk Benne. Isten hit által válik Igazsággá. A hit fogalmát Dawkins nem ismeri, az Isteni téveszme című könyv tehát teljes félreértésen alapul. Ha- olykor nem lenne kifejezetten sértő. Sértő az, amikor a 180. oldalon Dawkins azon elmélkedik, hogy Isten nem egyenlő-e valami placeboorvossággal. Ezen elmélet felvetése már önmagában lefokozza nemcsak Isten létét, hanem az Istenben hívő embereket is. Richard Dawkins empirikusan akarja igazolni, hogy az istenhívők betegek. Hála az Úrnak, nem sike