Könyvekről mindenkinek

 Az egyetemes urbanisztika egyedülállóan különleges könyvét kapja kézbe az Olvasó. A rendezetlenség megtervezése tulajdonképpen egy sokkal korábban,1970-ben,Richard Sennett tollából megjelent alkotás,aThe Uses of Disorder (A rendezetlenség előnyei) című könyv folytatása. Felmérése,szakmai,esztétikai és filozófiai szempontú továbbgondolása mindazoknak a folyamatoknak,amelyek a 20.század második felétől napjainkig a világ nagyvárosainak tereiben és társadalmában végbementek.  A társadalom tovább középosztályosodott. Eltűnt az úgynevezett munkásosztály-ha ugyan létezett valaha-és megjelent a sokkal több szabadidővel, szélesebb látókörrel,megnövekedett igényekkel rendelkező középosztály. Ehhez képest a nagyvárosok(Szerzők itt elsősorban az igazi,felhőkarcolós amerikai nagyvárosokra gondolnak) térszerkezete,funkcionális tagolása megmaradt hierarchikusnak.A huszadik században kialakultak az ú.biztonságos zónák, itt laktak a többnyire fehér, középosztálybeli családok, itt működtek a nagy cége

 Ennek a kitűnő könyvnek legfőbb mondanivalója az, hogy hány- és hányféleképpen próbálnak az egyes települések úrrá lenni a egyre fenyegetőbb klíma-problémán/válságon/fenyegető katasztrófán, többféle narratíva terjedt el. A Klímabarát települések című könyvben olvasható tanulmányokból, konferencia-előadásokból, közölt dokumentumokból kiderül, hogy minden városnak, községnek más-más problémákkal kell megküzdenie. Van, ahol már felismerték, hogy a gyalogos forgalom növelésében érdekelt vállalkozások jó partnerei lehetnek az önkormányzatoknak, van, ahol ez a felismerés még várat magára. Az észak-angliai Newcastle célul tűzte ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenti a károsnayag-kibocsátást, s jó úton is halad, hogy célját elérje.  Persze, rengeteg olyan gátló tényező akad, mind Magyarországon, mind világszerte, amely akadályozza a településeket a klímapolitika megvalósításában. Szerző nagyszerű érzékkel a fejletlen társadalmi szerkezetet teszi ezek közül az első helyre. Hiszen amely tele

 Aki azt várja ettől a könyvtől, hogy valami furcsa építészeti anomáliákról meg botrányosan kivitelezett épületekről olvashat majd, az csalódni fog. Vidor Ferenc a hazai urbanisztika legendás alakja, egyik zászlóvivője. Képek és képtelenségek a városok világáról című könyve igen komoly tanulmánygyűjtemény, ráadásul nagyon részletes és releváns bemutatása és elemzése a nemzetközi szakirodalomnak is.  Ahhoz, hogy Vidor Ferencnek az urbanisztikáról alkotott gondolkodását megértsük, igen messzire kell mennünk. Szerző szerint az emberiségnek vissza kellene találni ahhoz a gondolkodásmódhoz, amelyben hit, tudomány és művészet szerves egységet alkot. Olyan Szerzőltől olvashatunk itt idézeket, mint Hamvas Béla író és filozófus, Weöres Sándor költő ( és hozzátehetjük: filozófus, csak ezt kevesen tudják róla), Fülep Lajos, de még az ókori Lucretius egy mondata is belekívánkozik ebbe a könyvbe. Holisztikus szemlélet- ez a kulcsfogalom. Vidor Ferenc tisztában van azzal, hogy nagyon nehéz a teljess