Könyvekről mindenkinek

 Ekler Dezső építész,számos köz-és magánépület tervezője. Amint az az Ember és háza című könyvből kiderül,az építészetet nem pusztán mesterségként,hanem komoly környezetalakító tényezőként értelmezi. Filozófiai hátteret ad magas szintű szakmai tevékenységéhez. Olyan nevekkel találkozunk e könyvben,mint José Luis Borges vagy éppen Hamvas Béla. És olyan dolgokon gondolkodhatunk,mint hogy mi a fal és mi a célja,vagy éppen arról,hogy mit nevezünk térnek,milyen fajtái vannak,stb. Tágabb kontextusban látjuk a világot,az építészetből kiindulva. Ekler Dezső nem kedveli korunk szellemét. Szerinte a modern ember elszakadt természetes környezetétől,nem találja helyét,szerepét a világban,ezért a fogyasztásba menekül,fogyasztói társadalmat hoz létre. Mindeközben minden korábbinál nagyobb mértékben károsítja környezetét:kivágja a fákat akkor is,ha nem muszáj,olyan szennyezetté teszi a levegőt,hogy a gyerekek számára életveszélyessé válik. Organikus,szerves kapcsolatokon alapuló társadalom helyet...

 Napjainkban az urbanisztika egyik legnagyobb kihívása az úgynevezett okosvárosok létrehozása, működtetése, az ezzel kapcsolatos informatikai, gazdasági, társadalmi, szociális problémák kezelése. Vincent Mosco: Okosvárosok a digitális világban című könyvében feltárja és részletesen elemzi azokat az előnyöket és hátrányokat, melyeket az okosvárosok működése a társadalom ( azaz a városlakók) számára jelent. Mosco nem kritikátlan, de nem is hiperkritikus: józanul, előnyöket és hátrányokat mérlegelve értékeli a modern világ eme újdonságát. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálok néhány személyes reflexiót fűzni Mosco gondolataihoz, illetve kiemelni a kitűnő munka néhány tanulságát.  1. A legfonrosabb tudnunk azt, hogy az okosvárosok elmélete nem 21. századi: már az 1960-as évektől kezdve terveztek efféle településeket, például a rajzfilmek koronázatlan királya, Walt Disney is irányított több ilyen projektet. Csakhogy akkoriban még gondot jelentett a megfelelő informatikai háttér létr...

 Az egyetemes urbanisztika egyedülállóan különleges könyvét kapja kézbe az Olvasó. A rendezetlenség megtervezése tulajdonképpen egy sokkal korábban,1970-ben,Richard Sennett tollából megjelent alkotás,aThe Uses of Disorder (A rendezetlenség előnyei) című könyv folytatása. Felmérése,szakmai,esztétikai és filozófiai szempontú továbbgondolása mindazoknak a folyamatoknak,amelyek a 20.század második felétől napjainkig a világ nagyvárosainak tereiben és társadalmában végbementek.  A társadalom tovább középosztályosodott. Eltűnt az úgynevezett munkásosztály-ha ugyan létezett valaha-és megjelent a sokkal több szabadidővel, szélesebb látókörrel,megnövekedett igényekkel rendelkező középosztály. Ehhez képest a nagyvárosok(Szerzők itt elsősorban az igazi,felhőkarcolós amerikai nagyvárosokra gondolnak) térszerkezete,funkcionális tagolása megmaradt hierarchikusnak.A huszadik században kialakultak az ú.biztonságos zónák, itt laktak a többnyire fehér, középosztálybeli családok, itt működtek a ...

 Ennek a kitűnő könyvnek legfőbb mondanivalója az, hogy hány- és hányféleképpen próbálnak az egyes települések úrrá lenni a egyre fenyegetőbb klíma-problémán/válságon/fenyegető katasztrófán, többféle narratíva terjedt el. A Klímabarát települések című könyvben olvasható tanulmányokból, konferencia-előadásokból, közölt dokumentumokból kiderül, hogy minden városnak, községnek más-más problémákkal kell megküzdenie. Van, ahol már felismerték, hogy a gyalogos forgalom növelésében érdekelt vállalkozások jó partnerei lehetnek az önkormányzatoknak, van, ahol ez a felismerés még várat magára. Az észak-angliai Newcastle célul tűzte ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenti a károsnayag-kibocsátást, s jó úton is halad, hogy célját elérje.  Persze, rengeteg olyan gátló tényező akad, mind Magyarországon, mind világszerte, amely akadályozza a településeket a klímapolitika megvalósításában. Szerző nagyszerű érzékkel a fejletlen társadalmi szerkezetet teszi ezek közül az első helyre. Hiszen a...

 Aki azt várja ettől a könyvtől, hogy valami furcsa építészeti anomáliákról meg botrányosan kivitelezett épületekről olvashat majd, az csalódni fog. Vidor Ferenc a hazai urbanisztika legendás alakja, egyik zászlóvivője. Képek és képtelenségek a városok világáról című könyve igen komoly tanulmánygyűjtemény, ráadásul nagyon részletes és releváns bemutatása és elemzése a nemzetközi szakirodalomnak is.  Ahhoz, hogy Vidor Ferencnek az urbanisztikáról alkotott gondolkodását megértsük, igen messzire kell mennünk. Szerző szerint az emberiségnek vissza kellene találni ahhoz a gondolkodásmódhoz, amelyben hit, tudomány és művészet szerves egységet alkot. Olyan Szerzőltől olvashatunk itt idézeket, mint Hamvas Béla író és filozófus, Weöres Sándor költő ( és hozzátehetjük: filozófus, csak ezt kevesen tudják róla), Fülep Lajos, de még az ókori Lucretius egy mondata is belekívánkozik ebbe a könyvbe. Holisztikus szemlélet- ez a kulcsfogalom. Vidor Ferenc tisztában van azzal, hogy nagyon nehéz ...