Vincent Mosco:Okosvárosok a digitális világban

 Napjainkban az urbanisztika egyik legnagyobb kihívása az úgynevezett okosvárosok létrehozása, működtetése, az ezzel kapcsolatos informatikai, gazdasági, társadalmi, szociális problémák kezelése. Vincent Mosco: Okosvárosok a digitális világban című könyvében feltárja és részletesen elemzi azokat az előnyöket és hátrányokat, melyeket az okosvárosok működése a társadalom ( azaz a városlakók) számára jelent. Mosco nem kritikátlan, de nem is hiperkritikus: józanul, előnyöket és hátrányokat mérlegelve értékeli a modern világ eme újdonságát. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálok néhány személyes reflexiót fűzni Mosco gondolataihoz, illetve kiemelni a kitűnő munka néhány tanulságát. 
1. A legfonrosabb tudnunk azt, hogy az okosvárosok elmélete nem 21. századi: már az 1960-as évektől kezdve terveztek efféle településeket, például a rajzfilmek koronázatlan királya, Walt Disney is irányított több ilyen projektet. Csakhogy akkoriban még gondot jelentett a megfelelő informatikai háttér létrehozása, nem ismerték a szélessávú, pláne nem a felhőalapú számítástechnikát. A kábeltévé, a kor legfontosabb hálózati alapú technológiai újítása nem volt elég valóban működő okosvárosok létrehozásához. 
Recenzens annyit hozzátenne, hogy a keleti blokkban, a volt Szovjetunió területén is születtek hasonló elképzelések, ezek azonban inkább csak a látványtervekig jutottak el. Egy-egy területen sikerült létrehozni specializált településeket ( pl. űrkiképzőközpont), de igazi okosvárosokká ezek a települések még fénykorukban sem fejlődtek.
Nagyon fontos leszögezni:okosváros nem pusztán egyfajta technológiai fejlettséget jelent. Jelenti a polgárok bevonását a közéletbe, a városi terek okosabb és hasznosabb kihasználását stb. 

2. Az előzőekből következik, hogy okosvárosok csak hálózatban képzelhetők el. Amint azt Mosco is írja, Tokió erősebb kapcsolatot épített ki a globális gazdaságban jelentős szerepet játszó, akár több ezer kilométerre fekvő városokkal, mint a környező településekkel- azokat inkább szerette volna saját magába integrálni, így jött létre a világ legnagyobb városkörzete. Az okosvárosok tudásállománya arra predesztinál, hogy ezek a településhalmazok legyenek a globális kereskedelem és pénzügyi világ központjai. 

3. Mivel az okosvárosok kialakítása és működtetése remek üzlet, természetesen a nagy technológiai cégek is igyekeznek minél erősebb jelenlétet mutatni ebben az ágazatban. Egy ilyen település működtetéséhez korszerű, felhőalapú számítástechnikára van szükség. Ezeket csak nagy cégek képesek biztosítani. A gyakorlatban- s ezt a gyakorlatot Mosco igencsak bírálja- a dolog úgy működik, hogy a közszféra szerződést köt magáncégekkel, de ezekből a szerződésekből az üzleti szféra jobban profitál, mint az a polgárság, akinek érdekében az okosvárost állítólag kifejlesztették. Emiatt már a 2010-es években is volt számtalan botrány ,s ezek nem éppen hasznára váltak az okosvárosok ügyének. 

4. Az államok, a politikai vezetők is igyekeznek kihasználni az okosvárosok előnyeit, de kizárólag a maguk számára. Megfigyelik a polgárokat, adatokat gyűjtenek róluk. ( Erre egészen szélsősőges példákat is olvashatunk, például azt, amikor titkos kamerákat helyeztek el egy nyugdíjasotthon mosdójában, arra hivatkozva, hogy az idősek könnyen rosszul lehetnek a mosdóban, ilyenkor pedig orvosi segítséget lehet hívni hozzájuk). A könyvben részletesen olvashatjuk Szingapúr, a kínai városok, Malajzia, illetve a mostanában nagyon erősen fejlődő India példáját. Szántalan konfliktusra került sor az okosvárosokat menedzselő kormányzat illetve a városlakók között. Mosco mélységesen elítéli ezt a gyakorlatot. Recenzens viszont azt látja, hogy a polgárok egy része hajlandó demokratikus jogait részben feladni, ha valóban nő a szolgáltatások színvonala és könnyebbé válik használni őket. ilyen értelemben az okosvárosok- ha egyre több, minden városlakó számára elérhető szolgáltatást képesek biztosítani- a demokratizálás eszközévé is válhatnak.

Ajánljuk ezt a kitűnő könyvet urbanistáknak, mérnököknek,informatikusoknak, és minden városlakónak. Hiszen városaink fejlődése, az ezzel kapcsolatos ellentmondások kezelése mindannyunk ügye.  

Pallas Athéné Könyvkiadó,2019.Fordította ( kitűnően!) Lukács Tibor