Ekler Dezső:Ember és háza

 Ekler Dezső építész,számos köz-és magánépület tervezője. Amint az az Ember és háza című könyvből kiderül,az építészetet nem pusztán mesterségként,hanem komoly környezetalakító tényezőként értelmezi. Filozófiai hátteret ad magas szintű szakmai tevékenységéhez. Olyan nevekkel találkozunk e könyvben,mint José Luis Borges vagy éppen Hamvas Béla. És olyan dolgokon gondolkodhatunk,mint hogy mi a fal és mi a célja,vagy éppen arról,hogy mit nevezünk térnek,milyen fajtái vannak,stb. Tágabb kontextusban látjuk a világot,az építészetből kiindulva.

Ekler Dezső nem kedveli korunk szellemét. Szerinte a modern ember elszakadt természetes környezetétől,nem találja helyét,szerepét a világban,ezért a fogyasztásba menekül,fogyasztói társadalmat hoz létre. Mindeközben minden korábbinál nagyobb mértékben károsítja környezetét:kivágja a fákat akkor is,ha nem muszáj,olyan szennyezetté teszi a levegőt,hogy a gyerekek számára életveszélyessé válik. Organikus,szerves kapcsolatokon alapuló társadalom helyett individuális világot hoz létre. A modern építészet pedig tükrözi ezt a világot: egyéniség helyett egyen-épületek csúfítják az egyre nagyobbá és átláthatatlanabbakká növekvő városokat (Ekler idézi Hamvas Bélát,aki szerint tízezer lakosnál nagyobb városokat nem szabadna létrehozni. Nagyon szeretem Hamvas Bélát,de ezt az állítását a 21.században azért túlzásnak érzem. Jómagam úgy százezer főnél húznám meg a felső határt,az még átlátható,irányítható). 

Ekler Dezső kedvet csinált nekem ahhoz,hogy elmenjek Nagykállóra,s ott megnézzem az általa tervezett Népművészeti Tábor épületeit. Ezek az épületek minden porcikájukban élnek,szinte hívogatnak. A "dinamikus" nem is megfelelő szó rájuk:inkább azt mondanám,lelkük van. Világuk van. Mint ahogy a kaposvári agráregyetem vagy a mezőzombori borászat épületei is:szinte a kezünkbe adják magukat,itt vagyok,nézz meg,tapogass meg,forgass a kezedben,beszélgess velem. Nagyon jó ezeket a különlegesen egyedi épületeket nézni,róluk olvasni. 

Ekler Dezsőtől olvastam az eddigi legjobb Makovetz-értelmezést. Ehhez többet nem fűznék,mindenkinek javaslom,hogy olvassa el a rendkívül mély szívről,értelmezési készségről és tárgysmeretről tanúskodó írást,valamint a Belső-Erzsébetváros történetéről szóló,mára a téma alapvető szakirodalmává lett írást is.

Ajánlom Ekler Dezső:Ember és háza című könyvét minden építésznek és építészhallgatónak,történészeknek,urbanisztikával foglalkozó bármilyen irányultságú szakembernek.

Kijárat Kiadó,2000.