Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Személyes márkaépítés introvertáltként Dr.László Móni könyve sok ember számára adhatja vissza reményt. Van ugyanis egy olyan közfelfogás a magyar ( és tegyük hozzá:az európai-amerikai) társadalmakban, hogy az boldogul a világban, aki remekül megtalálja másokkal hangot, folyamatosan- és jól- kommunikál, szereti őt a környezete,stb. Tehát, mondjuk ki: extravertált ( a könyvhöz hasonlóan használjuk itt mi is az " a" betűs alakot). De mi lesz akkor az introvertáltakkal? A közfelfogás szerint a " csendeseknek". a " visszahúzódóknak" csak a másodhegedűs szerepe marad, vezető állásban eleve ne is reménykedjenek, hiszen ott " jól kell tudni bánni az emberekkel", tudni kell érvényesítetani magadat stb. Ez a közfelfogás, amit sajnos, egyes üzleti tanácsadók csak felerősítenek.  László Móni: Titkos hírnév című könyve egyetlenegy dologról szól: hogy mindez nem igaz.  Nem igaz, mert az introvertált és extravertált között pusztán csak annyi a k

 José Saramago, Nobel-díjas portugál írót egész munkássága során foglalkoztatta az emberi társadalom szerveződésének, az alá-fölérendeltségi viszonyok természetének kérdése. Vakság című regényében Saramago arra keresi a választ, lehetséges-e társadalmat építeni a nulláról, a semmiből, pusztán egy járványhelyzet miatti félelmet kihasználva. Az is érdekelte Saramagot, hogy ha az embert új közösségbe, új társadalomba sodorja a sors, mennyit őriz meg régi tulajdonságaiból, hogyan változik az egyén pszichológiai struktúrája. Nagyon aktuális kérdések ezek most, a 21.században. Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a Vakság című regényről, remélve, hogy az Olvasó kedvet kap a könyvhöz, és megkeresi azt antikváriumokban, könyvtárakban. A történet napjainkban játszódik- de játszódhatna a 19-220-21.század bármelyik pillanatában. A színhely valamely fejlett ország nagyvárosa, lehetne bárhol, Európában, Amerikában Ausztráliában. Fontos eleme a regénynek, hogy nem ismerjük a szereplők n

 Mattyasovszky Jenő egyik legkeményebb, recenzens szerint talán legjobb Hód-története. Logikai alapú, de rendkívül pörgős, dinamikus könyv, szinte csak együltében olvashatja el az ember, letenni, szünetet tartani lehetetlen. Ez az a könyv, amiről azt szokták írni a kritikusok, hogy " magával ragadó". Egy rövid spoilerrel szeretnénk fölkelteni Kedves Látogatóink érdeklődését. A történet az 1970-es években játszódik, Budapesten. Május van, szakad az eső. Edit, az orvostanhallgató, aki alkalmilag újságárusítást vállal, bosszús, mert esőben vizes lesz az újság. Ráadásul egy idős,kissé elhanyagolt külsejű férfi majdnem feldönti őt. Ötven másodperc múlva (egy lámpaváltás, innen tudja Edit) egy kislány rohan ki egy kapualjból és sikít:bűntényt fedezett fel. Edit is odarohan a bámészkodók közé:az áldozat nem más, mint az a férfi, aki majdnem feldöntötte őt. A lány, mint orvostanhallgató, megpróbálkozik az újraélesztéssel, de a férfi csak annyit hajtogat: kuka, kuka...majd elveszíti e

A könyv alcíme:A kíváncsiság, az improvizáció, és az intuíció alkalmazása a munkában.  Nagyon sok magyar vezető és munkaválláló kénytelen azt tapasztalni, hogy a cégeknél sokat beszélnek a kreativitásról, ám amikor konkrétan kellene valami eredetit, valami kreatívat felmutatni, akkor egyből jön az óvatosság, az új innovációktól való idegenkedés. Ugyanez fordítva is igaz: a munkavállaló teleírja az önéletrajzát azzal, hogy ő milyen kreatív, aztán, amikor ténylegesen valami kreatívat kell művelni a cégnél, lefagy. Natalie Nixon könyvét azért ajánljuk minden menedzsernek, és mindenkinek, aki kreatívnak tartja magát, mert a Kreativitásugrás arról szól, hogyan lehet a személy kreativitását a gyakorlatba átültetni, hogyan tud egy kreatív vezető vagy munkavállaló hasznára lenni a cégnek, ugyanakkor flow-élményt is szerezni munkája során.  Nagyon szimpatikus számomra, hogy Natalie Nixon mindvégig hangsúlyozza a kreativitás demokratizálásának fontosságát. Tehát az ötletelés, a szellemi innováci

Az, hogy egy vállalatot hogyan kell helyesen irányítani, már a 19.század óta foglalkoztatja mind a munkásokat, mind a vezetőket. Sajnos, a kapitalizmus kibontakozását követően közel 100 esztendőt kellett várni arra, hogy felismerjék: a vállalat lényege az ember, nem pedig a gép. És nem is a profit. Mason Haire: Pszichológia vezetőknek című könyvének nagyon nagy szerepe volt ebben a szemléletváltásban. Olyan időszakban íródott a könyv, mikor Amerika gazdasági dicsőségének csúcsán állt, a jóléti társadalomnak egyre bővebb áldásait élvezte a középosztály- csakhogy valami mégsem stimmelt. A vállalati termelés, ha magas szinten is, de stagnált, rendszeresek voltak a sztrájkok, a közgazdászok pedig nem tudtak megfelelő válaszokat, megoldásokat találni a kialakult problémákra. Ekkor jött el a pszichológusok ideje... Mason Haire könyve mára a munkapszichológia tudományának klasszikusa lett, ismerete nélkülözhetetlen a vezetők számára. Két megjegyzést azért illendőnek tartok hozzáfűzni a szö