Vlagyimir Voloszkov:Farkasfogak

 Vlagyimir Voloszkov műve igazi könyvritkaság. Szovjet krimi az 1970-es évekből. Különösen ajánljuk specializált gyűjtőknek, antikváriumokban még beszerezhető. De érdemes elolvasni azoknak is, akik a második világháború recepciótörténetével foglalkoznak. Voloszkov: Farkasfogak című könyve ugyanis pregnáns példája a második világháború "szovjet" értelmezésének. 

A történet 1941-ben játszódik, a németek nyáron megtámadják a Szovjetuniót, télre jelentős területeket foglalnak el. A szovjetek evakuálják nemcsak a lakosságot, de ipari üzemeiket is. A szibériai télben játszó gyermekek egy kezet látnak kiemelkedni a hóból. Kiderül, hogy a kézhez egy férfitest tartozik, a férfit fejszével és ásóval agyonverték. Hamarosan fény derül arra, hogy egy geológus az áldozat. A geológusok éppen azon dolgoznak, hogy minél több bauxitot találjanak. Háború van, kell az acél. Szazsin, a helyi rendőrség idősődő vezetője egy fiatal lányt, bizonyos Zadorovát állítja rá az ügyre. A meggyilkolt Nyikolasin remek tudós volt, de rengeteget ivott. Vajon miért bízott rá jelentős, titkos iratokat a geológus-csoport vezetője, a szórakozott ( vagy csak annak tűnő) Voznyakov? Az ügybe hamarosan bekapcsolódik  a belső elhárítás is, akik számára nyilvánvaló, hogy fasiszta ügynökök férkőztek a geológusok közé. 
Az elhárítás egyik nyomozóját a kórházból, a sebesült katonák közül szervezik be. Nem nagy örömmel, de vállalja a dolgot. Hazatér a szülői házba, és- milyen furcsa- éppen egy geológus lett a család albérlője. Kissé furcsán viselkedik, dehát ez betudható a körülményeknek. Vajon tényleg csak a szerelmi bánat emészti az ifjú tudóst, vagy valami más is?

Voloszkov krimije annyiból jó például szolgálhat a műfaj mai alkotóinak, hogy bemutatja: hogyan kell mindenkit gyanússá tenni. A történet bizonyos momentumaiban 10-12 gyanúsított közül is választhat az Olvasó, s ez azért nem semmi. Viszont a könyv teljesen átpolitizált, szinte nincs olyan fél oldal, ahol valamilyen ideológiai " szeminárium" nyoma ne érződnék. A jellemábrázolás sokszor dichotóm- jó és rossz- sok esetben pedig egészen gyerekes, főként a fiatalok szerelmének bemutatásakor. Viszont a második világháborús szovjet korszellem hűen megjelenik: szegénység, elképesztő nyomor, általános bizalmatlanság. Mindenki mindenkinek farkasa. A farkasfogak jó alaposan bevésődtek a társadalom szövetébe. ( Ott is maradtak?)

Fordította Nyírő József. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1972.