Vészi Endre:Tériszony

 Vészi Endre novellái ,regényei, hangjátékai sajátos világot teremtenek. A művek hősei alsó középosztálybeli emberek: a paprikáskrumplit majszoló kis trafikosné, a munkásszálláson évtizedek óta lakó kőműves, a folyton rettegő melós, a nemrég megözvegyült hivatalnok, és más, efféle karakterek. Fenn tudják ugyan tartani jelenlegi társadalmi helyzetüket, de az előrelépésre semmi esélyük. A Tériszony című könyv novellákat, egy hosszabb elbeszélést és egy rádiójátékot tartalmaz. Néhányról írok itt, ebben a könyvajánlóban, hogy kedvet "faragjak" a könyv elolvasásához. 

Nem tudom, ki volt biztoos benne, de Vészi Endre írta az Angi Vera című elbeszélést ( kisregényt?), melyből Gábor Pál rendezett elképesztő sikerű kultfilmet, jómagam is többször láttam a tévében. Az irodalmi mű Angi Verája, rettentően bizonytalan, lelkiismeretfurdalása van amiatt, hogy viszonyt folytat André tanárral, de a mű végére- Traján Piroska hathatós özreműködésével- megérti, hogy a rendszer a totális alkalmazkodást várja tőle, és ezt el is fogadja. Ez nem egy " ellenzéki szellemű" alkotás, ez pont azt mutatja meg, hogyan simult bele a kommonizmus édeskés, illúziókkal teli világába a magyar fiatalság. 

A kötet címadó darabjában, a Tériszonyban, a harmincas éveiben járó Lázár, az alkotói válságban lévő író " beépül" egy munkásszállásra, hogy itt gyűjtsön élményanyagot legújabb művéhez. Raktárosnak adja ki magát, a munkások hamar fleismerik, hogy nem közülük való.Természetesen a hatóságok tudják, hogy Lázár kicsoda. Felesége, az igencsak önálló természetű, feminista festőművész,Karola, viszont határozottan ellenzi ezt az egész dolgot, tudja, hogy Lázár nem való oda. Hihetetlen reménytelenség vesz erőt hősünkön, szabadulni is akar, meg nem is, teljesen idegenek számára az ott élő emberek. Aztán egy napon a remegő szívű, folyton félő Kajtár ( akit a többi munkás azzal vádol, hogy spicli) beszélni akar az " újonccal". Azt állítja, hogy őt, Kajtárt, a kollégái meg akarják ölni, és hogy csak Lázár képes őt megvédeni. Lázár eleinte bolondnak nézi az ötvenes éveiben járó férfit, egészen addig, míg néhány rendőr meg nem jelenik a szállón, közlik, hogy valaki szétverte Kajtár fejét. Nagyon tetszik, ahogy Vészi a bűnügyi motívumot felhasználja elbeszélésében. A Tériszony nem krimi, az erőszak csak mint a társadalomra jellemző, elkeseredett viselkedésforma, van jelen. 

Egy gyönyörűszép délután.A cím valami féle idillikus hangulatban folyó eseményre, például szerelmesek délutáni sétájára a parkban, utal, a valóság sokkal komorabb. Meghal Tedesco Antal, a munkásszállás veteránja,akiről meglepetésre kiderül, hogy csak hatvanéves volt ( sokkal többnek nézett ki). Schmidt és szobatársai elhatározzák, hogy kimennek a temetésére. Ahol is sok abszrud dolog történik: kiderül, hogy ez az egész kegyeleti rendszer egyszerűen csak üzlet. Felcserélnek két holttestet. A temetés után pedig mindenki olyan rossz hangulatba kerül. 

A részvét hetei. Ez a mű a beszéd, a kijelentett dolgok értékével foglalkozik, azzal,hogy modern világunkban a szó értéke relativizálódott, nem tudjuk, mi igaz, mi nem. A kötelező igazmondás, régi korok erkölcse, ebben a világban már nem érvényes.Szlovák úrnak háromnapi gyötrődés után meghal a felesége. Az összeomlott, érzelmileg teljesen magárahagyott férfinak a trafikosné segít ( aki kölcsönkönyvtárat is üzemeltet). Dénes, a fiatal, karrierista főmérnök folyton vigasztalja Szlovák urat, de szavai olyanok, mint a kígyóé, az Olvasó messziről érzi rajta, hogy egyáltalán nem érez együtt a gyászoló férfival, csak azt akarja tudni, hogy mint munkaerő, számíthat-e rá. Mikor aztán meggyilkolják a trafikosnőt, Szlovák úr tesz egy megdöbbent kijelentést, amelyről az Olvasó nem tudja, hogy igaz-e. Az egész történetben valahol elmosódik igazság és hazugság- az írói szándéknak megfelelően. 

Vészi Endre a huszadik századi magyar irodalom kiváló alkotója volt, azt szeretném, ha nem felejtenénk el a nevét. Aki szereti a magyar irodalmat, az feltétlenül olvassa el a Tériszony című könyvet! Nagyobb gyűjtőkönyvtárakban, antikváriumokban még megtalálható. 

Szépirodalmi, 1973.A Kiadó azóta megszűnt.