Szabó Magda:Nekem a titok kell

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz. 

Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga magához veszi lakni édesanyját? S ha igen, hogyan fognak ők kijönni ketten?

Az Eszmélés önéletrajzi jellegű novella, s az írónő gyermekkorába vezet bennünket. A kis Magda rendkívül beteges lány volt, éjszaka szülői felügyeletet igényelt: eleinte egy csipkés kiságyban aludt, vele egy szobában pedig édesapja, később az édesapa kiköltözött a díványra, a gyermek pedig ment a mama mellé. Szó esik a novellában a család szegénységéről, anyja gyakorlatias, életrevaló gondolkodásáról, apja tisztviselői szakmájáról,és kálvinista meggyőződéséről, arról, milyen " vetélkedés" folyt az iskolában a katolikusok és protestánsok között ( az 1930-as években játszódik az igaz történet), valamint egy furcsa szóról, melyet a lány minden nap megismételt, szülei pedig nem tudtak rájönni, mit jelent. Amikor megértették, nagyot nevettek. Az Eszmélés Szabó Magda méltó és gyönyörű tisztelgése családja, iskolái, Debrecen, és mindenki előtt, akinek valamit is köszönhet. 

A Miskolci levelezőlap egy szőlőfürtről című elbeszélés időszembesítő eljárással írott novella, önéletrajzi elemekkel. Gyermekkorában az írónő néhány hetet vendégeskedett egy miskolci rokonuknál, eléggé vegyes benyomásokkal tért haza ( ebben közrejátszott egy Zoli nevű fiatalember is, aki szőlőfürt-módjára tudta felrakni a cseresznyét), magyarul: nem kifejezetten érezte jól magát. Felnőtt fejjel bejárja Miskolcot, teljesen más benyomást tesz rá a város: csodálja az új épületeket, az akkor még kétezer fős egyetemet, a zsúfolt boltokat- a író úgy érzi magát, mintha külföldön lenne. Nagyon szép beszámoló az utazás, az idegen földön is otthon- érzéséről. 

Akit érdekel az irodalomtörténet, feltétlenül olvassa el Szabó Magda levelezését! Olyan emberekkel levelezett az írónő, mint az emigráns irodalom nagy alakja, Gömöri György, a hazánkban legendává vált Somlyó György ( aki természetesen francia olvasnivalót ajánl Szabó Magdának, Michel Butor: La modification című regényét),a gyermekkönyveiről ismert Janikovszky Éva, a legendás író, irodalomtörténész Hegedűs Géza, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Gyögy színházi rendező, Domokos Mátyás, Göncz Árpád, Lator László. Illusztris névsor, a magyar kulturális élet színe-java. Mindenképpen nagyon jelentős irodalomtörténeti adalékokat tartalmaz ez a levelezés. 

Ajánljuk Szabó Magda: Nekem a titok kell című könyvét mindazoknak, akik már ismerik Szabó Magda életművét- nekik olyan lesz ez a mű, mint marcipánfigura a torta tetején. De ajánljuk azoknak is, akik még csak most kezdik felismerni ennek az életműnek a nagyságát, vagy most kezdik tanulmányozni az életművet. Remek bevezető lehet ez a könyv. Jó olvasást! 

Jaffa Kiadó, 2018.