Szabó Magda: Katalin utca
Ha a tér szétdarabolódik, ha az idő apró forgácsokra esik szét, atomjaira hullik a múlt, az író nem tehet mást, hosszú és fáradságos munkával összerakja, amit a történelem összetört. Szabó Magda: Katalin utca című regénye egy ilyen összerakás története. amely olyan jól sikerült, hogy 2007-ben a Katalin utca lett Európa legjobb 1945.után kiadott regénye, és Cévennes-díjat kapott. Nem semmi.
Ahogy megismerkedünk a történet szereplőivel: Anyával, Irénnel, Hédivel, Blankával, Elekes bácsival, az elhivatott tanítóval, no meg Bálinttal, aki a hadifogságból hazatérve már nem volt önmaga, kicsit ráismerünk a saját családunk történetére is. 1945-tel valami elmúlt, a folyók kiléptek medrükből, de nem árasztottak el semmit, csak valami rossz szagot hagytak maguk után. Szabó Magda nagyszerűen bemutatja azt, hogy külső körülmények hatására az emberi viszonylatok egy része megváltozik, más része elillan, vannak viszont tényezők, apró rezzenések, melyek megmaradnak ugyanolyannak- csakhogy így már nem illenek egy új világ keretei közé. Mozgás és egy helyben állás, színek és szürkeség- a Katalin utca hihetetlenül mély, érzékeny- de messze nem hibátlan- alakjai életükkel mesélnek nekünk- magukról.
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Hát, azt gondolom, aki irodalmi műveltségét akarja gyarapítani, ne ezzel kezdje. Nem könnyű szöveg. Inkább azok felé nyílik ki a regény, és mutatja meg igazi arcát, akik már rutinos olvasók. Nekik igazán valami újat mond. A szív pedig kinyílik, s mi máris ott vagyunk Elekesék furcsa világában.
Azt már mondanom sem kell, hogy nem az újabban megszaporodott Monarchia- és Horthy-nosztalgiás könyvek egyikéről van szó. Nem, nem. Ez Szabó Magda. Ínyencség.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com
Ahogy megismerkedünk a történet szereplőivel: Anyával, Irénnel, Hédivel, Blankával, Elekes bácsival, az elhivatott tanítóval, no meg Bálinttal, aki a hadifogságból hazatérve már nem volt önmaga, kicsit ráismerünk a saját családunk történetére is. 1945-tel valami elmúlt, a folyók kiléptek medrükből, de nem árasztottak el semmit, csak valami rossz szagot hagytak maguk után. Szabó Magda nagyszerűen bemutatja azt, hogy külső körülmények hatására az emberi viszonylatok egy része megváltozik, más része elillan, vannak viszont tényezők, apró rezzenések, melyek megmaradnak ugyanolyannak- csakhogy így már nem illenek egy új világ keretei közé. Mozgás és egy helyben állás, színek és szürkeség- a Katalin utca hihetetlenül mély, érzékeny- de messze nem hibátlan- alakjai életükkel mesélnek nekünk- magukról.
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Hát, azt gondolom, aki irodalmi műveltségét akarja gyarapítani, ne ezzel kezdje. Nem könnyű szöveg. Inkább azok felé nyílik ki a regény, és mutatja meg igazi arcát, akik már rutinos olvasók. Nekik igazán valami újat mond. A szív pedig kinyílik, s mi máris ott vagyunk Elekesék furcsa világában.
Azt már mondanom sem kell, hogy nem az újabban megszaporodott Monarchia- és Horthy-nosztalgiás könyvek egyikéről van szó. Nem, nem. Ez Szabó Magda. Ínyencség.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése