Reiman István: Matematika

 Nagyon nehéz egy olyan rendkívül sokrétű és sok területet felölelő tudományról, mint a matematika, összefoglaló jellegű könyvet írni. Reiman Itván sikeresen megoldotta a feladatot, olyanyira, hogy megjelenése óta fiatal egyetemi- főiskolai hallgatók generációi képezték magukat ebből az egykötetes összefoglalóból. Az alábbi könyvajánlóban csak igen vázlatos és kissé felszínes áttekintést adhatok erről az alapműről,minden egyebet a Kedves Olvasóra bízok. Annyit azért elöljáróban érdemes leszögezni, hogy Reiman István könyvére időt kell szánni, ez nem olyan, mint egy regény. Itt minden soroon alaposan el kell gondolkozni. 

Az első fejezet a Halmazok: a matematikai logika elemei címet viseli. Megismerkedünk a halmat matematikai fogalmával, megtanuljuk a halmaz tagjainak különböző jelöléseit ( ugyanis többet is használnak a matematikai tudós művelői). Megismerkedünk olyan fogalmakkla, mint részhalmaz, komplementer halmaz. Megtanulunk halmazműveletet végezni, ehhez megtanulhatunk olyan fogalmakat, mint unió, metszet. Nagyon jó, hogy Reiman részletesen bemutatja a Venn-diagramot ( legalább megtudtam, hogy Venn angol volt, mindig is azt hittem, hogy német...). Megtudjuk, mit is jelent konkrétan a halmazok asszociatív tulajdonsága, illetve, hogy mit is nevezünk diszjunkt halmazoknak. A 17. oldaltól kezdődik a neheze:a direkt szorzattal nagyon összetett műveleteket is képesek vagyunk végezni. A halmazok ekvivalenciája szintén nem könnyen megérthető dolog- de Reiman István magyarázata érthetővé teszi, anélkül, hogy " engedne a színvonalból". A 19.oldaltól pedig kezdődik a bevezetés a logikába, olyan fogalmak értelmére és jelentőségére világít rá a könyv, mint kijelentéskalkulus, állításkalkulus, negáció, diszjunkció, konjunkció, implikáció, logikai változók, stb. Tapasztalatom szerint kétféle matematikus létezik: az egyik szereti a logikát, a másik nem. 
A 2. fejezet a valós számokkal foglalkozik. Kezdi a természetes számokkal és az egész számokkal, folytatódik a racionális számokkal, és a törtműveletekkel ( soha nem értettem, miért okoz ez utóbbi annyi nehézséget az iskolai oktatásban...) , majd rátér a könyv a gimnáziumi érettségin oly sokak életét megkeserítő hatványokra. Külön részfejezet foglalkozik a tizedestörtekkel, a valós számokkal illetve a Cantor-féle axiómával. Megtudjuk, hogyan kell megadni egy szám közelítő értékét, hogyan kell szabályosan kerekíteni ( ezt a fejezetrészt alaposan elolvastam...), illetve, hogy hogyan végzünk műveleteket kerekített számokkal. A valós számok abszolút értéke című fejezet- bár könnyen érthető- már elég nehezen megfogható a nem szakember számára. 
A 3. fejezet témája: Algebrai egész kifejezések és műveleteik. Ez az a bizonyos 3y +5x és társai. Innentől az egész könyv tematikája,tárgyalt anyaga bonyolultabbá válik, pont olyanná, mint amilyennek a matematikát képzelné az ember. 

Ajánljuk Reiner István:Matematika című könyvét mindenkinek, aki magasabb szinten zeretne foglalkozni- illetve: kell, hogy foglalkozzon- ezzel a ngyszerű tudománnyal. Műszaki egyetemi hallgatók éppúgy haszonnal forgathatják, mint tanárszakosok. Emelt szintű érettségire készülőknek már javasolhatjuk bizonyos fejezetek áttekintését. 

Műszaki Könyvkiadó, 1992.