Gerényi Tibor:A szfinxet látni és meghalni?

 Az 1980-as évek második felében  beindult Magyarországon a profi krimiírás. Olyan nevek fémjelezték ezt az időszakot, mint Nemere István ( igaz, ő ekkor még elsősorban sci-fi-t írt), Gyürk Sarolta, Schmidt Attila és mások. Gerényi Tibor neve kevésbé maradt fenn az utókor számára, pedig A szfinxet látni és maghalni című könyve remekül bonyolított és remekül " összerakott" bűnügyi regény. Nem olyan nagy a feszültség, mint egy korabeli " nyugati" krimiben, itt inkább az Olvasó logikai készségét teszi próbra a Szerző- de azt aztán alaposan. Jómagam több száz krimit elolvastam már, de Gerényi művében tényleg csak az utolsó oldalon állt össze a kép. rövid spoilert közlök a könyvajánlóban, ahogy azt már szórakoztató irodalom esetén megszokhatták. 

A fiktív történet az 1980-as évek közepén játszódik. Egy magyar idegenvezető, Kalmár Lóránt igen nagy csávába kerül. Aznap egy Egyiptomba tartó turistacsoporttal indul Kairóba- de névtelen levelet kap: ne induljon el, mert valaki meg fog halni az úton. Kalmárnak fel van adva a lecke: szóljon a rendőrségnek, avagy sem? Végül azzal nyugtatja magát, valószínűleg a kollégák egyike viccelődött vele. De azért, úgy dönt, figyeli fogja az utasokat. 
A legfeltűnőbb jelenség közüttük egy manöken, bizonyos Parázs Angéla. Senki nem érti, hogyan kerül ez a gyönyörű lány ide. Van az utasok között egy humorista, bizonyos Dvorcsák, és huszonhárom évvel fiatalabb felesége. Itt van a tanárosan szigorú modorú Balogné, a falusi kisboltot vezető és rendkívül szomorú Rudainé.A csoporttal tart az üvegszemű, láthatóan depressziós Szálka úr, valamint a dolgokat irányítani szerető, dinamikus természetű Dobay ügyvéd. Érdekes fazon egy arisztokrata, akit 1945 után el is ítélt a népbíróság, de nem kevésbé figyelemfelkető a külsőre és belsőre két tojás apa és fia, a Pártaiak, akik minden lehetséges percet felhasználnak egy kis udvarlásra, csajozásra. Velük utazik aztán Angéla egykori udvarlója, aki még mindig nem adta fel a reményt. Kalmárnak az az érzése, lesz elég baj ezzel a csapattal.  Nem is téved. 
A kairói szállodában az idegenvezető lefizeti a portást és a recepcióst, hogy a csoport minden tagjának minden gyanús mozgását figyeljék. 
Egy nap, a kairói bazárban, baleset (?) történik. Rudainé szoknyáját felszúrják egy tűvel, de valami miatt az injekcióstűt már nem sikerül beleszúrni, az elkövető pedig elmenekül. Másnap megtudják, hogy egy nyugatnémet ( fiatalabbak kedvéért:1990-ig két Németország létezett, a keletnémet NDK és a Nyugat-Németországnak hívott NSZK) turistacsoport egyik tagja meghalt, mert mérgezett narancsot evett. 
Egy éjszaka aztán megtörténik a baj. Parázs Angéla rosszul lesz, nem tud aladni, altatót kér. Elalszik. fél óra múlva teste a szálloda épülete előtt a járdán hever. Az egyiptomi rendőrség nyomozása öngyilkosságot állapít meg, a magyar turistacsoport tagjai szerint viszont gyilkosság történt. Dubay ügyvéd, hazatérve Magyarországra, elkezdi felgöngyölíteni a szálakat. Kiderül, hogy a csoport egyik tagja összeköttetésben állt egy autócsmpész-bandával. De mindenkinek megvannak a maga kis titkai, mint az kiderül....
Ajánljuk ezt a könyvet minden krimikedvelőnek. Ma már inkább csak antikváriumokban lehet hozzáférni. 

Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1986.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása