Tim Marshall:A földrajz hatalma

 Tim Marshall könyvének alcíme:Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére
Tim Marshall, neves brit újságíró könyve nem a földrajzi determinizmusról szól- pusztán arra akar rávilágítani, hogy az egyes országok fekvése, a geopolitikai helyzet, döntően határozza meg egy adott ország kül- és belpolitikáját. Tíz olyan térséget vesz górcső alá Marshall, melyekkel egyre gyakrabban találkozunk a hírekben. Ezek:Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia,Görögország, Törökország, A Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország,világűr. A kilenc földi hatalom és térség egyike sem szupernagyhatalom, viszont területüknél, fekvésüknél, pénzügyi erejüknél fogva fontosak a világpolitika szempontjából. A földrajz hatalma elképsztően aktuális könyv, már Joe Biden elnökségéről is szó esik benne. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnék tenni erről a kiváló könyvről- nem a kiigazítás, inkább csak a mégteljesebbé tétel kedvéért. 

Nagy-Britannia esetében feltétlenül el kell mondani, hogy történelme során mindig volt egy kisebbség, amelyet- jobb híján- nevezhetünk " inváziópártiaknak" is. A 18.században is voltak arisztokrata családok, melyek szívesen vettek volna egy egyesült angol-francia birodalmat. A második világháború idején- pontosabban: inkább 1939 előtti években- is akadtak, akik Németországban látták Európa és a világ jövőjét. A bátor harcosoknak tehát mindig meg kellett vívni egy belső ellenzékkel. És ha már a második világháborúnál vagyunk:a brit flotta elképesztő veszteségeket szenevedett a tengeri háborúban, hiába voltak csúcsteljesítményű hajóik, azok a kor szintjén szuperfejlett kikőtőket elhagyva védtelenné váltak. A brit birodalom- stratégiai értelemben-a brit tengeri uralmon nyugodott, ezt a tengeri uralmat kérdőjelezte meg a második világháború, mind az Atlanti- mind a Csendes-óceánon.De volt egy másik alapja is ennek a birodalomnak, ez pedig a eszme. A 19.századi britek magukat vélték a világ legfejlettebb országának, s ez jó darabig igaz igaz is volt. De nem tudtak mit kezdeni a feltörekvő Németországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal. De mindazon veszteség ellenére, mely Nagy-Britanniát érte, az ország a mai napig a demokrácia egyik védőbástyája. Gazdasága sem olyan elveszett, mint azt egyesek gondolják: a londoni Cityben több pénz forog naponta, mint a legtöbb ország éves költségvetése. Nagy-Britanniát tehát semmilyen szempontból nem szabad leírni. Mekkora világpolitikai dráma volt a Brexit is! Lehet- amint Marshall írja- hogy az ország keresi helyét, próbálja megtalálni új szerepét, de a nagy helykeresés közben azért jócskán termel is. Angliában befektetni, ott ingatlannal rendelkezni a világ szemében még mindig nagy presztízsű dolog. 

Szaúd-Arábiával kapcsolatban mindenkinek a kőolaj, és az azon alapuló mérhetetlen gazdagság jut eszébe. Marshall leírása jócskán árnyalja ezt a képet. Először is:a világgazdaság egyre kevesebb olajat használ, ez pedig arra készteti a szaúdi vezetést, hogy diverzifikálja gazdaságát, eddig ismeretlen ipari és szolgáltatási ágakat preferáljon. Tudták, hogy a Tesla részvényeinek 5 %-a szaúdi tulajdon? Másrészt a mérhetetlen költekezés sem igaz már. Az új trónörökös saját rokonait is rávette arra- finoman szólva sem pluralista-demokrata módszerekkel- hogy adakozzanak az államnak. A vahhabita ideológia is válságban van, a fiatalok egyre kevésbé kíváncsiak vallási szélsőségekre. Tim Marshall részletesen szól a Vision 2030 programról, mely egy teljesen új Szaúd-Arábiát ad a világnak- ha hagyják megvalósulni. Azonkívül fontos szempont, hogy megtartsák szövetségüseknek az USA-t. Ezzel kapcsolatban azt a kérdést teszi fel a Szerző:az az Amerika, amely szövetséget kötött Szaúd-Arábiával az olajért, fenntartja majd ezt a szövetséget a szaúdi napelemért? 

Kinek ajánljuk Tim Marshall: A földrajz hatalma című könyvét?Történészeknek, földrajzosoknak, újságíróknak, politológusoknak, és mindenkinek, aki szeretne egy kicsit kimozdulni otthonról, körülnézni a viágban, aktualitásokkal ismerkedni. Remek könyv, ott a helye a családi könyvespolcon! 

Park Könyvkiadó, 2022. Fordította Máté Frigyes.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása