Glenn Hubbard-Tim Kane:Egyensúlyban

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig 

A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá. 
A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás:
- Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 1950.es években sok amerikai értelmiségi dicsérte a Szovjetunió tervgazdaságát- és hol van már a Szovjetunió. 
-Folyamatosan csökkennek a védelemre fordított kiadások ( 1950-es évek:nagyjából 10 %, 2000-es évek: nagyjából 4 %). Szerzők szerint a védelmi kiadások ( ebben ellentétes álláspontot foglalnak el Paul Kennedyhez viszonyítva) igenis segítik a gazdasági fejlődést. ( Ehhez viszont hozzátehetnénk, hogy az egészségügy is, csak nem olyan mértékben...). 
- Folyamatos válsághangulat van jelen az amerikai értelmiség körében. Féltik a versenyhelyzetbeli előnyt, állandóan keresnek valami ellenséget, pedig az USA folyamatosan a világ legfejlettebb térsége, amely azonban könnyen átcsúszhat válságba. 

Szerzők kidolgoztak egy képletet a gazdasági hatalom mérésére: GDPxtermelékenység x növekedés négyzetgyöke (56.o.). Kétségtelenül vonzó, hogy egyetlen képlettel lehet mérni egy ország gazdasági hatalmát, ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy:
- miért pont a növekedés négyzetgyökét kell alapul venni, miért nem mondjuk a felét vagy a harmadát, vagy bármi mást...Erre a könyvből nem kapunk magyarázatot. 
- Minden egyes országra ráhúzható ez a képlet? Nem lehet, hogy a kulturális különbségek nagyobbak annál ,semminthogy egyetlen képlettel le lehessen írni minden egyes valaha létező és létezett ország gazdasági hatalmát?

Hubbard és Kane áttekintik az alábbi civilizációk gazdasági hanyatlásának okait:
- Római birodalom
- Kína
- Spanyolország
- Oszmán Birodalom
-Japán
-Nagy-Britannia
- Európa
- Kalifornia ( utóbbi fejezet megcáfol sok mítoszt). 
Bár alapjaiban jól fogják meg ezen államok történetének és azon belül gazdaságtörténetének lényegét, mégsem ártott volna mélyebben elmerülni az egyes kultúrák történetében. Például:nem gondolom, hogy átnézték a Spanyolországra vonatkozó több tízezres szakirodalomnak akár csak az esszenciáját is. 
Ennek ellenére gondolatébresztőnek tartom az Egyensúlyban című könyvet, olyan szakmai munkának, mely az érdeklődő Olvasót, egyetemi hallgatót, doktorjelöltet további kutatásra ösztönzi.Ebben áll a Hubbard-Kane szerzőpáros legnagyobb érdeme. 

Ajánljuk ezt a könyvet minden történésznek és közgazdásznak. 

Antall József  Tudásközpont, Budapest,2016.Fordította Magyarics Tamás.