Irvin D.Yalom:Szemben a Nappal

 Irvin D. Yalom amerikai pszichoterapeuta könyve egy nagyon ritkán érintett, mégis, az egész emberi létre vonatkozó súlyos kérdést tárgyal:a halált. A Szemben a Nappal című könyv arról szól, hogyan lehet legyőzni a halálszorongást a pszichoterápia eszközével. Yalom a pszichoterapeuták azon csoportjához tartozik, akik az úgynevezett egzisztenciális pszichoterápiát művelik. Könyvében az általános megállapításokat mindig konkrét esetleírásokkal támasztja alá. 

Találkozunk e könyv lapjain ügyvéddel, aki megunta szakmáját, már tárgyalni sem képes az ügyfelekkel, mert úgy érzi, nem élt eleget, s méltatlan nőre ( drogfüggőre) pazarolta szeretetét. Megismerkedünk a verseket író, és gyönyörű képeket festő építési vállalkozóval, akinek csak arra volt szüksége, hogy a terapeuta megértesse vele: tehetségét Istentől kapta. Elgondolkodhatunk, vajon miért tartja ellenségnek a terapeutát egy rengeteg testi betegséggel kínlódó nyugdíjas angoltanárnő. Beleélhetjük magunkat annak a könyvelőnek a helyzetébe, aki egyszerűen nem mer állást változtatni, mivel ott van a két gyereke- vajon ennek mi köze van a halálszorongáshoz? Szerző elmagyarázza nekünk, hogy igenis sok köze van. Mint ahogy a megcsúnyulástól, az elfeledettségtől, a nyugdíjtól, a gyerekek eltávolodásától való félelem is voltaképpen a haláltól való szorongással függhet össze. 
Yalom kiemeli: nagyon sok esetben a halálfélelmet- ami nem egyenlő a halálszorongással- valamilyen más szorongás " melléktermékeként" kezelik. Szerző szerint ez hibás feltevés, igenis létezik haláltól való szorongás, mint önálló betegség. Yalom egyébként freudista, vallja a tudatalatti létezését, de mást gondol a tudatalatti tartalmáról ,mint Freud. 

Nagyon tetszik az a fejezet a könyvben, amikor is Szerző saját halálfélemeivel kapcsolatos dolgokat oszt meg az Olvasóval. Ehhez kell bátorság! Végül is minden Olvasóban felvetődik, miért ír valaki egy ilyen kényes témáról. Yalom ezeket a kérdéseket mintegy megelőzi, megválaszolja. 
A könyv utolsó fejezete terapeutáknak szól. Az amerikai egyetemek többségén ugyanis a jövő pszichológusait kognitív- behaviorista szellemben tanítják, az így kikerült frissdiplomások pedig nincsenek arra felkészülve, hogy egzisztenciális kérdésekkel foglalkozzanak. Szerző szépen, alaposan bevezeti őket a klasszikus, freudi alapokon nyugvó pszichoterápia módszertanába. Hangsúlyozza, hogy pszichológus és páciense között közös munkáról van szó, a felek egyenrangúak, közös eredményért dolgoznak. Nagyon érdekesnek találom, hogy ezt így, ilyenformán el kell mondani, de hát ha egyszer kell, akkor kell. 

A Szemben a Nappal című könyvet kizárólag pszichológusoknak, pszichiátereknek ajánljuk. Akik küszködnek a tárgyalt problémákkal, inkább menjenek le egy jó terapeutához! 

Park Könyvkiadó, 2018. Fordította Résch Éva


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása