David Epstein:Sokoldalúság.Miért tarolnak a generalisták specializált világunkban?

 David Epstein könyvét mindenkinek el kellene olvasnia. Olyan, a köztudatban nagyon is élő és káros paradigmákat cáfol meg, melyek nagyon sok ember teljesítményét visszavetették. 
A 21.század általánosan elterjedt gazdasági-társadalmi felfogása szerint az embernek minél inkább specializálódnia kell, mert mindenki csak egy szakterületen lehet jó, ráadásul ezt a spacializálódást minél korábban el kell kezdeni, akár már kisgyermekkorban. Epstein ezzel ellentétben a sokoldalúságot vallja követendő példának. Nézzük meg, hogy miért!

A világ élsportlói között akadnak olyanok, mint Tiger woods, aki már csecsemő korában egy lábon egyensúlyozott, háromévesen pedig egy ttévéműsorban golfozott, tízévesen pedig már félprofi felnőtt játékosokat vett palira a helyi glofklubban. A sakkozók között is akadnak olyan személyiségek, mint a Polgár lányok, akik már gyermekkorukban felnőtt nagymestereket vertek meg, Polgár Judit pedig a világ legfiatalabb nagymestere lett. De- Epstein szerint- ez a ritkább. A világklasszis sportolók nagy része úgy kezdte pályafutását, mint Roger Federer, a tenisz világsztárja, aki tizennégy évesen még álmélkodva nézte a felnőttek játékát, s csak az volt a vágya, hogy legalább egyszer találkozzon Beckerrel. Egy alapos tudományos kutatás kimutatta, hogy a 2004-ben Világbajnokságot nyert német válogatott tagjai tizennégy éves korukban még messze nem döntötték el, hogy kizárólag a labdarúgásra teszik fel az életüket. Többféle sportot kipróbáltak, igyekeztek minél többet látni a világból, éppen úgy, mint a többi tizenéves. ( Recenzens hozzáteszi: egyszer Sir Alex Ferguson, a legendás edző azt mondta, hogy azért szereti az amerikai kapusokat, mert ügyes a kezük. S miért ügyes a kezük? Mert sokféle tevékenységet kipróbáltak). 
Epstein megcáfolja a kreativitásról vallott egyik legelterjedetebb tévhitet is, miszerint az igazán kreatív emberek mindig és mindenkor valami egyedit akarnak létrehozni. A sportban és a legtöbb szakmában az emberi kreativitás mintázatokat követ. Így van ez a sakkozókkal, a teniszezőkel, de még a tűzoltókkal is. 
Szerző ír egy kísérletről, melyet Polgár Zsuzsa női sakkvilágbajnokkal végeztek. Amikor olyan állást mutattak neki, ami gyakorlati játszmában előfordulhat, akkor pár másodperc alatt megjegyezte az állást és hibátlanul kirakta. Amikor viszont olyan állást mutattak neki, amely gyakorlati játékban csak igen ritkán vagy egyáltalán nem fordulhat elő, a memória csődöt mondott: sem Zsuzsa, sem a kísérletben résztvevő nemzetközi mesterek nem voltak képesek visszaidézni az állást. Olyan tűzoltókat, akik korábban zömmel kertes házakban oltottak, felhőkarcolókban történő tűzoltásnál cserben hagyott a kreativitásuk, és rendre rossz döntéseket hoztak. Nagyon fontos tehát, hogy a tehetség mindig mintázatokban gondolkodik. Ide tartozik Lemke zongorista esete ( aki egy savant, és hogy ez mit jelent, elolvashatjuk Epstein könyvében).
DE- és ez a legfontosabb kérdés- a világ úgy működik mint a sakk, vagy a tűzoltás, vagy golf? 
Nem! 
Jobban hasonlít arra a 18.századi velencei zene-iskolára, mely megújította a Európa és a világ zenekultúráját.Vagy jobban hasonlít arra a matematikaórára, ahol az elvontnak tűnő számokat és betűket a diákok mindennapi gyakolrati tapasztalataival vetik össze.

S hogy cáfoljunk egy újabb tévhitet, miszerint a fiatalok okosabbak és ügyesebben mozognak kreatív területeken, Epstein idéz egy felmérést( 21.o.): Az USA leggyorsabban növekvő start-upjai vezetőinek átlagéletkora 45 év!! Recenzenst ez az adat megdöbbentette. A média által sugallt fiatalság-kultusz egész egyszerűen nem igaz. Munkaüggyel foglalkozó pszichológusok tanúsítják ,mekkora jelentősége van egy-egy munkaterületen az életben szerzett sokféle tapasztalatnak. Nem kell tehát annak félnie, aki negyven éven túl szeretne pályát módosítani. A Nobel-díjas tudósok nagy része valami másban is tehetséges. 

És ez mindenkire igaz, a Kedves Látogatóra is. Ajánljuk tehát David Epstein könyvét- mindenkinek! Sok olyan dolgot megértünk a világból, amelyről korábban még csak el sem gondolkoztunk.

HVG Könyvek,2021.Fordította Kenyeres Anna.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása