Berger Viktor:Az életvilág mediatizálódása

 A kitűnő szociológus legújabb kötete olyan témát tárgyal, amely a jelenleg a földön élő minden embert érint: az életvilág mediatizálódását. Mindannyian, akik ma élünk, fogyasztunk médiát, s- bárha sokunk ezt tagadni igyekszik- rengeteg életmegnyilvánulásunkat befolyásolják azok a kulturális termékek, melyeket életünk részeivé tettünk. A világ kitágult, az információáramlás felgyorsult, megváltozott a munka, a magánélet. Miként történhetett ez? Valakik ( gazdasági és politikai hatalmak) ránk kényszerítették a technikai civilizációt, mi magunk választottuk azt több lehetőség közül, vagy egyszerűen erre volt igényünk.  Ebben a könyvajánlóban megmutatunk néhány olyan gondolatot, melyek Berger Viktor műve által segítenek megérteni korunkat (amely, mint minden kor, a történelembe szervesen beágyazott. A mediatizálódás jelensége nem új, legfeljebb a mélysége és a mértéke változott az évtizedek során. Az 1920-as években az USA- ban több, mint 30 000 újság jelent meg ( folyóiratok ebben nincsenek benne), Franciaországban kb. 5000. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy már a 20.század is a sajtó és a média által erősen befolyásolt történelmi korszak volt, legfeljebb az emberek mindennapi életét nem hatotta át annyira a média. 

Berger Viktor részletesen elemzi Heideggernek a civilizációval és a technikai fejlődéssel kapcsolatos elméletét. Heidegger szerint a technikai fejlődés fontos eleme az, hogy az állam megpróbál abból hasznot húzni, s erősíteni az állampolgárok feletti uralmat és ellenőrzést. Ne feledjük, hogy a nagy német filozófus az 1930-as években alkotott, akkoriban " virágkorukat élték" a totalitárius rendszerek. Ma annyival egészíthetjük ki Heidegger gondolatait, hogy a demokratikus államok az uralom megszerzése szempontjából kettős nyomás alatt vannak:a nemzetek feletti szervezetek igyekeznek minél több jogot és eszközt kivenni a kezükből, a társadalmak pedig hajlamosak arra, hogy az állam minden terjeszkedési törekvésében egyfajta totalitáriusságra való törekvést lássanak. Ugyanakkor a privát üzleti szférában is elterjedtek olyan törekvések, melyek a minél több adat, információ megszerzését szolgálják. A média tehát olyan torta, melyből minden szervezet, amely rendelkezik bizonyos hatalommal és befolyással, minél nagyobb szeletet akar kihasítani. 

Berger részletesen foglakkozik Ihde technológiáról és társadalomről alkotott elméletével. Ihde szerint az egyén vagy a kisebb közösség nem tudatosan kapcsolódik a médiához, nem közvetlenül befolyásoltatja magát azok által. A média inkább észrevétlenül rögzít bizonyos magatartásformákat. ( Recenzens hadd tegywen mindehhez egy magyarországi példát: egy alföldi faluban, ahová az 1920-as években vándormozi jelent meg, a film bemmutatása után még a cselédlányok is " kisnaccsád"- nak szólították egymást). Ihde szerint ember és technika viszonya négyféle lehet:
- Megtestesülés
- Hermeneutikus viszony
- Alteritás
- Háttérviszony
Recenzens úgy véli ,hogy az élet egyes szféráit, az egyes tevékenységeket illetően egy személy akár többféle viszonyulást is kialakíthat. 

Ajánljuk Berger Viktor: Az életvilág mediatizálódása című könyvét szociológusoknak, médiaszakembereknek, egyetemi hallgatóknak ( minden szakon, hiszen a mediatizálódás jelensége minden értelmiségi szakmában jelen van), és mindenkinek, aki úgy érzi,ellepnek bennünket az információforrások. Remek könyv, jó olvasni,képet ad a legújabb nemzetközi szakirodalomról, ugyanakkor számtalan önálló meglátást is tartalmaz. 

L1Harmattan Kiadó, 2023