Csikós Gábor- Horváth Gergely Krisztián (szerk.):Az árnyékos oldalon.Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években

 A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a Magyar vidék a 20.században könyvsorozatban jelent meg. A rendkívül színvonalas tanulmányokat,ebben a rövid ajánlóban ,nem áll módunkban egyenként értékelni. Ehelyett inkább arra hívnánk fel a Kedves látogatók figyelmét, mi is tetszett meg annyira ebben a könyvben- úgy általában véve. 

1. Nagyon jó, hogy a magyar történetírás elkezdte a magyar falu, a magyar tanya 20.századi történetének feltárását. Múlt-kutatásunk jó darabig Budapest- központú volt, pedig hazánk lakosságának nagy része mindig is " a vidéken" élt. Mégis, elkerülik az alkotók azt a csapdát, hogy valamiféle " narodnyik" történetszemlélet jegyében értelmezzék újra a Kádár-korszakot. Az Árnyékos oldalon.. az objektív, valóban szakmai szempontokat előnyben részesítő történetírás diadala. A könyv címe egyébként fedi a valóságot:a hatvanas években a falu még erőteljesen azon a bizonyos árnyékos oldalon feküdt: fejlesztésekben, világlátásban, de leginkább a hatalomnak hozzá való bizalmában. Ez utóbbit mutatják a megfigyelési ügyek is. 

2. A " vidék" rendkívül sokoldalú, éppen ezért sokféle problémával küszködik. A hatalomnak semmivel sem volt egyszerűbb, mondjuk, egy Vas megyei községet rábírni a téeszbe való belépésre, mint Budapesten megtörni az 56-os fegyveres ellenállók egy csoportját. Nem olyan egyszerű a helyzet, hogy " jöttek az agitátorok és két hét múlva már az egész falu téesztag volt", hanem sokszor évekig meg kellett küzdeni a lakosság aktív és passzív ellenállásával. Ebben a könyvben mindez remekül megmutatkozik. 

3. Nagyon érdekes a katolikus egyház térvesztéséről szóló tanulmány. Bennem az a kérdés fogalmazódott meg: vajon lassította, netán megakadályozta volna ezt a térvesztést, a társadalom laicizálódását, a templomok kiürülését az, ha nem kommunista rendszerben élünk? Ha meghagyják a parasztságot szabadnak? Nyugat-Európa, a szabadság és demokrácia földje, már az 1970-es évek óta küzd a keresztény értékek visszaszorulásának, az egyház elhagyásának problémájával. Érdekes kérdés, a " mi lett volna, ha..." dilettáns felvetések egyike, engem mégis foglalkoztat. 

4. Az MSZMP mindig is nagy figyelmet fordított a vidék kultúrájára- meg kellett teremteni az egyház konkurrenciáját. Ezzel viszont csak nyert a falu, rengeteg kultúrház épült, könyvtárak, iskolák, a meglévő iskolákat fejlesztették. Érdekes lenne követni ezeknek a kultúrházaknak a rendszerváltás utáni sorsát. Igen gyakran estek áldozatul a rabló-privatizációnak. 

5. A legmeglepőbb számomra a kötet záró tanulmánya volt ( Kis József:Sztálinisták, maoisták az 1960-as években Borsodban). Az ultrabalos kommunistákat sokáig kizárólag a fővárosba helyezte a magyar történetírás. Erre kiderül, hogy Miskolcon, a szocialista rendszer egyik fellegvárában, egyes munkások (!) kommunista pártot akartak alapítani...

6. A magyar történetírás eddig legelhanyagoltabb területe a puszta népe történetének megírása volt. Ez a könyv pótol valamit ebből a hiányosságból, Sántha István: " Uradalmi tégla".Beköltözés a faluba, a dél-vértesi puszták esete. című, remek tanulmányával. 

Kinek ajánljuk ezt a remek könyvet? Szerintem minden, történelem iránt érdeklődő hivatásos és laikus kutató, tanár, érdeklődő bízvást elolvashatja. Sőt: azt gondolom, szükség lenne hasonló könyvekre, vagy épp a könyvsorozat folytatására. Kíváncsian várom, lesz-e. 

Bölcsészettudományi Kutatóközpont- Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2020.