Könyvekről mindenkinek

 Palásti László ( 1903-1975) a huszadik századi magyar irodalom mára méltatlanul elfeledett alakja. Újságíróként, íróként dolgozott, volt berlini tudósító, írt komoly regényeket, krimiket, igazi műfaját, a humort, csak 1945 után találta meg: 1950-től dolgozott a kor egyetlen szatirikus lapjánál, a Ludas Matyinál.  Gyilkosság a műtőben című bűnügyi regénye afféle angol típusú rejtvény:van egy többé-kevésbé bezárt szoba, sok gyanúsított, meg egy hulla, aztán végül három. Az alábbi spoilerben talán sikerül érzékeltetni a mű hangulatát.  A fiktív történet valamikor az 1920-as években, a weimari Németországban játszódik. Egy előkelő magánklinikán az ország egyik leggazdagabb emberét, Krachwinkel cipőgyárost műtik, vesebajjal. A műtétet Dr.Karl Werner, nemzetközileg ismert és elismert professzor irányítja. A műtét eleint jól alakul, aztán történik valami. Werner doktor Hellpach tanársegédtől kérdez valamit, de az nem válaszol. Mikor a professzor közelebb lép hozzá, látja, hogy ...

 E.Girdo írói álnév, viselője nem más, mint a 20.század egyik legendás bestseller-alkotója, Barsi Ödön. A két világháború között kibontakozott magyar ponyvairodalomnak is kiváló képviselője, sok százezer olvasót szórakoztattak el történetei. Ebben a könyvajánlóban spoilert közlünk A kőkoporsó átka című bűnügyi regényről, de természetesen a megfejtést nem áruljuk el, azt odabízzuk az Olvasóra!  Kezdődjék hát a spoiler! A fiktív történet valamikor a két világháború közötti Angliában játszódik. Londonban vagyunk, ahol elviselhetetlen az eső és a köd. Thompson közrendőr éppen a város elegáns villanegyedében járőrözik, amikor arra lesz figyelmes, hogy egy előkelő ház tetejéről mászik lefelé egy betörő. A bűnöző nyomába ered, majdnem el is kapja, ám ravasz úriember az utolsó pillanatban kicsúszik kezei közül, méghozzá úgy, hogy egy elég ócska trükkel veri át.  A helyszínre érkezik Hodges felügyelő a Scotland Yardtól. A ház a híres egyiptológus professzoré, Archibald Wrenné.A pr...

 A könyv alcíme:Trauma, betegség,és gyógyulás mérgező világunkban Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány pontban leírnám, miért is tetszett nekem ez a könyv. 1. Professzionális orvostudomány: a legutóbbi idők élenjáró, innovatív kutatásainak eredményeit olvashatjuk, közérthető, mindenki számára emészthető nyelven.  2. A hagyományos gyógyításhoz, az okos, de a beteg érzelmi életét nem vizsgáló, háttérbe szorító irányzatokhoz képest Dr.Máté Gábor és Máté Dániel amellett foglal állást, hogy az egyes betegségek hátterében megbújhat valamilyen trauma, stressz, s ezek a negatív jelenségek jelentkezheznek akár évtizedekkel később, fizikai betegség formájában. Nagyon megdöbbentőnek találtam a reumatoid artritiszes betegeken végzett empatikus, a beteg élethelyzetét is figyelembe vevő élethelyzeteket. A hagyományos klinikai orvoslásban nem veszik figyelembe a lelki tényezőket, csak a megfelelő gyógyszert keresik ( recenzens hadd tegye hozzá:Magyarországon azért jobb a helyzet, mint a Sze...

Hát ennek is eljött az ideje. Az a generáció, melynek tagjai az 1980-as-90-es években ( tehát a késői Kádár-kor és a rendszerváltás határán), koptatták az egyetemek, főiskolák padjait, mára lett kb. 50 éves. Fél évszázad élettapasztalata gyűlt össze, s ezek az élettapasztalatok az irodalomban is lecsapódnak. Nagy Gerzson:Ablak az Ontario-Tóra című könyve pontosan az a könyv, amit meg kellett írni, különben mindaz, amit állít, elvész, feloldódik a történelem- értelmezések egyre végtelenebb labirintusában.  Meg kellett írni, hogy az a kissé rémült, gátlásait kompenzációval levezető fiatalember, aki kisvárosból került fel Budapestre, hogy itt egyetemi tanulmányokat folytasson, mennyire idegenül, a lét peremén érezte magát. Meg kellett írni, hogy ezek a fiatalemberek, emnniyre szégyellték magukat azért, mert nagykorú létükre még rászorulnak szüleik gondoskodására- de azt is meg kellett írni, hogy Anya a töltött dagadó alá rakta a kenyeret, meg hogy az albérletben mindenki megkínálta a ...

 A középkor a modern kori emberiség leghosszabb történelmi időszaka, mégis, talán erről a több, mint ezer évet átfogó korszakról tudunk legkevesebbet. Talán az uralkodókat, az államokat, a politika- és hadtörténetet még ismerjük valamelyest, de a nem hivatásos érdeklődő a középkori ember mindennapjairól, életmódjáról, gazdálkodásáról és kereskedelméről vajmi keveset tud. A kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett, 17 tanulmányt tartalmazó kötet megpróbálja kitölteni ezt a tudásunkban tátongó űrt, sikerrel. A közölt tanulmányok érdekesek, relevánsak, alkalmasak arra, hogy a középkor történetében már valamennyire járatos Olvasó érdeklődését, kíváncsiságát mélyítsék, kutatásra ösztönözzenek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk adni abból az elképesztően gazdag, horizontálisan és vertikálisan is tagolt tudásból, mely ebben a könyvben fellelhető. Megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor Hunyadi Mátyás királyunk rendkívüli adót vetett ki egy gazdagnak számító városra...

 Az 1980-as évek második felében  beindult Magyarországon a profi krimiírás. Olyan nevek fémjelezték ezt az időszakot, mint Nemere István ( igaz, ő ekkor még elsősorban sci-fi-t írt), Gyürk Sarolta, Schmidt Attila és mások. Gerényi Tibor neve kevésbé maradt fenn az utókor számára, pedig A szfinxet látni és maghalni című könyve remekül bonyolított és remekül " összerakott" bűnügyi regény. Nem olyan nagy a feszültség, mint egy korabeli " nyugati" krimiben, itt inkább az Olvasó logikai készségét teszi próbra a Szerző- de azt aztán alaposan. Jómagam több száz krimit elolvastam már, de Gerényi művében tényleg csak az utolsó oldalon állt össze a kép. rövid spoilert közlök a könyvajánlóban, ahogy azt már szórakoztató irodalom esetén megszokhatták.  A fiktív történet az 1980-as évek közepén játszódik. Egy magyar idegenvezető, Kalmár Lóránt igen nagy csávába kerül. Aznap egy Egyiptomba tartó turistacsoporttal indul Kairóba- de névtelen levelet kap: ne induljon el, mert valak...

 Mindig is érdekelt, más világtájak lakói, szülöttei hogyan vélekednek az én kontinens- hazámról, Európáról. Milyen különlegességeket látnak bele, miben vélik felismerni a vén Európa történeti fejlődéésének sajátosságait? John Hirst ausztrál történész könyvét ezért is fogadtam hatalmas lelkesedéssel. A Melbourne-i Egyetem hallgatóinak készült előadás-sorozat érett könyvvé, különleges könyvvé, s lett belőle Európa legrövidebb története.  Az alábbi könyvajánlóban nem szeretnék részletekbe menően, oldalról oldalra " végigsuhanni" ezen a nagyszerű könyvön. Történészként inkább néhány észrevételt tennék, amelyek- szándékaim szerint- megkönnyítik az eligazodást ebben a remek könyvben.  Kezdjük akkor!  1. Hirst három alapvető kultúrából eredezteti a modern Európát:a görögből ( klasszikusból), a héberből, illetve a germánból. Jómagam még hozzátenném ehhez a kelta, a szláv és a finnugor elemet. A középkori Európát ért offenzívák sorából kimaradtak a kalandozó magyarok hadjára...