Könyvekről mindenkinek

 Háy György:Formabontó repülőgépek című könyve igazi hiánypótló alkotás a magyar könyvpiacon. Szerző rajzokkal és kitűnő fotókkal illusztrálva mutatja be a repülés történetének furcsa, nem egyszer extravagáns szerkezeteit. Manapság mindenkinek van elképzelése, sokaknak személyes tapasztalata is arról, hogyan is néz ki és hogyan működik egy repülőgép. A repülés a 21.századra a világ egyik legfontosabb iparágává lett. Háy György könyve arra világít rá, hogy a mai repülők kialakulása, sajátos formai és működésbeli jegyeinek megszületése ugyanúgy történeti folyamat, mint minden más ezen a bolygón. Azonkívül mindg is volt igény az érdekeltek részéről arra, hogy bizonyos speciális funkciójú légi járműveket készítsenek.  Például repülőgépeket illetve monumentális méretű alkatrészeket szállító gépeket, úgynevezett "möbeltransportokat", ahogy a szakmai zsargon nevezi. Ezen óriásgépek nélkül nem létezne a mai modern repülépgyártás. A gépek ugyan felbonthatók kisebb alkatrészekre, de az

 A könyv alcíme:Hogyan formálja az innováció a gazdaságot? Tim Harford, a neves közgazdasági író és újságíró A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés című kitűnő könyvében arra vállalkozott, hogy bemutasson a Kedves Olvasóknak ötven olyan innovációt, mely megváltoztatta világunkat, és elősegítette, szerte a világon, a kapitalista gazdaság fejlődését. Olyan, a mindennapi életünk szerves részét képező dolgokról, intellektuális jelenségekről van szó, melyek többségéről nem is sejtenénk, hogy megszületése idején mekkora viharokat kavart- annyira mindennapivá váltak ezek a találmányok, ötletek, innovácók. Hiszen kinek jutna eszébe azon gondolkodni, micsoda gazdaság érdekellentéteket okozott a 20.század elején közepén egy annyira hétköznapinak tűnő dolog, mint a konténer? És kinek jutna eszébe az, hogy éppen ez a találmány tette lehetővé a nemzetközi kereskedelem mértékének drasztikus kibővülését,  hiszen sokkal könnyebbé vált az árukat szállítani Amerika és Ázsia nem éppen veszélyte

 Ha valaki manapság elutazik Magyarország valamelyik, kétezer lakosnál kevesebbet számláláó településére, meglepetten fogja tapasztalni, hogy azok a sztereotípiák, melyek a városi lakosságban élnek a " vidékkel" kapcsolatban, mennyire korlatozottan érvényesülnek a mai magyar falvakban. Földműveléssel alig néhány család foglalkoztik, ők isinkább bérbe adják földet, semmint maguk művelnék. Az állatokat régen eladták, a " falusiak" is inkább a városi szupermarketekben veszik meg hurkát, kolbászt. A hagymányos népi kultúráról már ne is beszéljünk, sok helyen inkább a városi művelődési központok őrzik a néphagyományt, semmint a falvak. A vidék elveszítette vidékies jellegét, a 21.századra inkább csak a szegénység maradt.  Hogy miért alakult ez így, milyen történelmi előzményei vannak mindennek, azt remekül megvilágítja az Ö Kovács József és Schlett András szrkesztette " A föld nem tud futni" című tanulmánykötet, mely arra a kérdésre keresi a meglehetősen összet

 A könyv alcíme:A rizikótársadalom kriminálszociológiája Irk Ferenc könyvében, a magyar szakirodalomban rendhagyó módon, nagyon széles perspektívából, történelmi korokat átölelő látásmóddal tárgyalja a magyar és az európai büntetőjog alapkérdéseit. A kétkedő kriminológia a tudományos művek és eredmények széles tárházából merít:a Szerző gondolatmenete éppúgy érinti a történelmet, a társadalomtörténetet vagy a szociológiát, mint a közgazdaságtant vagy éppen kultúrtörténetet. Nem is szólva az igen alapos, nemzetközileg is differenciált szakmai eredményekről.  E rövid könyvajánló túl kevés ahhoz, hogy feltárja ennek a kitűnő könyvnek minden mélységeit. Inkább arról szeretne szólni recezens, hogy miért tetszik neki, mint önálló Olvasónak, ez kiváló könyv, miért ajánlja másoknak, s miért tartja bizonyos területeken nélkülözhetetlen, igen-igen releváns irodalomnak.  1. Kezdjük azzal, hogy ennek a könyvnek minden mondata érthető ( aki sokat olvas társadalomról, jogról szóló könyveket, az tudja

 Remekmű a kortárs irodalom végtelen tengerén. Talán szentimentális ( azért nem álromantikus) ez a metafora, de igaz.  Csikós Attila könyve egy generáció, az ötvenesek, világáról szól. Iván Barna ( mindkettő keresztnév) egy egész korosztály belső életérzéseit, derűs és szorongós perceit éli meg, miköözben, hosszú házastársi hűség után úgy dönt, kirúg egy kicsit a hámból. Az építész ( aki nem mérnöknek, hanem hangsúlyozottan művésznek tartja magát, de művészi értékű produkciót még soha volt alkalma készíteni) sorsa egy nemzedék sorsa:az 1970-es-80-as években születetteké, akik a kommunizmus bukása idején még túl fiatalok voltak ahhoz, hogy jól döntsenek.  Milyenek is vagyunk, mi, mai ötvenesek? Hát, a múltunkkal, azzal nem boldogulunk valami fényesen. Amikor főhősünk apjáról kiderül ( pontosabban nem kiderül, hanem a város mindentudó alkhoolista értelmiségije közli vele), hogy brutális katonatiszt apja amúgy besúgó is volt, akkor valami felborul hősünkben. Egyáltalán:nincs feldolgozva l

 Sipos Balázs:"Amerika,ezeremeletes mennyország"...című könyve azt kutatja, hogyan jelent meg a Horthy-korszak írott sajtójában, filmhíradóiban,játékfilmjeiben, könyveiben és rádióadásaiban az Amerika Egyesült Államok. Mit gondoltak őseink erről a hatalmas országról, 1920 után vezető világhatalomról? Pozitívnak vagy negatívnak ( vagy mindkettőnek) látták Amerika fejlődését. Sipos Balázs könyve azonban túlmutat ezen:általános sajtó- és médiatörténeti kontextusba ágyazza a témát. Így aztán a kiváló könyv elolvasása után sokat megtudhatunk a Horthy-korszak Magyarországának ( 1919-1944) általános sajtó- és médiaviszonyairól is. Megtudjuk, hogy már 1902-ben könyv jelent meg, William T.Stead tollából, a világ amerikanizálódásáról. Igen érdekesnek tartom a módszertani bevezető 2.1 fejezetét, amely az úgynevezett kapcsolati történetírásról szól, ez igazából a transznacionális történetírás egyik változata. Kitér arra a Szerző, hogy a sajtó- és médiatörténetírás hogyan ágyazható be ebb

Egyszer minden rendszer véget ér. Egyszer minden birodalom megbukik. Egyszer eljön az idő amikor a mai világrendnek is vége lesz.  Csák Viktor könyve ebbe az időbe visz el bennünket. Egy olyan világba, ahol senki nem lehet biztonságban, ahol a nyugalom, a béke, a teljes család már csak emlék. Ahogy haladtam előre a könyvben, lapról lapra, egyre inkább elárasztotta az érzékeimet a mű:éreztem az a büdös szagot, amit a veszettek keltenek maguk körül, hallottam az agyonmart és ízekre szedett prérifarkas sikoltását- és ekkor döntöttem el, hogy ajánlani fogom Csák Viktor könyvét. Mert egy jó thriller, egy jó horror pontosan erről szól:nemcsak az intellektusra vagy a hétköznapi értelemben vett "érzelmekre" hat, de az ember biológiai létezésének alapköveire, az érzékekre is: a szaglásra, tapintásra, a látásra ( külső és belső látás összekeveredik). A Silent Zone pedig ilyen könyv. Szóval, Csák Viktor alkotott egy remekművet. E könyvajánló nem készül többre, minthogy felkeltse az Olva