Könyvekről mindenkinek

 Ha valaki manapság elutazik Magyarország valamelyik, kétezer lakosnál kevesebbet számláláó településére, meglepetten fogja tapasztalni, hogy azok a sztereotípiák, melyek a városi lakosságban élnek a " vidékkel" kapcsolatban, mennyire korlatozottan érvényesülnek a mai magyar falvakban. Földműveléssel alig néhány család foglalkoztik, ők isinkább bérbe adják földet, semmint maguk művelnék. Az állatokat régen eladták, a " falusiak" is inkább a városi szupermarketekben veszik meg hurkát, kolbászt. A hagymányos népi kultúráról már ne is beszéljünk, sok helyen inkább a városi művelődési központok őrzik a néphagyományt, semmint a falvak. A vidék elveszítette vidékies jellegét, a 21.századra inkább csak a szegénység maradt.  Hogy miért alakult ez így, milyen történelmi előzményei vannak mindennek, azt remekül megvilágítja az Ö Kovács József és Schlett András szrkesztette " A föld nem tud futni" című tanulmánykötet, mely arra a kérdésre keresi a meglehetősen összet

 A könyv alcíme:A rizikótársadalom kriminálszociológiája Irk Ferenc könyvében, a magyar szakirodalomban rendhagyó módon, nagyon széles perspektívából, történelmi korokat átölelő látásmóddal tárgyalja a magyar és az európai büntetőjog alapkérdéseit. A kétkedő kriminológia a tudományos művek és eredmények széles tárházából merít:a Szerző gondolatmenete éppúgy érinti a történelmet, a társadalomtörténetet vagy a szociológiát, mint a közgazdaságtant vagy éppen kultúrtörténetet. Nem is szólva az igen alapos, nemzetközileg is differenciált szakmai eredményekről.  E rövid könyvajánló túl kevés ahhoz, hogy feltárja ennek a kitűnő könyvnek minden mélységeit. Inkább arról szeretne szólni recezens, hogy miért tetszik neki, mint önálló Olvasónak, ez kiváló könyv, miért ajánlja másoknak, s miért tartja bizonyos területeken nélkülözhetetlen, igen-igen releváns irodalomnak.  1. Kezdjük azzal, hogy ennek a könyvnek minden mondata érthető ( aki sokat olvas társadalomról, jogról szóló könyveket, az tudja

 Remekmű a kortárs irodalom végtelen tengerén. Talán szentimentális ( azért nem álromantikus) ez a metafora, de igaz.  Csikós Attila könyve egy generáció, az ötvenesek, világáról szól. Iván Barna ( mindkettő keresztnév) egy egész korosztály belső életérzéseit, derűs és szorongós perceit éli meg, miköözben, hosszú házastársi hűség után úgy dönt, kirúg egy kicsit a hámból. Az építész ( aki nem mérnöknek, hanem hangsúlyozottan művésznek tartja magát, de művészi értékű produkciót még soha volt alkalma készíteni) sorsa egy nemzedék sorsa:az 1970-es-80-as években születetteké, akik a kommunizmus bukása idején még túl fiatalok voltak ahhoz, hogy jól döntsenek.  Milyenek is vagyunk, mi, mai ötvenesek? Hát, a múltunkkal, azzal nem boldogulunk valami fényesen. Amikor főhősünk apjáról kiderül ( pontosabban nem kiderül, hanem a város mindentudó alkhoolista értelmiségije közli vele), hogy brutális katonatiszt apja amúgy besúgó is volt, akkor valami felborul hősünkben. Egyáltalán:nincs feldolgozva l

 Sipos Balázs:"Amerika,ezeremeletes mennyország"...című könyve azt kutatja, hogyan jelent meg a Horthy-korszak írott sajtójában, filmhíradóiban,játékfilmjeiben, könyveiben és rádióadásaiban az Amerika Egyesült Államok. Mit gondoltak őseink erről a hatalmas országról, 1920 után vezető világhatalomról? Pozitívnak vagy negatívnak ( vagy mindkettőnek) látták Amerika fejlődését. Sipos Balázs könyve azonban túlmutat ezen:általános sajtó- és médiatörténeti kontextusba ágyazza a témát. Így aztán a kiváló könyv elolvasása után sokat megtudhatunk a Horthy-korszak Magyarországának ( 1919-1944) általános sajtó- és médiaviszonyairól is. Megtudjuk, hogy már 1902-ben könyv jelent meg, William T.Stead tollából, a világ amerikanizálódásáról. Igen érdekesnek tartom a módszertani bevezető 2.1 fejezetét, amely az úgynevezett kapcsolati történetírásról szól, ez igazából a transznacionális történetírás egyik változata. Kitér arra a Szerző, hogy a sajtó- és médiatörténetírás hogyan ágyazható be ebb

Egyszer minden rendszer véget ér. Egyszer minden birodalom megbukik. Egyszer eljön az idő amikor a mai világrendnek is vége lesz.  Csák Viktor könyve ebbe az időbe visz el bennünket. Egy olyan világba, ahol senki nem lehet biztonságban, ahol a nyugalom, a béke, a teljes család már csak emlék. Ahogy haladtam előre a könyvben, lapról lapra, egyre inkább elárasztotta az érzékeimet a mű:éreztem az a büdös szagot, amit a veszettek keltenek maguk körül, hallottam az agyonmart és ízekre szedett prérifarkas sikoltását- és ekkor döntöttem el, hogy ajánlani fogom Csák Viktor könyvét. Mert egy jó thriller, egy jó horror pontosan erről szól:nemcsak az intellektusra vagy a hétköznapi értelemben vett "érzelmekre" hat, de az ember biológiai létezésének alapköveire, az érzékekre is: a szaglásra, tapintásra, a látásra ( külső és belső látás összekeveredik). A Silent Zone pedig ilyen könyv. Szóval, Csák Viktor alkotott egy remekművet. E könyvajánló nem készül többre, minthogy felkeltse az Olva

 Manapság egyre többet utazunk. A világnak egyre egzotikusabb,változatosabb tájait, kultúrköreit járjuk be, mégis, csekély fogalmunk van arról- tisztelet a kivételnek, persze- hogy milyen egészségügyi kockázatokkal is jár utazás. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak Felkai Péter:Az utazásorvostan kézikönyve című könyvét. Mindenkinek, aki szeret távoli tájakon, vagy akár csak Európában " turistáskodni", hegyet mászni, búvárkodni, ott kell legyen a polcán ez a kitűnő könyv. És ott kell legyen minden háziorvos polcán, hogy diagnosztizálni tudja azokat a hazánkban ritka betegségeket, melyek valamilyen külföldi utazás " eredményei". Áttekintést kapunk a történelem azon nagy járványairól, pl. a hazánkat sem kímélő 1348-as pestisjárványról, melyek az utazással, emberek helyváltoztatásával álltak összefüggésben. Megtudjuk, hogyan változtatta meg a második világháború utáni tömegturizmus megjelenése az orvostudományt. Érdekesség, hogy az " utazásorvostan" szót egy f

 Kavagucsi Tosikadzu a kortárs japán irodalmi és színházi élet kulcsfigurája, számtalan díj nyertese. Európában még nem annyira ismerjük munkásságát, ezért is örültem, amikor egy egy könyvtár polcán megláttam a Mielőtt a kávé kihűl című remekművet. Kicsit mélyebben szeretném elemzni az eredetileg színdarabnak íródott alkotást, mert olyan egyetemes emberi problémákt, a 21.század földlakójára érvényes igazságokat fogalmaz meg a Szerző, melyek a könyvet a kortárs világirodalom legnagyobb művei között helyezik el. Olyan könyv ez, ahol a hagyományos regényelemek pszichológiai és sci-fi motívumokkal együtt léteznek.  Ott van, először is, az időutazás kérdése. Az emberiséget- legalábbis annak ábrándozóbb és kreatívabb részét- mindig is foglalkoztatta: mi lenne, ha vissza vagy előre tudnánk menni az időben, elvezetne ez bennünket az áhított boldogsághoz, vagy csak újabb konfliktusokkal lennénk gazdagabbak? A regényben az időutazás megvalósul ugyan, de anniy szabállyal, feltétellel, olyan kacif

 Nagyon kemény fába vágja fejszéjét az, aki irodalmi műfaj-paródiát ír. Egyrészt tudnia kell szintetizálnia, másrészt gondolnia kell arra is, hogy mindig akadnak egyedi remekművek, melyek eltérnek a sablontól, s ezekre is illeszkednie kell a humoros "átdolgozásnak". Humort és krimit pedig egyáltalán nem könnyű összeegyeztetni, hiszen a bűntény a hétköznapi közondolkodás szerint egyáltalán nem humoros, inkább tragikus, gonosz, és egyéb mindenféle negatív jelzőkkel illetett. A világirodalomban nagyon kevés a sikeres műfaj-paródia, jómagam a Karinthy.Így írtok ti gyes darabjain kívül nem is ismertem mást.  Eddig. Pamela Bronch: Dögölj meg, kedvesem! című könyvével megalkotta a viktoriánus angol krimi általam ismert legjobb paródiáját. A cselekmény egésze, a karakterisztikus jellemek, a rejtélyek- a bűnügyi regénxy oly ismert motívumai ezúttal groteszk, nevetséges oldalukkal mutatják magukat, köszönnek vissza az Olvasó  számára. Ahogy már megszokhatták, ebben az igencsak rövid kö

 A közgazdaságtan történte-beleágyazva a múlt komplex történelmi valóságába? Vagy a 19-20.század története-a közgazdászok munkáin keresztül? Is-is.Sylvia Nasar kiváló könyvét így is, úgy is olvashatjuk. Egy mindenesetre biztos:hogy hasonló könyvet még nem írt senki. Nasar könyvéből megismerhetjük, hogyan viszonyultak az egyes korok vezető közgazdasági elméi ( pl. Smith, Malthus, Irving Fisher,Schumpeter,Keynes, Hayek és sokan mások) az adott évtizedek problémáihoz, milyen megoldási kísérleteket dolgoztak ki, s ezeket az ötleteket hogyan fogadta a politikai hatalom. A könyv elsősorban az angolszászokra irányítja figyelmét, de bőven terepet és szerepet kap benne az első világháború utáni Ausztria gazdasági- társadalmi helyzete. Egy 610 oldalas,kitűnő szakkönyvről igen nehéz olyan könyvajánlót írni, melyben a történet minden fontos szereplője megjelenik, és méltó szerepet kap. Nem is vállalkozhatom erre. Inkább kiemelném azokat a témákat, fejezeteket, melyekben mélyebben elmélyültem, s am

 Tolnai Kálmánnak igazi bűnügyi íróhoz való foglalkozása volt: börtönparancsnokként dolgozott. Így azután szabadon interjúzhatott az elítéltekkel, megismerte sorsukat, családi hátterüket, képet kapott arról, hogyan lett belőlük bűnöző. Ezekből a rendkívül mély, sokszor megható beszélgetésekből születtek meg Tolna Kálmán bestsellerré váló regényei:A 16-os zárka lakója vagy Az almatolvaj. A Sára ostya című kötet válogatást tartalmaz ezekből a kitűnő szociografikus krimikből. Nemcsak a bűnügyi regények kedvelőinek jelenthetnek csemegét, hanem azoknak is, akik szeretnének többet tudni a huszadik századi Magyarországról- úgy látni azt a korszakot, ahogy az egyszerű emberek látták. Az alábbi könyvajánlóban, ahogy azt már megszokhatták a Kedves látogatók, egy rövid spoierrel igyekszem kedvet csinálni ennek a nagyszerű könyvnek az elolvasásához.  Egy elbeszéléssel indulunk, melynek címe: A nagy kerülő. A történet egy alsó városi középrétegből származó orvostanhallgatóról szól. A fiú egyedül nő

 Változtatnunk kell életmódunkon- nagyjából ebben az egy mondatban foglalható össze a Babai-Majorosi-Barna szerkesztőhármas Életmódorvostan című könyvének tanulsága. Az életmódorvostan- mint az Babai László írásából kiderül- 1989-ben, a 20.század végén tűnt fel, mint szimpóziumcím, az első tudományos definíciót pedig James M. Rippe-nek köszönhetjük. Eben az időben már a fejlett országok népessége, súlyos, az életmódhoz köthető betegségektől illetve azokhoz vezető kockázati tényezőktől szenvedett. A könyv 5-6. oldalán olvashatjuk egy 1976-ban végzett felmérés riasztó eredményeit elhízásról, dohányzás hatásairól, vörös húsok fogyasztásáról, és az ezekkel összefüggő egészségügyi problémákról. Fontos hangsúlyozni, hogy az Életmódorvostan című könyv az úgynevezett bizonyítékokon alapuló orvostudomány eredményein alapul, semmiféle konkrét fogyókúramódszert vagy egyéb csodaszereket nem terjeszt, nem kínál erőfeszítéstől mentes rövid távon érvényesülő gyógymódokat. Az alábbi, igen rövidke köny

 Gyürk Sarolta az 1980-as évek magyar bestseller-írói közé tartozott. Könyveinek többsége klasszikus krimi: történik egy vagy több gyilkosság, a nyomozó pedig megtalálja a tettest. A kút. Meghökkentő, történetek, krimnovellák című kötet más, szokatlan. Angliában Roald Dahl alkotott hasonló novellákat, Magyarországon akkoriban még senki, úgyhogy a kötet magánkiadásban jelent meg. Az alábbi könyvajánlóban nincs mód arra, hogy minden történethez bevezetőt írjak, inkább kiválasztottam a kedvenceimet, s ezekről szólnék néhány mondatot.  A Kísértet című elbeszélés főhőse, Lenke, egy kis faluban él, özvgyen. Részeges férje már régen meghalt. Méghozzá úgy, hogy Lenke ölte meg, miután elege lett a sorozatos bántásokból, megalázásokból. Csakhogy Lenkét mardossa a lelkiismeret. Egy ízben éppen bevásárlásból tart haza, amikor kísértetet lát: volt férje jelenik meg, mintha élne, kabátban, kalapban, teljes életnagyságban. Hazamennek- csak Lenke látja a frissen hazatért férjet- és megbeszélik az egés