Pamela Bronch:Dögölj meg,kedvesem!

 Nagyon kemény fába vágja fejszéjét az, aki irodalmi műfaj-paródiát ír. Egyrészt tudnia kell szintetizálnia, másrészt gondolnia kell arra is, hogy mindig akadnak egyedi remekművek, melyek eltérnek a sablontól, s ezekre is illeszkednie kell a humoros "átdolgozásnak". Humort és krimit pedig egyáltalán nem könnyű összeegyeztetni, hiszen a bűntény a hétköznapi közondolkodás szerint egyáltalán nem humoros, inkább tragikus, gonosz, és egyéb mindenféle negatív jelzőkkel illetett. A világirodalomban nagyon kevés a sikeres műfaj-paródia, jómagam a Karinthy.Így írtok ti gyes darabjain kívül nem is ismertem mást. 
Eddig. Pamela Bronch: Dögölj meg, kedvesem! című könyvével megalkotta a viktoriánus angol krimi általam ismert legjobb paródiáját. A cselekmény egésze, a karakterisztikus jellemek, a rejtélyek- a bűnügyi regénxy oly ismert motívumai ezúttal groteszk, nevetséges oldalukkal mutatják magukat, köszönnek vissza az Olvasó  számára. Ahogy már megszokhatták, ebben az igencsak rövid könyvajánlóban némi tartalmi bvezetést, mondhatnénk:spoilert adunk Paemal Bronch művéről, így próbáljuk rávenni Látogatóinkat arra, hogy ne tolják el maguktól ezt a jó másfél- két órás röhögést. 

A történet kitalált, valamikor a 20.század közepén játszódik, természetesen Angliában, valamint egy apró, kis szigeten, amelyről, bevallom, nem tudom, létezik-e a valóságban. Szóval, hősünk, Clifford Flush tizennégy év után szabadul a börtönből, s elhatározza: a mintapolgárok életét fogja élni. Sikerül magát felvétetnie egy többé-kevésbé ( inkább kevésbé) előkelő angol klubba. Itt a férfiak, beszélgetnek, isznak kártyáznak, újságot olvasnak, kértyáznak, sakkoznak ( ha különösen intellektuális hangulatban vannak), meg beszélgetnek.Ám itt, ebben a pradicsomi közösségben Flush csak két évig bírja: valami jelentőségteljes dolgon összekap barátjával, Armitage- val, és annyira feldühödik, hogy a járdáról egy közeledő autó alá vágja szegény klubtársát.   Csakhogy Armitage-t sem ejtették a feje lágyára: ahogy közeledik az autó, a földhöz lapul, annyira, amennyre csak tud. A száguldó autó elzúg fölötte, Armitage-nak csak kisebb sérülése keletkezik. Mikor kicsitv rendbe jön, közli barátjával,hogy fel fogja őt jelenteni, gyilkossági kísérletért. 
Hacsak...
Hacsak Clifford meg nem valósítja Armitage egyik régi álmát: a bűnözőiskola megnyitását. A derék tanulók itt, a világtól félreeső helyen, elsajítíthatják a bűnözés titkos fortélyait. Flush neve azért kell a dologhoz, mert Armitage jóhíre túlzottan is veszélbe kerülne, ha valami probléma akadna, mondjuk, egy hallgatóval. Cliford kénytelen- kelletne nekilát a szervezésnek. A jobnál jobb ingatlanok helyyett egy kopott, igencsak felújításra szoruló udvarházat vásárol. Az iskola elindul, eltelik egy esztendő, két esztendő, öt esztendő, s a meglehetősen furcsa magánsuli virágzik. A hallgatók pedig jelentkeznek. 
Aztán a huszonhatodik évben történik valami: egy amerikai gengszter látni akarja az intézményt, pontosabban: be akar iratkozni. Csakhogy, mint várható volt, szándékai igencsak homályosak. Ráadásul gyilkosság történik az iskolában...Spoiler vége. 

Azoknak ajánljuk a Dögölj meg, kedvesem! című könyvet, akik aamúgy szoktak klasszikus krimit olvasni. Ők fogják megérteni ennek a különösen szatirikus könyvnek a humorát: az apró szóvicceket, a különös jellemeket. Pamela Bronch remekművet írt, kacagtatót és izgalmasat. Nem véletlenül vezette több ország bestseller-listáját ez a mű. Kiváló paródia. 

Sierra Kiadó, Budapest, 1992. Fordította Borbás Mária.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Simon Scarrow:Elsötétítés