Babai László-Majorosi Emese-Barna István:Életmódorvostan

 Változtatnunk kell életmódunkon- nagyjából ebben az egy mondatban foglalható össze a Babai-Majorosi-Barna szerkesztőhármas Életmódorvostan című könyvének tanulsága. Az életmódorvostan- mint az Babai László írásából kiderül- 1989-ben, a 20.század végén tűnt fel, mint szimpóziumcím, az első tudományos definíciót pedig James M. Rippe-nek köszönhetjük. Eben az időben már a fejlett országok népessége, súlyos, az életmódhoz köthető betegségektől illetve azokhoz vezető kockázati tényezőktől szenvedett. A könyv 5-6. oldalán olvashatjuk egy 1976-ban végzett felmérés riasztó eredményeit elhízásról, dohányzás hatásairól, vörös húsok fogyasztásáról, és az ezekkel összefüggő egészségügyi problémákról.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Életmódorvostan című könyv az úgynevezett bizonyítékokon alapuló orvostudomány eredményein alapul, semmiféle konkrét fogyókúramódszert vagy egyéb csodaszereket nem terjeszt, nem kínál erőfeszítéstől mentes rövid távon érvényesülő gyógymódokat.
Az alábbi, igen rövidke könyvajánlóban elsősorban azokról a tényekről, összefüggésekről szólnék, melyek engem, mint laikus Olvasót a leginkább megdöbbentettek. Ugyanakkor el kívánom mondani, hogy a könyv egyáltalán nem pánikkeltő hangulatú. Objektív, jóról, rosszról is említést tesz, nem tántorítja el a betegeket attól, hogy változtassanak esetleges rossz szokásaikon.

A 7. oldalon olvashatjuk, hogy az elhízottak körében 62, a túlsúlyosak körében 22 %-al több a krónikus beteg. Nekem, mint laikusnak, erről az jutott eszembe, hogy az elhízott emberek diétáját érdemes lenne fokozatossággal kezelni. Első lépésként az elhízott embert " csak" túlsúlyossá kellene teni, hiszen ez, ha nemis ideális megoldás, mégis 40 %-al csökkentené a krónikus betegségek előfordulásának esélyét. Sokszor azért nem tudnak lefogyni az elhízottak ( családi példából tapasztaltam), mert túl sokat kérnek tőlük. Egy 120 kilogramm testsúlyú ember számára a 80 kg testsúly elérhetetlennek tűnik. Viszont, ha csak 105-re állítjuk be a diétát illetve az edzést, az már egy belátható, felfogható elvárás. Szerintem.
Ugyanitt olvashatjuk az Eurobarométer 2018-as felmérését. Hazánkban a felnőttek 59 százaléka semmit nem sportol. Érdekes lenne utánanézni, hogy sporttevékenységek közé beszámították-e a kertészkedést. Hazánkban ugyanis még mindig sok embernek van kiskertje, s mint a könyvben közölt táblázatokból is kiderül, a kertásás, lapátolás, eléggé megmozgatja az emberi testet.

A 33 .oldalon olvashatjuk, hogy felnőttek esetében az ajánlott napi rostbevitel 25 gramm. Ez nem tűnik lehetetlen elvárásnak, szerintem 2 darab paprikából vagy két banánból megvan. És még ennyit sem teszünk meg az egészségünkért! Szóval, ez már tényleg lustaság és nemtörődömség. Még azt sem lehet mondani, hogy a zöldség és gyümölcs annyira drága- tekintve, hogy újabban minden drága.

Elképesztő adatokkal találkozhat az Olvasó a globálos felmelegedéssel kapcsolatban. Azt, ugye, tudjuk, hogy bizonyos hőmérsékleti határértékek felett hőségriasztást rendelnek el. Azzal már kevésbé vagyunk tisztában, hogy az 1. fokú riasztás, amelyet a tisztifőorvos napi 25 Celsius fokos középhőmársékletnél szokott kiadni, 15 %-al magasbb halálozási valószínűséget jelent. A másodfokú riasztás esetéen ugyanez a szám 30 %, riadójelzésnél szintén 30 %. Elképesztő számok, nagyjából körvonalazza azt, hogy a globális felmelegedés hatására az időseknek, a betegeknek és a terhes nőknek teljesen más stratégiákat kell alkalmaznia, mint tette eddig. Átalakul a világunk.

Ajánljuk a Babai-Majorosi-Barna szerkesztőpáros Életmódorvostan című könyvét orvosoknak, orvostanhallgatóknak, de mindenképpen ajánlható betegeknek vagy potenciális betegeknek is. Az emberi szervezet működése megváltozik, nem árt erről idejében tudnunk. Ehhez nyújt segítséget ez a kitűnő könyv.

Medicina Könyvkiadó Zrt,2023.