Könyvekről mindenkinek

 Bjørg Vik kortárs (1935-2018) norvég írónő a novella kitűnő mestere. Ezt bizonyítja Segélykiáltás egy puha pamlagról című kötete is. Műveinek legfontosabb témái:a nők helyzete a modern társadalomban, az emberi kapcsolatok változásai,a második világháború utáni európai társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek,gyermekek és fiatalok helyzete a modern városi közösségekben. Nagyon sokoldalú,finoman pszichologizáló írások ezek. Ebben a rövid könyvajánlóban nagyon tömören összefoglalom az egyes novellák lényegét.  A szekrény sötét mélyén. Karin átlagos norvég kislány,miután megtudja,hogy aznap is tőkehalmáj lesz ebédre,undorral a szájában és szívében lemegy a barátaihoz játszani. Csakhogy felbukkan a társaságban egy vele egykorú,csendes,zárkózott új fiú,aki valami különöset mutat,egy tárgyat,amely a szekrény mélyén lapul... Segélykiáltás egy puha pamlagról. Matias és Grete fiatal pár,akik nemrég kezdték közös életüket. Nagy terveik vannak,élvezik a jelent,optimistán látják a jövőt. Egy e

 Csányi Vilmos tanár úr, a magyar etológia legnagyobb alakja Teremtő képzelet. A kreativitás evolúciója című könyvében összefoglalja mindazt, amit az ember szellemi fejlődésének történetéről jelenleg tudni lehet. Miért és hogyan képes az ember bonyolult érzelmeket kifejezni, átérezni mások érzelmeit? Hogyan tudunk bonyolult mérnöki alkotásokat, kulturális emlékeket, szinte áttekinthetetlenül bonyolult társadalmi viszonyokat létrehozni? És miért pont az ember képes erre, a kutyák vagy csimpánzok miért nem? hogyan fogja tudni hasznosítani a jövőben az ember a teremtő képzeletét, Milyen hatással lesz az emberi kreativitásra, alkotóképességre a mesterséges intelligencia elterjedése? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Csányi Vilmos kitűnő könyve. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom összefoglalni a tanár úr néhány gondolatát, nem feledve, hogy ezen témának cseppet sem vagyok szakértője. 1. Csányi Vilmos elfogadja a darwini evolúciós gondolatot. Elfogadja azt a tézist, hogy az ember kialak

 Hidas Bencének első könyve-ám ez abszolúte nem látszik a művön. Olyan rutinnal íródik, olyan profi módon bonyolódik a cselekmény, olyan profi a környezetrajz, annyira jó a jellemábrázolás, mintha a tizedik regényt olvasnánk a Szerzőtől. És mindent betemet a hó- remek cím egy nagyszerű kriminek. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid spoilert szeretnék adni a könyvről. Hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A fiktív cselekmény az 1920-as évek Magyarországán játszódik, a Horthy-korszak kezdetén. Kegyetlen hideg van, Pinelli Károly detektívfelügyelő és társa, Márzay Ottó igen fondorlatos bűnügyben nyomoznak, ám a tél nem segít nekik,a hó betemeti a fizikai nyomokat. Budakeszin, egy kápolnában holtan találnak egy fiatal lányt, a szemtanú, az idős Marika néni ,kissé megbízhatatlannak tűnik, ráadásul mindenféle hangokat hall és látomásokat lát, arról is meg van győződve, az az évek óta néma harang egyszercsak megkondult. Pinelli kihallgatja az assonyt, de a hölgy annyira sokkos álla

 Barsi Ödón jellegzetes alakja volt a két világháború közötti időszak magyarországi kulturális életének. Írt újságcikkeket,életrajzi regényeket (például Kempelen Farkasról,a sakkozógép feltalálójáról),ezenkívül bűnügyi regényeket és novellákat,kalandregényeket stb. Nem tartozott a korabeli magyar irodalom élvonalába,de azért mindenki ismerte a nevét. Számum című regénye kalandregény,azon belül is ún. légiós regény. Az alábbi könyvajánlóban rövid cselekményvázlattal igyekszünk a Kedves Látogatók kedvében járni. A fiktív cselekmény időpontja valamikor 19201944 között,a helyszín pedig egy észak-afrikai erőd,melyet a brit hadsereg véd. A Számum egy sivatagi,homokvihar, mely igencsak megvisel embert, állatot. A környéken hetek óta lázadás zajlik.Egy tuareg fogoly elmondja a briteknek,hogy Ibrahim Mamur,a lázadók vezére új tervet eszelt ki az erőd elfoglalására. Nem támad nyíltan,hanem arra törekszik,hogy seregével körülzárja a monumentális épületet,a védők pedig az éhség és a szomjúság hatá

 Mielőtt ezt a könyvet kézbe vettem, s kinyitottam volna az első oldalon, két, kissé aggodalmas kérdést tettem föl magamnak. 1. Lehet-e még újat mondani Jókai Mórról? Nem lehetséges, hogy az elmúlt idők irodalomtörténészei már mindent megírtak a magyar irodalom ikonikus alakjáról? Tud-e még bármi újat közölni az érdeklődő olvasóközönséggel a 20.század végének irodalomtörténésze? Nagy Miklós:Jókai Mór cím könyve azt bizonyítja, hogy igen.Az egyes témákkal, területekkel kapcsolatban számtalan rész-megállapítás helyezi új megvilágításba a folyamatokat, nyelvi elemeket,történelem-értelmezést és nem utolsósorban a feledhetetlen Jókai-karaktereket.  2. A másik aggodalmam a következő volt:a modern irodalomtudomány más réges-régen túl van az egyoldalú történeti megközelítésen. Lehet-e olyan tudományos könyvet írni, melyben fellelhetők a modern irodalomtudomány eredményei, de azért megőrződnek a történeti szemlélet pozitív elemei is? S ha igen, lehet-e ilyen könyvet írni 19.századi, alapkőnek s

 Napjainkban az urbanisztika egyik legnagyobb kihívása az úgynevezett okosvárosok létrehozása, működtetése, az ezzel kapcsolatos informatikai, gazdasági, társadalmi, szociális problémák kezelése. Vincent Mosco: Okosvárosok a digitális világban című könyvében feltárja és részletesen elemzi azokat az előnyöket és hátrányokat, melyeket az okosvárosok működése a társadalom ( azaz a városlakók) számára jelent. Mosco nem kritikátlan, de nem is hiperkritikus: józanul, előnyöket és hátrányokat mérlegelve értékeli a modern világ eme újdonságát. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálok néhány személyes reflexiót fűzni Mosco gondolataihoz, illetve kiemelni a kitűnő munka néhány tanulságát.  1. A legfonrosabb tudnunk azt, hogy az okosvárosok elmélete nem 21. századi: már az 1960-as évektől kezdve terveztek efféle településeket, például a rajzfilmek koronázatlan királya, Walt Disney is irányított több ilyen projektet. Csakhogy akkoriban még gondot jelentett a megfelelő informatikai háttér létrehozása,

 A levélregény nem tartozik a 21.századi irodalom legkedveltebb műfajai közé, mintha kicsit tartanának tőle Szerzők és Kiadók. Pedig óriási lehetősgeket rejt magában a műfaj: egyes szám első személyű narrátor a lélek legmélyebb bugyraiba is leereszkedhet általa. Lionel Shriver: beszélnünk kell Kevinről című könyvében bebizonyítja, hogy ennek a regénytípusnak igenis van létjogosultsága a 21.századi világirodalomban. Nagyon mély, nagyon pszichologizáló regény ez, számtalan belső viaskodásra ad alkalmat a Kedves Olvasónak.  Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon felületes spoilert közlök erről a regényről, fel-felvillantva egy lélek mélységeinek morzsáit. De mielőtt ehhez hozzáfognék, le kell szögeznem: a Beszélnünk kell Kevinről véleményem szerint kizárólag felnőtteknek való könyv, abból is inkább az érettebb réteg fogja teljes mélységében átérezni ennek a könyvnek a mondanivalóját. És nem a szórakoztató irodalom része:korszerű, szatirikus társadalomkritika mellett arról is képet ad, hogyan

 A két világháború közötti ( 1922-1944) magyar irodalomban igen jelentős szerepet játszottak az úgynevezett filléres regények ( ez volt a ponyvaregény eufemisztikus megnevezése). Több tízezer (!) ilyen jellegű kötet jelent meg alig több, mint húsz év alatt, a közönség pedig, a kalandra és szerelemre szomjazó olvasóközönség vette őket, mint a cukrot.Több ezer kötetes sorozatokra lehetett előfizetni. Voltak ezek között krimik, kalandregények, szerelmes regények, légióstörténetek, western-históriák, történelmi kalandregények, és még sok más egyéb. Egyesek még a sci-fi-vel is megpróbálkoztak, nem is eredménytelenül.Előfordult,hogy igen tehetséges,"komoly"irodalmi művet alkotó írók is kipróbálták magukat a könnyű(?)műfajok valamilyikében-főleg,ha anyagilag meg voltak szorulva... Alec Forrest ( Erdődy János, egy igen tehetséges író, akinek több novellája is megjelent az ikonikus Nyugat folyóiratban): A gárda meghal című könyve ( vagy inkább: kötete) légióstörténet, benne sok izgalo

 A kitűnő szociológus legújabb kötete olyan témát tárgyal, amely a jelenleg a földön élő minden embert érint: az életvilág mediatizálódását. Mindannyian, akik ma élünk, fogyasztunk médiát, s- bárha sokunk ezt tagadni igyekszik- rengeteg életmegnyilvánulásunkat befolyásolják azok a kulturális termékek, melyeket életünk részeivé tettünk. A világ kitágult, az információáramlás felgyorsult, megváltozott a munka, a magánélet. Miként történhetett ez? Valakik ( gazdasági és politikai hatalmak) ránk kényszerítették a technikai civilizációt, mi magunk választottuk azt több lehetőség közül, vagy egyszerűen erre volt igényünk.  Ebben a könyvajánlóban megmutatunk néhány olyan gondolatot, melyek Berger Viktor műve által segítenek megérteni korunkat (amely, mint minden kor, a történelembe szervesen beágyazott. A mediatizálódás jelensége nem új, legfeljebb a mélysége és a mértéke változott az évtizedek során. Az 1920-as években az USA- ban több, mint 30 000 újság jelent meg ( folyóiratok ebben nincse

 Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Földet című könyve kitűnő történelmi regény, egyben egy trilógia első kötete. Szerző az Árpád-kor messzi, varázslatos világába repít bennünket, ott is az egyik legválságosabb és egyben időszakba, a 13.századba. A történet Árpád-házi Erzsébetről szól, azonban fény derül belőle a kor elitjének céljaira, gondolkodására,viselkedésére. Az alábbi igencsak rövid könyvajánlóban egyfajta sajátos spoilert közlök, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz. Illetve:Olvasáshoz. Ezt a könyvet csak elmélyülten,finom befelé-fordulással érdemes olvasni, úgy adja meg azt az élményt, melyet a kiváló Szerző szellemi gazdagodásunkra szánt.  II.András király uralkodása nehéz periódusát éli. A külföld egyre inkább elfogadja Magyarországot, érti politikáját, hazánk egyre inkább betagolódik a középkori Európa nagyhatalmi rendszerébe. Csakhogy az elit tagjai között, a főurak és a főpapság világában, nincs békesség. András feleségét, Gertrúdot, a magyar főurak nem fogadják el, e

 Roger Federer és Rafael Nadal:korszakos tenisz-óriások, akik elképesztő szakmai készséggel, tudással és kreativitással művelik ezt a nagyon szép sportágat. Kttejük vetélkedése új korszakot nyitot a tenisz történetében. Sebastián Fest újságíró, akinek mindkét csillagot volt szerencséje ismerni, interjút készíteni velük, kitűnő könyvében annak megfejtésére törekszik, miért és hogyan változott meg a " fehér sport" a svájci és sapnyol kitűnőség világelősége idején. Egyáltalán: hogyan élte meg ez a két kitűnő klasszis, hogy már életében szinte legendává vált. Az alábbi rövid könyvajánlóban csak felvillanásokat, aprő részleteket mutatunk ebből a nagyszerű sportkönyvből.  Megtudhatjuk, hogyan viselkedtek ezek a sztárok, miközben interjút adtak, hogyan kezelték a sajtót és médiát. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy kitűnően. Közvetlenek voltak, jól kommunikáltak. Megtudhatjuk azt is, hogyan vélekedtek róluk elmúlt korok teniszcsillagai, korábban a híradók állandó szereplői:

Vámos Miklós: Ötvenhét lépés című regényében négy nő és egy kastély sorsán keresztül mutatja be Magyarország és a közép-európai térség huszadik századi történelmét. Történelemértelmező regényről van szó,nagyon komoly irodalmi eszköztárral. Vámos Miklós ugyanis megkísérli rekonstruálni a különböző társadalmi rétegekhez tartozó regénykarakterek élőbeszédét, ezzel igazán élővé, humorossá teszi könyvét- s ez a humor remekül ellenpontozza magának a történetnek meglehetősen tragikus, szomorkodásra ingerlő voltát. Kitűnő könyv az Ötvenhét lépés, mindenképpen a modern magyar regény élvonalához tartozik, csakúgy, mint Vámos Miklós jónéhány más műve.  Mielőtt rátérnék a tartalom nagyon rövid, talán túlságosan is velős elemzésére, szólnék pár szót a címről. Az " ötvenhét lépés" azt a távolságot jelenti, amely a főszereplő és elsődleges narrátor egyszerű falusi házát választja el a kastélytól. Az a távolság, mely a magyar arisztokráciát mindig elválasztotta a köznéptől, a falusi paraszte

 A huszadik század első felében Jókai Mór maga volt a magyar prózairodalom. Senki nem kérdőjelezte meg írói nagyságát, generációk nőttek fel nagyszerűbbnél nagyszerűbb könyvein. Aztán eljött a második világháború vége, egyben a kibontakozó hidegháború kezdete. Magyarországon a kultúra és a könyvkiadás irányítását a kommunisták ragadták magukhoz. Ők meglehetősen gyanakodva fogadták Jókai Mór írói életművét és személyiségét. Reakciósnak, túl polgárinak tartották, inkább a kortárs szocialista-realista irodalomra helyezték a hangsúlyt. Az 1960-as években aztán oldódott a Jókait ( is) körülvevő fagyos légkör, újra elkezdték könyveit kiadni ( egész sorozatot szenteltek életművének), Jókai a legolvasottabb magyar íróvá vált- halála után több, mint öt évtizeddel. Lengyel Dénes könyve hosszú idő után az első olyan munka volt, mely beható módon, magas szakmaisággal, de a művelt laikus Olvasó számára is érhető módon elemezte a Jókai-életmű egészét. Lengyel Dénes irodalomtörténeti műve maga is az

 Riley Sager: Már csak egy maradt című regénye igazi, félelmetes-misztikus angol típusú krimi. Csak erős idegzetűeknek ajánlott. Nagyon fordulatos,nagyon hátborzongató mű,melynek közponri tere egy vízpartra épült,építészetileg egyre rosszabb állapotba kerülő kastély.   Valami titok lengi körül ezt a kastélyt, és az Olvasó minden mondatban érzi ezt a veszélyes és súlyos titkot.  Külön érdekssége a könyvnek, hogy bár cselekménye fiktív, mégis, valós bűntényen alapul. Ebben a rövid könyvajánlóban ízelítőt adok a történet elejéből, de azt a fajta " elektromos" feszültséget, mely minden mondatban jelen van, egy ilyen spoiler önmagában képtelen érzékeltetni. Úgyhogy el kell olvasni a könyvet....Óriási élmény, nem mindennapos olvasás-kaland.  A cselekmény háttere: vissza kell mennünk néhány évtizedet az időben, mégpedig 1929-ig. Néhány héttel vagyunk a nagy tőzsdepánik után.Helyszín termésetesen az USA. Egy sziklára épített kastélyban él a Hope család, az apa üzletember, az anya ház