Sebastián Fest:Federer és Nadal

 Roger Federer és Rafael Nadal:korszakos tenisz-óriások, akik elképesztő szakmai készséggel, tudással és kreativitással művelik ezt a nagyon szép sportágat. Kttejük vetélkedése új korszakot nyitot a tenisz történetében. Sebastián Fest újságíró, akinek mindkét csillagot volt szerencséje ismerni, interjút készíteni velük, kitűnő könyvében annak megfejtésére törekszik, miért és hogyan változott meg a " fehér sport" a svájci és sapnyol kitűnőség világelősége idején. Egyáltalán: hogyan élte meg ez a két kitűnő klasszis, hogy már életében szinte legendává vált. Az alábbi rövid könyvajánlóban csak felvillanásokat, aprő részleteket mutatunk ebből a nagyszerű sportkönyvből. 

Megtudhatjuk, hogyan viselkedtek ezek a sztárok, miközben interjút adtak, hogyan kezelték a sajtót és médiát. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy kitűnően. Közvetlenek voltak, jól kommunikáltak. Megtudhatjuk azt is, hogyan vélekedtek róluk elmúlt korok teniszcsillagai, korábban a híradók állandó szereplői: Jimmy Connors, Ivan Lendl vagy Boris Becker. ( Talán nem árulok el nagy meglepetést, ha leírom: Connors, az ordítozásáról és hisztérikus jeleneteiről hírhedtté vált teniszező alapjában véve egyiküket sem szerette, inkább Nadalról volt jobb véleménnyel). A két világklasszis abban is fordulatot hozott, hogy- szemben az 1970-es-80-as évek sztárjaival,- jól kijöttek egymással. Sok szakértő szerint ez a " peace and love" stílus nem tett jót a tenisz sportjának, mert a 21.század, e kegyetlen kor embere, inkább ellentéteket, egymásnak feszülő impulzusokat, agresszivitást akar látni. Mint az ökölvívában vagy a pankrációban. Ehhez képest Federer és Nadal kitűnő emberi viszont ápol, pl. ha egymással kell játszaniuk, a végén összeölelkeznek, stb. Fest nem foglal állást a kérdésben, recenzens viszont azt gondolja, éppen azért tesz jót a tenisznek a sportszerűség, az emberség, az érzelmek imutatása, mert a világ olyan kegyetlen, s a szurkoló ezt néhány órára elfelejtheti. 

Hogy micsoda munka van ennek a két sztárnak a látszólagos csillogása mögött, arra Fest felidézi azt a 2011-es sajtótájékoztatót, amikor Nadal combizma ott, az újágírók előtt húzódott meg. És ez nem valami cirkusz volt, nem szimulált Nadal, csak a fárasztó és megterhelő meccs utáni fizikai fájdalmak ott, néhány óra múlva jelentkezett tünetekkel. Hívni is kellett a fizikoterapeutát. Nadal ezután sok furcsa vicc céltáblájává vált, amit eléggé nehezen is viselt. Szintén megütközést keltett, amikor Nadal az acapulcói torna megnyeréséért járó trófeát egy taxiban felejtette...Federer soha nem csinált ilyeneket. Kettejük között ő a konformistább, a megbízhatóbb- legalábbis Sebastián Fest ábrázolásában. 
Nadal futballista családból jön, természetes volt, hogy belőle is labdarúgót akartak nevelni. Nagybátyja a Barcelona egykori kitűnősége, Nadal. Tizenéves korában váltott át a teniszre, a család eleinte elég nagy fenntartásokkal fogadta a dolgot. Az apja le is ült vele, és elmagyarázta, nem fogja még harminc éves korában is eltartani,hogy a világ sokadik legjobb teniszezője legyen. 

Szóval, vannak itt történetek, melyek ismertté válnak a tenisz egész világában. Például ott volt az az eset, amikor Tzirjak, a neves edző és menedzser, kékre festette a salakot, mert szerinte azon jobban meglátszik a sárga labda- a televíziók  képernyőjén. A játékosok pedig csúszkáltak össze-vissza, Nadal mondta, hogy adogatásoknál kitámasztani sem tudott. Szóval ezek a történetek adják ki a két világsztár jellemzését. Nagyon rokonszenves írói módszer: nem egyszerű, száraz életrajzokkal találkozunk a könyvben, hanem irodalmi szintű portrékkal, melyek megértetik velünk, Olvasókkal, hogy felbukkant a 21.században két zseni, s valami elképesztő nagyot vittek véghez. Remek könyv, ajánljuk minden sportrajongónak. 

G-ADAM Könyvkiadó, Budapest, 2019. Fordította Sylvester János