Bohumil Hrabal:Házimurik

 Bohumil Hrabal neves cseh író Házimurik könyve része egy pszeudo-önéletrajzi trilógiának, afféle harmadik személyben megírt autobiográfiának, mely megmutat az Olvasóknak egy egészen sajátos, közép-európai történelmi kontextusba ágyazott magánéletet, illetve értelmiségi pályafutást. E rövid könyvajánló voltaképpen spoiler: kedvet szeretnék csinálni e könyv elolvasásához. Nagyon tanulságos. 

A történet a második világháború után játszódik, Csehországban, többnyire Prágában. Minden romos, éppen most épül újjá, a társadalom is zavaros. Pipszi falusi- kisváriso lány, aki megismerkedett egy zenész fiatalemberrel, aki előreküldte őt Párágba, hogy szervezze meg az esküvőjüket, a derék vőlegényjelölt eközben lelépett a másik nőjével. Pipszi Prágában marad, nincs senkije. Munkahelyet talál egy neves prágai szálloda pénztárában ő lesz a blokkoló, ami nem nagy rang, de legalább pénz van belőle, és a lányt is megkedvelik munkatársai. Csakhogy felmerül egy gond:csak akkor véglegesíthetik a munkahelyén, ha álandó prágai lakcímet szerez, legalább egy albérletet. Nehéz meccsnek ígérkezik, mivel 1945 után a cseh fővárosban is- hasonlóan a magyarhoz- általános volt a lakáshiány.  
Egy délután Pipszi ellátogat volt alkalmazottjukhoz, aki egy romos prágai lakásban él, olyan helyen, hogy az udvarra minden délután leesik egy nagyobb adag vakolat. A fiatal hölgy elszörnyed Pipszi fizikai és mentális állapotán, lerongyolódott ruháján, de lakást nem tud neki adni, arra hivatkozik, hogy ők is csak albérlők. Viszont ekkor ismerkedik meg a lány a doktorral- magában csak így nevezi- aki a romos padlóját mossa gulyáslevesért, és közben mindenféle történetetet mesél, ezek egy része még igaz is. Egy napon pedig a doktor nagy csokor virággal állít be a lány műszakjának végén. Szóval, Pipszinek udvarlója lesz, méghozzá valami értelmiségi. 
Ráadásul nagynénje is levelet küld Bécsből, megrója, hogy - bár igazán nehezek ka körülmények- mégiscsak adjon valamit magára, ne mászkáljon szakadt ruhákban, gyűrött papucsokban. Egy fizetésnap után Pipszi körbelátogatja a jobb ruhaboltokat, vesz magának egy kék színű ruhát, meg egy piros cipőt. Ezután villamossal végigjárja a várost, teljesen más perspektívából szemléli a világot, mint korábban, Hrabalnak így modja van arra, hogy szemünk elé tárja a második világháború utáni Prága ellentmondásos világát. Nyomornegyedeken és előkelő villák mellett száguldunk el ( nemritkán akik 1945 előtt az egyikben laktak, most a másikban élnek). 
Megismerkedünk azokkal a csalafintaságokkal is, melyeket a háború után mindenképpen meg kellett lépnie egy valamirevaló étteremnek, ha életben akart maradni a farkastörvényekkel és politikai bevatkozésokkal teli piacon. Akad például egy jégbe fagyott szarvasfej, mit egy iparengedélyétől megfosztott vendéglős mélyhűtőjében hagyott a feledékeny hatalom:a szakács és Pipszi odamennek, és valahogy álszállítják a tonnányi állatot a sztálló konyhájára. Részletes leírást kapunk a szállóban rendezett disznótorból, melyen olyan. sokak által régen látott finomságokat szolgálnak fel, mint pl. sertésmáj, májas hurja, véres hurka. Szóval, Prága ez, kérem, hamiítatlan cseh hangulat, olvassuk el és igyunk hozzá valami jó, finom sört! Ajánljuk minden irodalmat szerető felnőtt igen szíves figyelmébe! 

Európa Kiadó, Budapest, 2018. Fordította Zádor Margit