Jókai Mór:Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai.Afanázia-Regény

 Jókai Mór nem kétkönyvű író. Azért illik ezt leszögezni, mert sokan csak a Kőszívű ember fiait és Az arany embert ismerik tőle ( vagy azt sem). Jókai több, mint száz regényt írt, ebből szinte mindegyik remekmű- csak sajnos, a magyar irodalmi köztudat (kánon) hajlamos erősen szelektálni. Ebben a könyvajánlóban Jókai egyik legkevésbé ismert ,ugyanakkor legmodernebb írói eszközöket felvonultató művét, a Gróf Benyovszky Móric életrajza....című kötetet ajánljuk szíves figyelmükbe. Rövid spoilert közlünk a műről, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz. 

A bevezetésben, mely nagyon fontos része a regénynek, Jókai részletesen beszámol arról, milyen körülmények között is keletkezett ez a könyv. Nemrégiben ( mármint az 1870-es években) megjelent Benyovszkynak egy angol nyelvű életrajza, s Ráth Mór, a 19.század egyik legismertebb és legbefolyásosabb magyar könyvkiadója kitalálta, hogy írjon Jókai egy hiteles, magyar szempontú történelmi művet messzeföldön ismert hazánkfiáról.Miután az író elolvasta a vonatkozó forrásokat, három megoldadó kérdés merült fel benne:
- Kortörténelem vagy életrajz? Igazából mindkettő, ha a végeredményt akarjuk összesíteni. Nemcsak a romantikus hőként ábrázolt Benyovszkyt ismerjük meg. hanem azt a történelmi-földrajzi közeget, amelyben ő élt. 
- Benyovszky elkövetett egy erkölcsi vétséget:volt itthon magyar felesége, száműzetésében mégis beleszeretett egy orosz kormányzó lányába.Jókai sokat töprengett azon,hogyan ábrázolja a kor erkölcsi kívánalmainak megfelelően hősét. 
- Teljes pályafutást vagy az életút egy részletét ábrázolja-e. Végül az utóbbi mellett döntött. 

A történet a 18.században játszódik, Magyarországon, Lengyelországban, és Oroszországban. Gróf Benyovszky Móric Nyitra megyei nenemsi családba született, rendkívül értelmes, intelligens fiú volt. Apja szerette volna, ha a császári seregben szolgál. Illusztrációként láthatunk egy, a 6 éves Móric által apjának írt levelet,sok mai hatéves megirigyelné azt a fogalmazási készséget és helyesírást ( utóbbiban azért akad hiba...). Az apa kétszer házasodott, ám korán meghalt.Móric már kamasz fiú volt,ám mostohatestvérei még kicsik. Az oldalági rokonság kiverte a vér szerinti örökösöket a birtokról, mire a fiatal Móric élt a 18.századi törvények adta lehetőséggel, és sereget toborzott, hogy nagybátyjaitól visszavegye a jogos örökséget. Sikerült is a terv, ám a kényelemből és luxusból kipenderített rokonok feljelentették Benyovszkyt a császárnál, összeesüvés vádjával.A fiatalember ellen elfogatóparancsot adtak ki. Benyovszky Lengyelországba menekült. 
Jókai részletesen leírja a 18.századi Lengyelország politikai viszonyait. A vétójogon alapuló parlamenti rendszer gyakorlatilag lehetetlenné tette a normális kormányzást, a lengyel nemesség ki akarta űzni a hódító oroszokat, de meghasonlás támadt közöttük és egymás ellen fordultak. hősünk, nem először és nem utoljára, árulás áldozata lett. Lábát átlőtték.Bilincsben hurcolták őt Oroszországba, ahol is száműzetésre ítélték, Szibéria legkeletibb részére, Kamcsatkára kellett vonulnia. Jókai részletesen leírja az oda vezető utat, melyet eleinte lovakon, később irámszarvasokon ( szerintem ez mai szóval rénszarvast jelent), majd kutyákon húzott szánon tettek meg. Többször is megpróbálták kirabolni a száműzötteket. Jókai erőssége a tájleírás: olyan plasztikusan festi le a szibériai tájat, hogy szinte ott érezzük magunkat, abban a rettenetes szélviharban és hidegben. Végül megérkeztek Kamcsatkára, egy rendkívül vigasztalan, sivár környezetbe. A kormányzó hamar barátságába fogadta az intelligens száműzöttet, megbízta gyermekei tanításával. Az épülő gimnáziumnak is Benyovszky lett egyeten tanára, tankönyvírója, igazgatója. A legkisebb lány, Afanázia, halálosan szerelmes lett  a magyar grófba. Az anya rábeszélésére is, a kormányzó megengedte, hogy jegyesek legyenek. Csakhogy Benyovszkynak már volt itthon felesége, de az- a 18. századi szokásoknak megfelelően- érdekházasság volt, a gróf nem szerette azt a nőt. Akkor most mi legyen? A pópa tudta a megoldást...
Benyovszynak másik dilemmája volt, hogy ő nem akart Kamcsatkán maradni, minél hamarabb meg akart innen szökni. Elege volt a folytonos hidegből, a korrupt orosz hivatalnokokból. Társakat toborzott a szökéshez...Spoiler vége...

Jókai Benyovszky Móricot, afféle byroni romantikus hősként ábrázolja: tizenkét sebet kap, de túléli, egymagában legyőz egy ellenséges katonai szakaszt, intelligens, kitűnően ír, olvas, nyelveket beszél, még szerelmes is lesz. A történelmi valóság nyilván más, de Jókai regényt írt, nem pedig tudományos igényű történelmet. Ajánljuk mindazoknak ezt a kitűnő könyvet, akik szeretnének egy roppant igényes, izgalmas történelmi regényt olvasni, egyúttal a világ távoli tájain kalandozni gondolatban. 

Több kiadás, pl Akadémiai Kiadó, Budapest,1967