Supka Magdolna:Szabó Vladimir

 Szabó Vladimir a huszadik századi magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja volt. Supka Magdolna róla szóló könyve nem is annyira monográfia, mint inkább rövid áttekintés az életműről, ösztönzés a további kutatáshoz. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány, jellegzetesen Szabó Vladimir keze munkáját viselő alkotásra térnéki ki. 

Az 1966-ban készült Emlékezés tava:remekmű. Egy idős házaspár ( kicsit olyanok, mint két angyal) belenéz a tóba és önmagát látja fiatalon. A háttérben nemesi kúria ( vagy kripta?). Az egész rajz buja vonalakkal rajzolt, erotikus felhangokkal telített. 

Az Emlékek között szintén 1966-ban készült rajz, Szabó Vladimirt, úgy látszik, ezen alkotói korszakában sokat foglalkoztatta az öregedés problémája. Eltorzult, manó-szerű idős emberi test, mosolygó arc, körötte pedig emlékek végtelen sora: olajkályha, teáskanna, gitár, a kép jobb oldalán hegyes-völgyes-romantikus táj. Minden olyan vastag, szinte szétfeszíti önmaga kereteit. 

Szintén az öregedés problémájával foglalkozik az Ócska cipők csendélete. Két torz, kopasz férfi, látszik, hogy nem mostanában élik virágkorukat. Arcukon torz mosoly, mintha tudnának valami nagy titkot, amit nem akarnak másokkal megosztani. Egyikük eszik valamit, nagyon- kicsit- gusztustalanul. A háttérben, a kép jobb oldalán pedig egymásra halmozva mindenféle ócska lábbeli, cipő, csizma, papucs, de minden ócska, használhatatlan. Metaforikusan értve:ezek a cipók jelentik az idős emberek emlékeit, tapasztalatait. 

Szürrealista jegyeket mutató festmény A húsiparos rémálma. A hentes kétségbeesetten nézi, ahogy a felakasztott húsok, lapockák átalakulnak felakasztott emberfejekké. Uralkodó színek a piros és a barna. A húsbolt felirat alatt:Nagy fejhús vásár. Az egészről valamiféle középkori haláltánc-motívum ötlik eszembe. A kép amúgy a húsevést gúnyolja ki. 

A Komédiások című rézkarcot kevéssé sikerültnek érzem. Nem tudott hozzátenni az alkotó a számtalan színész-témájú képhez olyan sok újat. Az emberek csak átmenetileg léteznek, semmi sem biztos, minden relatív, minden folyamatosan alakul át, az egyik színész arca olyan, mint egy kecskéé ( a modern színjátszás az ókori görög kecske-játékokból alakult ki). 

Szenzációs festmény viszont A régiséggyűjtő. A színek olyanok, mintha valami Grimm-meséből kerültek volna a vászonra. A címalak hatalmas gyűjteménye kellős közepén ül, valami titokzatos bölcsesség simul az arcára, mintha tudná az élet titkát. Körülötte elképesztő menyiségű régiség, többnyire porcelánfigurák, játékbabák, bábok- mindegyik olyan teátrális, mintha valami leselejtezett színházi jelmez volna. Az ablakon remek kilátás nyílik egy elmosódott körvonalú templomra. 

Szabó Vladimir életművében egyedülálló helyet foglal el az Ünnepi készülődés című kép. A tavasz természet-zenéjében, viruló, rügyező fák között fiatalok ( feltehetőleg a közeli házak lakói) készülődnek valamiféle ünnepségre. A háttérben romos, jóformán csak Isten kegyelméből megtartott házak. A vidámság, az életerő kiáltó ellentétben áll a háttér nyomorával, kilátástalanságával.

Akik még nem tanulmányozták Szabó Vladimir életművét, azoknak ajánljuk elsősorban Supka Magdolna könyét. Ismerkedés, bevezetés, belépés egy nagy, alkotó szellem világába. Erről szól ez a könyv. 

Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1974.