Tina Harnsek: Akik a hóba vetnek

 Tina Harnsek svéd író és könyvtáros első könyve a 21.századi európai irodalom kiemelkedő alkotása. Nagyon fontos műve a kortárs európai irodalomnak Megtanít tisztelni más népeket, kultúrákat, szokásokat, nagyon finom pszichologizáló prózája pedig például szolgálhat mindazoknak, akik szeretnének kicsit alászállni az emberiség kollektív tudatába, megközelíteni az ősit, a kimondhatatlant, azt, amit csak akkor lát az ember, ha figyelmesen fürkészi az eget. Prózája nem egy esetben a hagyományos költőiség határán is átlép, gyönyörűséget szerezve ezzel minden Olvasónak, éljen bárhol a világon. E rövid és méltatlanul felszínes könyvajánlóban csak ízeket, foltokat villanthatunk fel a regény által tükrözött Nagy Egészből, remélve, hogy ezzel is kedvet teremtünk az Olvasók számára. Spoilert, cselekményleírást adunk, némi személyes reflexióval vegyítve.Arról sem elfeledkezve, hogy Tina Harnsek könyve 2023- ban Svédországban elnyerte az Év Könyve díjat.

A fiktív történet a Svédországban élő számik életét mutatja be, valamikor a huszonegyedik század elején játszódik. A cselekmény két szálon fut. Az első egy házaspár, Máriddja és Bierra története. Gyermeküket sok évvel ezelőtt elveszítették,ahogy a számi hagyomány tartja: elvitte őt a földalatti lények, a háldik egy csoportja. A veszteséget azóta sem tudták feldolgozni. Kapcsolatuk elsivárosodik,a gyász évtizedekre közékük áll. Ugrunk a 21. századba. Máriddjánál valami furcsaságot találtak a legutóbbi leletében, behívták a kórházba, de az idősödő asszony semmiféle orvosi kezelésnek nem hajlandó magát alávetni, sőt, férjének még azt sem mondja el, hogy egészségügyi problémája van. Amikor pedig a kórház a férjét is behívja, az asszony kidobja az erről szóló levelet. Az idősödő párnak a jelen már nem mond semmit, nem értik ezt a világot- Máriddja például nem érti, hogy mesterséges intelligenciával beszél a telefonban-,inkább már csak az emlékek nyújtanak vigasztalást. Azok sem mindig. Az asszonynak ugyanis volt egy nővére, aki afféle " család fekete bárányaként" élt. Gyermekével ritkán törődött, folyton identitásproblémákkal küszködött. Máriddja megtalálja ennek a testvérnek a naplóját. Ebből kiderül, hogy a lány hosszabb ideig szenvedélybeteg volt, sőt, még anyaként is meg-megtörtént, hogy droghoz nyúlt. Az idős asszonyt érthető módon megrázza az eset. De férjének ezt sem mondja el. A két idős ember házassága kezd elhidegülni, egyre kevesebbet beszélnek egymással, szomorú hangulatú az egész ház. 

A cselekmény másik szála-tekinthetjük ellenpontnak is-mai,modern fiatalok története.Kaj, aki nem rég vesztette el, hosszas kórházi ápolás után, édesanyját, a Mimmivel való kapcsolatában keres vigaszt. ( Kaj és Mimmi is rendelkezik számi felmenőkkel ,de ők maguk már nincsenek otthon ebben a kultúrában, nekik az már csak távoli emlék,nagyszülők egzotikus meséje). A pár néhány nappal ezelőtt  költözött új házba, a férfi kórházi rezidensként dolgozik. Igencsak eltérő karakterek ők ketten. Mimmi jó kommunikációs készséggel bíró, mindig jókedvű fiatal hölgy, aki könnyen beilleszkedik bármilyen új környezetbe. Kaj egy kissé nehézkesebb, sokszor túlzottan megfontolt, társaságban hallgatag. Ezt a befelé fordulást még csak fokozza édesanyja halála. De az egymás iránt való szeretet egybentartja a kapcsolatot. Megismerkednek a különös, mogorva természetű szomszéddal, aki otthon érzi magát a svéd falusi életben, ellentétben Kajjal, aki nehezebben szokja meg az északi hideget. A szomszédnak van egy meglehetősen élelmes unokája, aki egy idő után folyton Kaj és Mimmi nyakán lóg. Mivel az ifjú párnak ( még nem házasok) még nincs gyermeke, Mimmi örömmel fogadja a kissrác közeledését. Kaj ellenben féltékeny lesz a gyerekre, nehezen viseli a kis  idegent a házban-aki annyira már nagy,hogy érzékelje a felnőttek között létrejött ellentéteket.

Ajánljuk Tina Harnsek: akik a hóba vetnek című könyvét mindazoknak, akik szeretik a kortárs színvonalas irodalmat, a messzi északi tájakat. Kiváló alkotás, magasan ívelő írói karriert sejtet. 

Athenaum, 2023.Fordította Papolczy Péter