Csermely Péter:A rejtett hálózatok ereje

A könyv alcíme: Mi segíti a világ stabilitását?
Nekem nagyon rokonszenves, ha valaki humorosan, mégis szakszerűen szól tudományos kérdésekről. Közelebb hozza az érdeklődő Olvasóhóz a tudományok sokszer nem könnyen megérthető igazságait, lehetővé teszi a személyes reflexiót, egyfajta otthonosság-érzést sugároz, és felkelti a fiatalok figyelmét az adott téma iránt ( ez utóbbi talán a legfontosabb). A hálózatkutatás bizony nem egykönnyen megérthető új tudományág, hiszen gyökeresen át kell alakítani, ki kell nytni hozzá gondolkodásunkat, új paradigmák segítségével kell megértenünk az eddig ismert rendszereket- sok jelenségről pedig el kell fogadnunk, tudmányos bizonyítékok által, hogy nem egyszerűen adatok és információk véletlenszerű halmaza, hanem rendszer.
Csermely Péter kitűnő könyve, A rejtett hálózatok ereje, kitűnő humoros bevezetés- és egyben remek monográfia- mindazok számára, akik érdeklődnek a hálózatkutatás iránt. Vannak itt emojik, ahogy ma mondanánk, vicces lábjegyzetek, a szövegtől mindössze a betűtípus által elkülönített önironikus reflexiók, ezáltal a Szerző az első oldaltól az utolsóig leköti az Olvasó figyelmét.
A könyv kiinduló alapgondolata az, hogy a világban létező hálózatokat nem az erős, hanem a gyenge kapcsolatok tartják össze. Igazolják ezt a tételt a stresszfehérjék által mutálódó gyümölcslegyek ( a stresszfehérjék, ahogy Szerző találóan megfogalmaza, a " stresszfehérjék mindenhez ragadnak, de csak egy kicsit"). Megismerkedünk Granovetter híres kísérletével, amikor is a Harvard fiatal kutatója arra volt kíváncsi, hogyan kerültek az emberek jelenlegi munkahelyükre. Talán megdöbbentő, talán nem, de többségük ismeretség által szerzett tudomást a megüresedett pozícióról- de nem ám valami közeli ismerős, netán családtag által, hanem távoli ismerős, laza érintkezásben álló személy által. ( Recenzens az első munkahelyét úgy szerezte, hogy egyébként nem kedvelt évfolyamtársa elé tette a helyi lap hirdetési rovatát, bekarikázva egy hirdetést,. "Ez pont neked való"- mondta. Igaza lett, felvettek, az lett az első munkahelyem, rengeteget tanultam ott.).Megismerkedünk Anatol Rapport kísérletével, ahol is az volt a kutatás tárgya,hogy tíz barátot kellett sorrendbe állítani. Sok diák egyáltalán nem szerepelt a listán, pedig népszerűek voltak. A következtetés tehát:
- az erős kölcsönhatásban lévő elemek szigeteket alkotnak
- ezeket a szigeteket a gyenge kölcsönhatások kapcsolják össze.
Fontos még, hogy sokkal többen vannak azok, akik összekapcsolnak, mint az erős kölcsönhatásban lévő szigetek tagjai- annyit hozzáfűznék, hogy szerintem ezt az egyes hálózatok esetében külön-külön kell vizsgálni, neház felállítani általános törvényszerűséget.
Megismerkedünk a kisvilágság kifejezéssel (szerintem a családokat is lehet hálózatként értelmezni, akkor pedig minden család és egyéb életközösség egy-egy külön kisvilág). Meg egy fontos kifejezést megismerünk: " skálafüggetlen" egy eloszlást jelent. Csermely Péter ezt a baráti kapcsolatok hálózatán keresztül érzékelteti. Kevés személy áll közel hozzánk, sokkal több az úgynevezett laza kapcsolatunk. Megtudjuk, mi a fokszámeloszlás, a gyengekapcsoltság és még sok más jelenséget, fogalmat, folyamatot is megismerünk A rejtett hálózatok ereje című könyvből.

A hálózatosság életünk minden részében, sőt, a tudományok mindegyikében jelen van. Érdemes lenne ezt a könyvet minden elsőéves egyetemistának-főiskolásnak, mint afféle bevezető művek egyikét elolvasni, hogy aztán ezt a hálózat-szemléletet tudják alkalmazni saját szakterületükön.Ajánljuk tehát Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje című könyvét mindenkinek, aki valamilyen elméleti vagy komolyabb gyakorlati szakma elsajátítására készül. Kitűnő munka, elgondolkodtató és egyben szórakoztató olvasmány.

Vince Kiadó, 2005.