Kampis György:Tudományfilozófia

 Kampis György könyve elvileg egyetemi tankönyv, az ELTE Természettudományi Karának hallgatói számára íródott, de a Szerző egész attitűdje, a szöveg igényessége, a téma átfogó és érdekes volta arra predesztinálja ezt a könyvet, hogy minden tudománnyal foglalkozó ember könyvespolcán elfoglalja méltó helyét. Az alábbiakban saját, nem szakértő gondolataimat osztom meg a Kedves Látogatókkal- mert a Tudományfilozófia bizony, olyan könyv, ami gondolatokat hív elő az emberből. 

1. Miért is érdekli az embereket a tudományfilozófia? egyrészt azért, mert nem tudják, mi az- a szó két tagját külön- külön ismerik, egyben a kettőt viszont nem. Viccen kívül:a tudományfilozófia igenis érdekli az embereket. Nem tudom, miért, de engem is érdekel. Bele akarunk látni, mit és hogyan dolgozik a tudós.

2. Érdekes kérdés: magukat a tudományos kutatókat érdekli-e a tudományfilozófia? Kampis György szerint csak annyiban, amennyiben a mindennapi gyakorlatban, a laborban, a könyvtárban, alkalmazható. Szerző a zenészek és a zeneelmélet viszonyához hasonlítja ezt, ha leegyszerűsítjük, ez így hangzik:a zongoristát sem érdekli a zongorázás elmélete. Ez a vélemény általában igaz, néha azonban pont az ellenkezője igaz: a zongorista is vágyik olykor arra, hogy művészetét nagynak és " filozófiainak" érezze, ekkor aztán a zeneelmélethez fordul. A tudós is megúnhatja olykor a laborban való szöszmötölést, és kitekint szűkebb érdeklődési területe mögül. A tudományfilozófia tehát, olykor, érdekelheti a tudóst is. 

3. Része-e a tudományfilozófia diszciplinájának a tudományos módszer(tan)? Szerintem nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Először is:ahány tudomány, annyiféle módszertan. Másrészt: itt felvetődik az a kérdés, hogy bölcsészettudományokat odasoroljuk-e a tudományokhoz, vagy élesen elkülönítünk társadalom- és természettudományokat? Utóbbi, véleménye szerint, már lejárt szemlélet. A módszertan tehát csak úgy része a tudományfilozófiának,ha nagyon alaposan definiáltuk a fogalmakat. A tudomány lényege a megfigyelés, a érés, a kísérlet, de hogy ez egyes tudományágakon belül milyen arányban képviselteti magát, azt meghatározza
- az adott tudomány szokásrendszere
- az adott projekt követelményei

4. Én többet szóltam volna Arisztotelészről, aki kettéválasztotta az embert és a természetet. Napjainkban, amikor a környezetrombolás idejét éljük, mindennél aktuálisabb, hogy részleteiben is szóljunk Arisztotelész, a nagy görög polihisztor gondolatairól. Persze, kultuszt nem kell köré keríteni, nem vonunk le senkitől öt fontot, ha Arisztotelész nézeteivel ellentétes gondolatokat hangoztat. 

Ha már itt tartunk:lehetséges szerep-e manapság a polihisztorság? Mert két irányban halad a tudományok fejlődése:
- specializáció
- interdiszciplinaritás. Aki " erre a vonatra száll fel", annak nem árt, ha több szűkebb szakterülete is van. 

5. Bacon és Hume materialisták voltak? Egyáltalán:szükséges-e az eredményes tudományos pályafutáshoz a materializmus? Pontosabban:a tudomány materialista? Erre szerintem az a válasz:nem tudjuk, hogy a tudomány materialista-e, avagy idealista, vagy micsoda, annyit tudunk, hogy a tudomány művelője munkáját elválasztja a saját hitétől, és a kauzalitás elve alapján dolgozik. 

Kiknek ajánljuk Kampis György kitűnő könyvét?
- tudományos kutatóknak
- mindenkinek, akit érdekel a tudomány. Azért vigyázzunk, a tudományegyetemek felvételijén inkább a szűkebb szakmai kérdések vannak túlsúlyban...

Typotex Kiadó, 2022.