Könyvekről mindenkinek

 Baranyi László könyve 1796-ban jelent meg. Ha ma,a 21.században,valaki ilyen földrajzkönyvet írna,nagy valószínűséggel olvasói és  kritikusai megkérdőjeleznék az elmeállapotát. Ugyanakkor-mint tudománytörténeti forrás-nagyon is érdekes lehet azon kutatók,szakemberek számára,akik a 18-19.század szellemi életével foglalkoznak. Érdemes tehát szólni erről a Rövid Magyar Geographiáról,de inkább csak történeti kuriózuma miatt. A barokk nagyon szerette az allegorikus,megszemélyesített ábrázolásokat. Baranyi pontosan ezt viszi túlzásba,eźert írtam a bejegyzés bevezetőjében azt a mondatot. Szerző egy Conellus nevű tudósra (?) hivatkozva Európát egy ülő nőhöz hasonlítja.Majd szépen,testrészről testrészre végigjárja. A koszorúja Portugália. Az arca Spanyolország és hozzatartozó szigetek. A nyaka és a melle Franciaország. A nyakkendője a Pireneusok. A bal karja Anglis,Skócia,Hibernia,az Orades-szigetek és Izland. A bal hóna alja Belgium. A jobb hóna alja Olaszország és a mellette lévő sz...

 A könyv alcíme: A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilicium-völgyig. Eric Weiner rendkívül szellemes új könyvében arra vállalkozott, hogy kideríti:mi az oka annak, hogy a világtörténelem bizonyos periódusaiban egyes helyek csak úgy ontották a zseniket, a mindenféle területen nagyot alkotó géniuszokat. A zsenialitás földrajza című könyvet elsősorban ajánljuk történészeknek, ezen belül is a tudomnáytörténettel foglalkozóknak, de minden értelmiségi olvasónak, aki kíváncsi arra, honnaan is ered a géniusz. Talán az ókori Athénból?-teszi fel a kérdést Weiner.Mi az oka annak, hogy egy eléggé középszerű görög városközpontú állam néhány évtized alatt felemelkedett, majd gyorsan le is hanyatlott? Talán a görög élettempó? A hosszas üldögélés, az elmékedésre való hajlam? Vagy talán az, hogy olyan rosszak voltak a fizikai körülmények, hogy a kreatív emberek a szellemben kerestek vigasztalást? Vagy pont a görögök voltak azok, akik rájöttek, hogy a kreativitás vigaszta...

Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben c. könyve az MTA Debreceni Területi Bizottságának történetéről (1976-2010) szól. Megismerhetjük az elődszervezetnek is tekintett Tiszta István Társaság történetét, melyet a második világháború után a Rákosi-féle kultúrpolitika szüntetett meg. Olvashatunk az 1961-es határozatról, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városokban is jelen legyen a magyar tudományosság legfelső eleme. Bognár Rezső elnökségének elévülhetetlen érdeme, hogy világos, jól körülírható célokat fogalmaztak meg, valamint stabil szervezeti kereteket állítottak fel. Nagyon fontos tevékenysége a DAB-nak, hogy támogatja a nem főállású kutatók publikációs tevékenységét. mint az Kerepeszki Róbert könyvéből kiderül, a teljes korszakban megfigyelhető egy kettős tendencia: a természettudományok sokkal inkább differenciálódtak, mégis, mennyiségileg a társadalomtudományok domináltak. Kerepeszki Róbert könyvének olvastával nemcsak a DAB történetéről kapunk objektív képet,, hanem bepillan...