M.Kiss Sándor:Szembesülés.Válogatott írások,1974-2023

 A magyar történettudomány egyik vezető alakjának válogatott írásait olvashatjuk ebben a kötetben. M. Kiss Sándor történelmi kutatásainak témája széleskörű, mind horizontálisan, mind vertikálisan átfogó. Szó esik ebben a kötetben Németh Lászlóról éppúgy, mint Nagy Imréről, Szent-Györgyi Alberttől Mindszenty Józsefig, a második világháborútól kezdve az 1956-os forradalom és szabadságharc történetén át a kádár-korszak elemzésééig. M. Kiss Sándor munkássága a teljes magyar huszadik századot felöleli. M.Kiss sándor minden írásában korrekt tudományos kutató marad, kerüli az irányzatosságot, nem az a célja, hogy valamilyen prekoncepciót igazoljon. A Szembesülés című könyv- a  konkrét szakmai eredményeken túl- ezáltal válik minden történész számára  fontossá, iránymutatóvá. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmányról, publicisztikáról ejtünk szót- méltatlanul kevés részletességgel- hogy aztán a könyv olvastával minden a helyére kerüljön, világossá váljon. 

Szent-Györgyi Albert 1940-41-es szegedi éveiről, egyetemi rektorságáról szól a "...népeket szellemi egységbe kössük össze..." című tanulmány. Számomra ebben az volt a megdöbbentő, hogy a Nobel-díjas tudós- aki maradhatott volna Amerikában  vagy a világ bármelyik egyetemén, mégis hazajött Szegedre- mennyivel fölötte állt korának. Ma már elképzelhetetlen, ami abban az időben megtörtént: komoly értelmiségi ember ( Milotay) be akarta tiltani az egyetemi színjátszást, mondván, hogy az elvonja az ifjakat a tanulástól!! Szent-Györgyi persze pártolta a színjátszókör tevékenységét,amely olyan eredményes volt, hogy Hamlet előadásukat még a Nemzeti Színházban is bemutatták! Az 1940-es években más volt a színjátszás presztízse, mint manapság...
Egy személyes élményt, ha szabad ideírnom: orvosprofesszor ismerősöm mesélte, hogy amikor ő Debrecenbe járt egyetemre, szeretett volna a színjátszókörhöz csatlakozni. Apja erre eléggé idegesen reagált, megtiltotta neki, mondván: inkább a vizsgáival törődjön, ne a színjátszással. Valahogy, akorriban másképp álltak ehhez az egész színjátszó- kérdéshez, még amúgy nyitott szellemű, haladó gondolkodású emberek is. 

A politizálgatástól az ellenállásig című tanulmány a második világháború idejébe vezet bennünket. Azt vizsgálj, hogyan alakult a Szent-Györgyi Albert nevével fémjelzett ellenállási mozgalom története. Számomra két nagyon haznos tanulsága volt ennek az írásnak:
1. Alpáry Gyulát mindenképpen be kell emelni a magyar történelem nagyjai közé.
2. Nem feltétlenül igaz az a toposz, hogy " Magyarországon csak pár tucat embert érdekelt az aktív katonai ellenállás". Nem. Ennél jóval nagyobb létszámról van szó. Nem akkoráról, mint a kommunista korszak történetírása állította, szó nincs arról, hogy százezrek vették fel a fegyveres küzdelmet Magyarország német megszállása után. De pár ezren egészen biztosan voltak. A kommunisták hajlamosak voltak túlértékelni saját szerepüket az ellenállásban- ennek létjogosultságát M. Kiss cáfolja. De azért ott voltak ők is. 

Nagyon érdekesnek tartottam, mit gondolt Aczél György 1956-ról (Az MSZMP 56-ról című tanulmány, Aczél gondolatait a 163. oldalon találjuk). Aczél felkelésnek nevezte ötvenhatot, s sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy párt elbánt a munkásosztállyal. Aczél 56-ról alkotott gondolatait akár egy 56-os egyetemi szórólapon is közölni lehetne. 

Különösen ajánlom történészek figyelmébe a Szárszóról szóló tanulmányokat. M. Kiss Sándor meggyőzően bizonyítja, hogy Szárszó nem volt más, mint a népiek konferenciája. Hogy miért kell ezt ennyire hangsúlyozni? Azért, mert az elkövetjező, vérzivataros évtizedekben sok politikai csoport próbálta Szárszót kisajátítani. Jogtalanul. 

RETÖRKI, Budapest, 2023.