Égtájak 1984.Öt világrész elbeszélései

Az Égtájak 1984, a Gy.Horváth László szerkesztésében megjelent világirodalmi antológia képet ad az 1980-as évek elejének rövidprózájáról. Elbeszélések, novellák, rövid történetek olvashatók ebben a nagyszerű könyvben, a Szerzők pedig a Föld minden tájáról származnak. Ebben a rövid könyvajánlóban a fontosabb művekről közlünk egy-két nem annyira fontos gondolatot, hogy ezzel teremtsünk kedvet az olvasáshoz. 

Arkagyij Arkanov ( Szovjetunió, Oroszország):Az Attrakció kávéház (fordította:Árvay János)
A sci-fi novella valójában bármely korban és helyen játszódhatna, mert az emberi érzelmek, értékek egy része állandó. Hogy egy kicsit a cselekménybe is belemenjünk:Van egy kávéház, ahol valóra válnak az álmaid, ahol nincsenek tragédiák, ahol életre kelnek elhunyt szeretteid.Ez jó, és szeretnivaló. Azonban, mint az életben mindenért, éezért is fizetni kell. 

Morcechay Avi-Shaul (Izrael): A szénégető ( fordította Május Ede)
Amikor az etnikai ellentétek összefonódnak a tradicionális-modern ellentéttel. Avi-Shaul novellája bátor kiállás a közel-keleti béke mellett. 

Richard Bach ( USA): Jonathan Livingston, a sirály (ford.Simóné Avarosy Éva)
A komformizmus gátolja a közösség hosszútávú fejlődését, előrehaladását. A legtöbb lény a raj tagja kíván lenni, megelégszik azzal, hogy beilleszkedik. De vannak, akik ennél többet akarnak. Hősünk, Jonathan Livingston, a repülést nem a táplálékszerzésért, hanem magáért a repülésért szereti. Igazi művész ő: a közösség kiveti mágából, ő mégis a közösség javáért dolgozik tovább. Bach elbeszélése az Égtájak 1984 egyik legjobb darabja.

Samuel Beckett(Írország): Társaság ( ford.Barkóczi András)
Soha nem tudhatod, mikor vagy egyedül. De azt sem tudhatod, mikor szeretnél egyedül lenni. Abban is kételkedhetsz, hogy a " társ" valóban igazi társad-e, vagy csak manipulálni akar. Vagy csak elefejtetni Veled, ki is vagy. Beckett elbeszélésében a drámáiból ismert avantgarde hagyományt folytatja. A Társaság című alkotás az Égtájak 1984 című könyv talán legnehezebb olvasmánya. De megéri az erőfeszítést. 

Sigrid Brunk ( Német Szövetségi Köztársaság) Lángok ( ford.Viola József)
Ez a novella annyira jó, hogy sokszor elolvastam. A fiktív történet szerint évekkel ezelőtt történt egy baleset: leégett egy turista- és diákszállónak használt épület. meghalt öt ember. Az egyik túlélő házassága megsínylette a történteket, ugyanis a feleség a mai napig nem érti, hogy nem vették észre, hogy az épületben van két fiatalasszony és három gyerek. A tragédia megmérgezi a házasságot. 

Truman Capote (USA): Emlékezetes entreé-k, fejethetelen távozások ( Bart István fordítása)
Capote írása nem is szépirodalmi novella, inkább valamiféle igényes beszámoló sztárok életéről. Megtudhatjuk, milyen lakásban lakott Greta Garbo, miért fürdott a tengerben meztelenül Noel Coward, miből élt valójában a nagy amerikai drámaíró, Tennesse Williams, valamint, hogy miért vonult ki sértődötten egy New York-i étteremből Pia Zadora, akkoriban frissen felfedezett filmcsillag.Érdekes olvasmány, de véleményem szerint nem tartozik a szépirodalom kategóriájába. 

John Cheever:Ó, micsoda édenkert! (fordította Benedek István)
A kisregény terjedelmű elbeszélés főhőse Sears, a hatvanas éveiben járó, de férfiói képességeinek még igencsak birtokában lévő, sportos és dinamikus öregúr. Beleszeret egy nőbe sorbanállás közben, akivel igazi szerelmi kapcsolatot alakít ki- a hölgynek azonban van egy-két fura bogara...Sears ugyanakkor nemes ügyért is harcol:a közeli tóba a helyi maffia emberei szemetet hordanak. Az öregúr pedig ott szeret úszni és korcsolyázni. Heroikus történet- humoros- ironikus stílusban elbeszélve. 

Stephen Dixon (USA): A tizennegyedik emelet (ford.Knisch Gábor)
Egy sikertelen üzletember a szálloda tizennegyedik emeletén lévő szobájában főbi lövi magát. Túléli a tragédiát, de felsőtestét mozgatni nem tudja. A golyó a halántékán jön ki, széttöri az ablakot, a szomszéd ház tetején ér földet, ahol éppen egy tízéves fiú a madarakat eteti. A keletkező szél az egyik búcsúlevelet, amelyiket az áldozat az anyjának írt, lesodorja az utcára. Nagyon érdekes, ahogy Dixon a különböző idősíkban és térben játszódó cselekményszálakat művében összefűzi. 

Volker Ebersbach(Német Demokratikus Köztársaság):A küldetés(ford.:Toronyi Attila).A történet az Inka Birodalomban játszódik. Egy előkelő uraságnak azonnal a birodalom fővárosába kell indulnia. Szépen felpakol lámákkal,szolgákkal,s indul is a küldöttség Kuzkóba. Útkózben sok láma és szolga elpusztul-de vajon miért ennyire sürgős a meghívás? Különleges elbeszélés,némi történelmi áthallással. 

Antoni Garcia Porta (Spanyol-katalónia):Maratoni halál (ford.:Benyhe István)
Mindig van valami rémisztő abban, ha egy tizenéves gyermek kísérletezni kezd. A szülei persze zseninek tartják, ellentétben a bátyussal, aki szerintük egy közepes képeségű ember. Aztán a kísérletező kamaszt sérelem éri egyik tanára részéről. Ekkor elszabadul a pokol. 

G.F.Green( Nagy-Britannia):A dandárparancsnokságon (ford.Ross Károly)
Green elbeszélése leszámolás a brit birodalom mítoszával. Valahol, egy ázsiai gyarmaton, egy katona bajba keveredik:beleszeret egy helyi nőbe, drága ékszereket vesz neki, csakhogy mindezt a kincstár pénzéből. Bonyolítja a dolgot, hogy ennek a katonának van egy homoszexuális kapcsolata is. 

Ghasszan Kanafáni ( Palesztina):A sólyom
Őrizni is kell a katonai komplexumot. Két őrt fizetnek, váltott műszakban. Csakhogy a két ember között konfliktus robban ki. A történet messzire vezet, egészen a sivatagi múltba, ahol is sólymok vadásznak messzi földeken. Magával ragadó egzotikumával csak kevés mű veszi fel a versenyt. 

Tracy Kidder (USA). Karantén ( ford.Szamosi Katalin)
Mi a helyzet akkor, ha egy vezető elveszíti tekintélyét- ráadásul mindezt a hadseregben? Ráadásul egy vacak műszaki tévedés miatt? Ráadásul járványhelyzet is támad:a katonák pénisze kissé összemegy. Tragikomikus hangvételű mű a vietnami háború ellen. 

Vil Lipatov ( Szovjetunió): Két geológus ( ford.Rátz Ferenc)
Melnyikov ifjú geológus, akit az a megtiszteltetés ér, hogy bekerül a nagy Mihail Ivanovics szibériai expedíciójába. A fiatal, lendületes tudós nem tudja megérteni főnökét, aki ahelyett, hogy gyönyörködne a természetben, a tengerben, inkább a szobájában gubbaszt, és térképeket néz. 

Gonzalo Martré(Mexikó):A hetedik láng éjszakája(ford.Miklódy Erika).Egy mexikói kisvárosban vagyunk,ahol minden az olajbányászat körül forog. Egy éjszaka tragédia történik,rengeteg ember meghal. A polgármester kártérítést ajánl. Martré írása a korrupciótól és embertelenségtől velejéig átitatott társadalom mindennapi működését mutatja be.

Peter Rosei(Ausztria):Igen és nem (fordította Márton László). A történet a nádvágók világába kalauzol el bennünket. Kegyetlen,rideg vilàg ez,hát még akkor,ha egy ismeretlen gyilkos vadászik a nádvágókra,pusztán azért,hogy elrabolja élelmüket. Az Égtájak 1984 kötet egyik legkülönlegesebb darabja.

Salman Rushdie(Nagy-Britannia):Az ingyenrádió(ford.Greskovits Endre). Ramani riksaként dolgozik,igen ábrándozó természetű,folyton az jár a fejében,hogy filmsztár lesz. Beleszeret a tolvaj özvegyébe,aki ráveszi a fiút,hogy kasztráltassa magát...A modern India alakjai mögül évezredek történelme bukkan elő.

Lev Studen(Szovjetunió):Két tétel egy régimódi szvitből (ford.Harsányi Éva). Két történet-egy novellán belül. Az első egy fiatal lányról szól,akit környezete idiótának tart. Irracionális,19.századi elképzelései vannak az életről. A második történetben a konzervatórium elméleti vizsgáján vagyunk. Egy fiatalember nem tud semmit,de Chopin zenéjére mégis odafigyel. Vajon miért?

Paul Theroux(Nagy-Britannia):Síri kilátások (ford.Szelényi Anna). A fiktív történet narrátora követségi titkárként dolgozik Londonban. Egy nap idős hölgy keresi fel:baj van az albérlőjével. Mindenféle tárgyakat lop,ezeket az ágy alá gyűjti,és igen gyanúsan viselkedik. A novella a 19.századi brit kísértettörténetek modern változata. Jó. 

Borisz Vasziljev(Szovjetunió):Veletek ki törődik,öregek?(ford.Dobos Katalin).Vasziljev hőse,Gluskov sorsán keresztül mutatja be,mennyire nem törődik a társadalom az idősekkel. Gluskov távoli rokona házában él,gyakorlatilag kegyelemkenyéren.Egyszer eljön a pillanat,amikor ezt a viszonylagos nyugalmat is veszély fenyegeti...

Ajánljuk az Égtájak 1984 elbeszéléskötetet az irodalom minden szerelmesének,valamint a 20.századi irodalom minden kutatójának,szakértőjének. 


 






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Krasznahorkai László:Megy a világ

Simon Scarrow:Elsötétítés

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris