Pósán László-Weszprémy László-Isaszegi János ( szerk.):A hadifinanszírozás gazdasági alapjai

Hogyan finanszírozták a történelem folyamán az egyes államok a hadseregüket? Milyen anyagi és természeti erőforrásokat mozgósítottk háború esetén? Az évszázadok folyamán hogyan alakult át ( fejlődött? korszerűsödött?) a hadifinanszírozás rendszere? Ezekről a nagyon izgalmas kérdésekre kap választ az Olvasó, ha elolvassa a Pósán-Weszprémy-Isaszegi szerkesztőtrió A hadifinanszírozás gazdasági alapjai című, a szakma legjobbjai által alkotott tanulmánykötetet. ( e könyvajánlóban, a terjedelem rövidsége miatt, nem soroljuk fel a Szerzőket). Az alábbiakban énhány rövid gondolattal, a könyvnek mintegy felvezetésével, igyekszem kedvet teremteni az Olvasónak a mű olvasásához, alapos tanulmányozásához. 

Megtudhatjuk például, hogyan alakította át Augustus császár a köztársasági Róma egyre inkább archaikussá váló hadseregét modern, rettegett haderővé. Megismerjük a legiok összetételét, megtudjuk, mennyi pénzért is veszélyeztették életüket ezek a bátor katonák, s arról is felvilágoít bennünket Dr. Forisek Péter tanulmánya, hogy a legiókon kívül milyen egyéb haderőnemekre kellett jelentősebb pénzösszegeket fordítani a kincstárnak. Nagyon érdekes, amit a tanulmányból az erőforrás- gazdálkodásról megtudunk:a római időkben egy 13000 fős seregnek naponta 30 tonna gabona, a lovaknak pedig 13 tonna takarmány, és- most érdemes lesz figyelni- összesen 113 000 liter víz szükségeltetett. Utóbbi irtózatosan sok, érdemes lenne öszevetni az egyes folyók korabeli vízhozamával, kiderülne, hogy a hadviselésben a víz sokkal nagyobb úr, mint azt gondolnánk. Ha ugrunk kb. ezerkétszáz évet, máris a keresztes háborúk korában vagyunk, ahol is II. András keresztes hadjáratának anyagi hátteréről olvashatunk tanulmányt. Szépen meg kellett szervezni, az biztos, de azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy rendkívüli adók kivetésével volt lehetséges a hadjárat elindítása, Honorius pápa pénzügyi szakértelme is kellett hozzá. Szó esik a tanulmányban az első fennmaradt magyar külkereskedelmi szerződésről,a hajóbérleti szerződésről is. Nagyon tanulságos Hunyadi Zsolt tanulmánya a johannita lovagok által működtetett pénzügyi rendszerről. Meg azt is meg merném kockáztatni, hogy ők voltak Európa első kapitalistái- jóval innovatívabb gazdálkodási rendszert működettek, mint pl. az itáliai kereskedővárosok ,vagy a flandriai textilipari központok. Úgy is mondhatnánk: erősen diverzifikált portfólióval dolgoztak. Bárány Attila tanulmányában, mely az angol korona pénzügyi erőforrásairól szól, engem a mindenre kiterjedő nyilvántartás nyűgözött le. Itt mindent dokumentáltak, semmi nem maradhatott észrevétlen- a százéves háborút mégis elveszítették. Ugyanakkor az alaposság lehetővé tette a későbbi kapitalisztikus gazdasági fejlődést- teszi hozzá recenzens. Mindenesetre érdekes, hogyan használták a gyalogossá tett lovasokat a hadszervezet olcsóbbá tétele érdekében. 

A Német Lovagrend különleges helyet foglal el Európa történelmében. Ami a hadifinanszírozást illeti, meghatározóak voltak azok a sajátos feladatok, melyet a Lovagrendnek el kellett látnia. Mondhatni közgazdsáznyelven, kötöttebb kiadásportfólióval dolgoztak, mint mondjuk egy középkori város vagy állam vagy éppen egy földesúr. De teljesítették a feladatot, majd az eladósodás teszi őket tönkre. Kenyeres István tanulmányának olvasásakor végtelen szomorúság járt át: hát már akkor is adósságcsapdában vergődtünk? Pedig így van, a bevételek 10 százaléka korábbi hitelek törlesztésére ment el. Viszont olyan szépen elmagyarázza a Szerző, hogyan is festett a koraújkori Magyarország pénzügyi igazgatása. Az viszont felvidított, amit a 375 oldalon olvastam: 1956 után a magyar vezetés közölte a szovjetekkel, hogy nem tudja tovább teljesíteni a Rákosi-korszakban vállalt haderőfejlesztési kötelezettségeket- hogy bánkódhattak emiatt Kádár, meg Münnich...A szovjetek, tekintettel az 1956-os eseményekre, tudomásul vették a magyarok bejelentését, szerintem ők is nagyot kacagtak, persze, nemhivatalosan. 

Jellemzője a könyvnek, hogy minden tanulmányból nagyon sokat megtudhatunk a történelem hadifinanszírozáson, hadtörténelmen kívül eső részéről is. Éppen ezért ajánljuk a Pósán-Weszprémy- Isaszegi által szerkesztett A hadifinanszírozás gazdasági alapjai című könyvet minden történelemtanárnak, és érdeklődő egyetemi-főskolai hallgatónak és középiskolás diáknak. 

 Zrínyi Kiadó, 2022, Budapest