Könyvekről mindenkinek

 Erle Stanley Gardner, a Perry Mason- történetek kitalálója,ezúttal valami különlegeset alkotott. Összekapcsolta a klasszikus krimit a westernnel. Az eredmény egy kiváló könyv, Az álmos moszkitó esete. Azonban ez a " kiváló" jelző annak köszönhető, hogy Gardner írói tehetsége túlnőtt saját választott témáján.. Sem E.S. Gardner, sem az amerikai krimi esetében nem ez a fajta kollázs-technika bizonyult előremutatónak. Ennek ellenére Az álmos moszkitó esete jó könyv. Ebben a miniatűr könyvajánlóban rövid spoilert közlök a könyvről, hogy ezzel próbáljam meg felkelteni az érdeklődést.  A fiktív történet valamikor az 1930-as években játszódik, Kaliforniában.Perry Mason éppen leveleket ( három hónap felgyűlt anyagát) válogatja irodájában, amikor két ügyfél érkezik. Az egyik úgy néz ki, mint egy bankár, a másik úgy néz ki, mint egy lepusztult, alkoholista aranyásó, kicsit 19.századi figura. Mason mindenképpen beszélni akar ezzel a különc alakkal, a bankár nem érdekli. Salty- mert így

 A rendkívül szellemes alcím (Útmutató azoknak, akik használják), már magában rejti, kiknek is ajánljuk ezt a könyvet. Az embereknek. Bill Bryson hihetelenül magas színvonalú ismeretterjesztő könyvet írt az emberi testről. Azoknak, akik bármilyen " embertudománnyal" foglalkoznak, szinte kötelező olvasmány. Nekünk, többieknek pedig sok-sok óra tanulás, álmodozás, gyönyörködés. Olyan adatok, információk találhatók e vastag könyv lapjain, amelyek közül egy-kettő még a hivatásos orvosokat is meglepi. Az alábbi könyvajánlóban rövid megjegyzéseket szeretnék fűzni a könyvhöz, hogy ezzel keltsem fel a Kedves Látogató figyelmét, s irányítsam őt a könyvesboltok, könyvtárak és antikváriumok furcsa világába. 1. Az alcímnél már kiemeltem, hogy szellemes. Bill Bryson egész könyve szellemes. Van ebben az újságíróból ismeretterjesztésre avanzsált úrban valami igazán bájos, eredeti humor. Tudományról viccesen- talán így jellemezhetnénk a könyv stílusát. Ezenkívül tetszik a Szerző témájához va

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

 Aki élt és olvasott már a huszadik század második felében, annak nem kell bemutatni Mattyasovszky Jenőt és az ő Hód-történeteit. Közép-Európában ez volt a bestseller, hivatalos és kevésbé hivatalos utakon terjedtek ezek a könyvek Magyarországon, Csehszlovákiába, Romániában, Németország keleti részén, és milliók olvasták őket. A Hód és az elárult ügynök is kiváló, izgalmas, feszült kém-és krimitörténet, egy rövidke spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni mindazoknak, akiknek ez a sztori kimmaradt, vagy épp azoknak a fiataloknak, akik kíváncsiak arra, milyen is az igazi, jó, vérbő magyar krimi.  Tehát jöjjön a spoiler! Otto Hauser egy német cég képviseletében rendszeresen megfordul Magyarországon ( egyébként a céget egy kétes multú, a második világháborúban gyaús tevékenységet folytató, torz külsejű és lelkű úriember vezeti). Drága budapesti szállodákban lakik, szórja a pénzt, fiatal hölgyekkel ismerkedik. Így kerül látóterébe egy fiatal hölgy, Mária, aki cigarettát árul egy pesti szállób

 Dominique Roulet könyve finom, franciás érzékkel megírt lélektani krimi. Az alibi halott a mai, kemény tónussal megrajzolt bűnügyi regények világában olyan, mint egy finom kis akvarell. De azért, a történet mélyén kemény erők dolgoznak, az Olvasó igencsak törheti fejét a gyilkosság(?) rejtélyén.  A történet egy kis francia faluban játszódik. Louis Cuno félárva, mozgáskorlátozott édesanyja neveli fel. Az apa halála után a falu három kiskirálya- a polgármester, a jegyző és az olykor igencsak agresszív viselkedést mutató hentes- fel akarjá vásárolni Cunoék házát, hogy aztán lebontsák, s modern társasházat építsenek rajta. Új lakást is felajánlanak Cunoéknak, amelyben a tolókocsival közlekedő édesanya nagyobb biztonsággal és rugalmassággal közlekedhet és élhet. Csakhogy az özvegy megmakacsola magát, semmi pénzért nem hajlandó elköltözni abból a házból, ahol a család ősei már generációk óta laktak. A befektető-hármas mindent megpróbál:még a kormány segítségét is kérik a kilakoltatáshoz, sz

 Mattyasovszky Jenő, a huszadik század népszerű bestseller-írója 1984-ben elment közülünk, viszont maradtak ötletei, kéziratai. A Hód és a picike ember...ötletét Kulcsár Ödön formálta regénnyé, és a könyv 1990-ben, rendszerváltás idején jelent meg. Ennek lesz jelentősége. Az alábbiakban, kedvicsinálónak, egy rövid spoilert közlünk, a kötet pedig jobb antikváriumokból még beszerezhető. Természetesen minden krimkedvelőnek ajánljuk.  A történet egy magyar mulatóban indul, ahol is Helder úr éppen új táncoslányokat keres, de valahogy egyik sem az igazi. Az egyik túl fiatal, a másik túl férfias, markáns, a másik túl gátlásos, stb.Tudni kell a meglehetősen furcsa természetű tulajdonosról, hogy feleségével való házassága régesrég megromlott, úgyhogy időnként, az asszony beleegyezésével, egy-egy lányt felvisz a lakására...Megjelenik Tal úr, ahogy ma mondanánk, a csendestárs, nem éppen jó hírekkel. Ezután Olaszországba ugrunk, ahol is Gina- eredeti nevén Gizella- sorsát követhetjük nyomon. A ren

 Tim Higgins ( a Wall Street Journal újságírója) könyve kiemelkedik a cégek, projektek történetét bemutató munkák közül. Nagyon sokrétű., technikai és üzleti oldalról egyaránt körbejárja az általa felvetett problémákat, ráadásul mindezt ragyogó, sőt, nem túlzás: szórakoztató stílusban teszi. Minden mérnöknek és üzletembernek ajánlom elolvasásra a Tesla. Az évszázad fogadása című könyvet. És persze mindenkinek, aki kíváncsi a jelenkor, a bonyolult 21. század folyamataira, történéseire. Megtudhatjuk, hogyan lett egy hiperintelligens dél-afrikai srácból, Elon Muskból a világ leggazdagabb embere. Betekintést nyerhetünk korábbi projektjeibe, arról sem megfeledkezvén, mivé is lett az a rengeteg pénz, amit pl. a PayPal eladása után kapott. Megismerkedünk az elektromos autózás törétnetével- hiszen nem a Tesla volt az első ilyen jellegű kezdeményezés. Megtudjuk, Musk üzleti és életfilozófiájában hogyan viszonyul egymáshoz az űrhajózás és az elektromos autók tervezése. Valóban abban gondolkodik

 Manapság mindennek van saját stratégiája. A háborúnak, az üzletnek, a fogyasztásnak, de még a magánéletnek is. Lawrence Freedman kitűnő könyvéből kiderül, hogy nem volt ez mindig így, s még ma is akadnak, akik bizonyos szituációkban nem alkotnak stratégiát. Freedman nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy áttekinti a stratégiai gondolkodás történetét a hadászatban, a politikában,az üzleti életben és társadalomtudományban. Az eredmény egy interdiszciplináris, történészek, közgazdászok, társadalomtudósok számára igencsak érdekfeszítő, monumentális méretű monográfia lett.  Megtudhatjuk, hogyan született meg az ókori világban a stratégia fogalma, igaz-e az, hogy a stratégia tkp. taktikákból áll össze. Meglátjuk, milyen stratégiát alkalmazott Athén a perzsák ellen, illetve a déloszi szövetség a peloponnésszoszi szövetség ellen. Feltehetjük a kérdés:Niccolo Macchiavelli  esetében beszélhetünk-e hatalmi stratégiáról, vagy egyszerűen csak alkalmi,  érdekvezérelt hatalmi játszmák sorozatát tárj

Látott már unalmas prezentációt? Végtelen mennyiségű dia, tele adattal, nyilakkal, grafikonnal- sokszor teljesen feleslegesen. Ha azt szeretné, hogy prezentációi érdekesek legyenek, feltétlenül olvassa el James Caplin:Utálom a prezentációkat című könyvét, melyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg magyar nyelven! Megtudhatja, hogy a prezentáció nem a nyilvános beszéd egyik formája. Megértheti, mi a különbség egy hagyományos, iskolai fogalmazásokon alapuló prezentációs technika, illetve a Szező által kitalált CTKF technológia között. A könyv részletesen szól azokról a pszichológiai tényezőkről is, melyek egy bemutatót érdekessé, vagy unalmassá tehetnek. Képet kapunk arról, miért remeg olykor a nagyfőnök térde is, ha prezentálnia kell. Megismerhetjük a meglhetősen kínos deperszolnalizáció jelenségét, illetve azt, hogyan küzdjünk ellene.  Caplin könyve nagyon sokoldalú, a versenyszféra minden ágában dolgozóknak kapaszkodót nyújthat. Ha alaposan áttanulmányozza, már nem fogja unni a p

Borsa Brown: Gyalázat és hit című  könyve a tradicionális és modern világ összeütközéséről szól. Gregory Hamilton, a meglehetősen gátlástalan üzletember fel kívánja vásárolni a tradicionális amish piac területét, hogy ott üzletközpontot építsen. Az amish közösség persze tiltakozik, a városvezetés egyre inkább affelé hajlik, hogy győzzön az üzleti érdek. Ekkor azonban váratlan fordulat történik- és eddig ismertetjük a cselekményt, mert nem akarunk senkit megfosztani az élvezettől. A Gyalázat és hit igazi bestsellere lehet magyar könyvpiacnak, élvezetes, szép leírások, komoly, feszültp árbeszédek, érzelmek minden mennyiségben. Kitűnő könyv, érdemes elolvasni. Ez pedig a Kiadó weboldala: alomgyar.hu

Orosz vígjáték az 1870-es évekből- mégis, mintha tegnap írta volna valami fiatal magyar drámaíró, a 21. századról. Könyv alakban megjelent 1953-ban, az Új Magyar Kiadó gondozásában- zsebkönyv-formában. Vasziljkov egy Volga menti kisvárosból jön Moszkvába, és azonnal megtetszik neki a város egyik legszebb és leggazdagabb leánya, Lidia Jurjevna Csebokszárova, nem mellékesen: elkényeztetett úrilány, ma úgy mondanánk: plázacica. Tyeltajev, a rokonszenves pitiáner szélhámos ( Molnár Ferenc darabjaiban látunk később ilyen karaktereket), megígéri Vasziljkovnak, hogy elintézi a frigyet. Azt hazudja a lány anyjának, a méltóságteljes modorú Csebokszárova asszonynak, hogy Vasziljkovnak aranybányái vannak. A csel nem jön be: ugyanis a nagyasszony levelet kap férjétől miszerint a csőd szélén állnak. Azonnal kell tehát a pénz, nem elég, hogy úgy teszünk, mintha lenne...Vasziljkov végül elveszi a lányt, ám hamar kiderül, hogy nincs aranybányája. Az öreg Csebokszárová asszonyt mindenki átverte. Aztá

Steve Hamilton: Vérvörös égbolt című könyve a krimi-thriller-kalandregény című " dobozba" illeszthető be. Ám nehogy valaki valami fércműre gondoljon! Eredeti cselekmény, nagyon jó tájleírások, az idegen kultúra értő megragadása jellemzi Steve Hamilton írását. A regény cselekményének csak az elejét írjuk le, nehogy valaki elmulassza elolvasni a maradékot! Alex háza leég egy tűzvészben, elhatározza, hogy újjáépíti. Winnie, az indián, szakértő módon segít neki. Csakhogy cserébe kér valamit. Fivére a múlt héten embereket vezetett át a hegyen. Azóta nem tért haza. Alex menjen vele, és keressék meg. Kiderül, hogy Tony valami nagyon sötét gengszterekkel kötött nagyon furcsa üzletet. Magyarul olvasható a Reader's Digest Válogatás Könyvek sorozatban. Megjelent 2005-ben.