Robin Alexander:Hatalomalkony

 A könyv alcíme:A Merkel-korszak vége és a német politika drámája.

Valljuk be, Európa többi országában igen keveset tudunk Németország belpolitikai életéről, a különféle hírportálok inkább csak választási időszakban kényeztetik el az Olvasókat hol ilyen, hol olyan hírekkel. Robin Alexander könyve tehát hiánypótlónak tekinthető a magyar könyvpiacon, s azon sem lennék meglepődve, a a világ sok országának polgára olvashatná anyanyelvén. Kitűnő könyv, a jelenkortörténetírás egyik mesterműve. Nemcsak Merkel szempontjából elemzi Németország 2010-es-2020-as évekbeli eseményeit, hanem képet ad Németország egészének leétőrl, mindennapjairól is. Hangvétele objektív, korrekt, nem elfogult egyik szereplő javára sem. Mivel igencsak információdús könyvről van szó, az alábbi könyvajánlóban inkább részleteket, felvillanásokat közlünk, a többit a jelenlegi és jövendő Olvasóra bízzuk. 

Angela Merkel 2005-ben lett Németország kancellárja. Mire eljött 2017,a világ gyökeresen megváltozott- nem utolsósorban Merkelnek köszönhetően. A kancellárasszony harmadjára már nem akarta jelöltetni magát. De jött egy háromóráas beszélgetés Barack Obama volt amerikai elnökkel, ahol is megegyeztek az alábbiakban:
- Merkel újra jelölteti magát kancellárnak, ezúttal utoljára
- Az elkövetkező években merpróbálja rendezni politikai örökségét, és kijelölni utódját. Ez utóbbi ellen Merkel eleinte tiltakozott, mondván, ez nem egy örökölhető tisztség,aztán látta, hogy még javára is fordíthatja a helyzetet. 

Ahogy kiszivárgott, hogy Merkel négy év múlva már nem akar indulni Európa egyik legbefolyásosabb pozícióájért,azonnal feltűntek azok a tehetséges és ambíciózus jelöltek, akik szívesen látták volna önmagukat Németország kancellári székében. A Hatalomalkony című könyvben Alexander részletesen bemutatja valamennyi potenciális jelöltet. Armin Laschetet dörzsölt rókának ábrázolja, aki azonban mindig lemarad egy lépéssel. Markus Södert dinamikus, de kevéssé árnyalt személyiségként mutatja be. A politikai életben is akadnak mulatságos pillanatok: ilyen lehetett ,amikor a drezdai városháza erkélyén Laschet és Söder kölcsönösen arról igyekeztek meggyőzni egymást, hogy ők bizony még csak gondolni sem gondolnak arra, hogy kancellárok legyenek. Alexander szerint Merkel szeretett volna nőt látni útódjaként. Két jelölt jött számításba: AKK, azaz Annegret Kramp-Karrenbauer illetve Ursula von der Leyen, akkori honvédelmi miniszter. Utóbbi jelöltet a kereszténydemokraták túl ambíciózusnak tartották, Merkel tehát AKK-t választotta, aki azonban meglepő húzássl állt elő:nem a kancellári, nem is pártelnöki széket kérte, hanem főtitkár szeretett volna lenni. Szerinte ugyanis a CDU-nak a legnagyobb gondja, hogy a párttagság és vezetőség elszakadt egymástól, a helyi pártgyűlések kávézásokká, üzleti megbeszélésekká változtak. AKK azonban megbukott- jómagam úgy vettem ki, hogy az Alexander által említett karneváli ügy inkább csak ürügy volt az ő megbuktatására, semmint a valódi ok. 
És akkor jött a koronavírus-járvány. Alexander elmarasztalja a német egészségügyi irányítást: nem látta előre a kockázat nagyságát, nem sikerült a védekezésért felelős egységes irányítóközpontot létrehozni. De a jelöltek csak jöttek és jöttek. Friedrich Merz például. 
Robin alexander olyan információkat oszt meg az Olvasóval, amelyek azt mutatják: igen komoly belős forrásai vannak. Ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki érdeklődik a történelem, a politika és Németország iránt. 

MCC Press,2023,Fordították Csécsei Dorottya,G.Molnár Péter,Hudy Árpád, Kékesy Katalin