Szvoren Edina:Kérődző Kronosz

A pastiche olyan irodalmi,zenei vagy képzőművészeti alkotás,amely más alkotók műveiből vesz át elemeket. Vugyázat:nen azonos a paródiával(tehát nem az Így irtok ti-re kell gondolnunk). A magyar irodalomban nem igazán meghonosodott műfaj ez. Szvoren Edina kiváló könyve,a Kérődző Kronosz,remélhetőleg másokat is csábít arra,hogy ebben a műfajban kipróbálják magukat.  Az alábbi könyvajánlóban mindegyik pastiche-ról írok néhány mondatos,igencsak szubjektív hangvételű megjegyzést. A novellák sorrendjét, a könyvben közzétett sorrendhez képest, szándékosan összekeverem, dehogy is. Ne ijedj meg. 

Levél nővéremhez

Bartók Imrét idézi meg ezzel az alkotással Szvoren Edina. Nekem az a kérdés jutott eszembe olvasás közben:vajon fel tudunk-e nőni úgy igazán?Tudunk-e József Attila-i értelemben "meglett ember"-ré válni?Vagy mindig örök gyerekek maradunk,akik folyton azt figyelik,mit mond és mit csinál a mama?

Vágy gombok után

Ha valaki Bodor Ádám írói stílusára, közlésformáira, az általa alkotott milliőre kíváncsi, és még mindig kíváncsi, feltétlenül olvassa el ezt a pastiche-t! A legjobb rész az, amikor Fogoján Ilona tanítónő a hirdetőtábákat nézi, ahol is hirdetőtáblákat hirdetnek, " ami gondolkodóba ejtette Fogoján Ilonát". hosszú percekig nevettem ezen. A kötet egyik legjobb darabja. 

A száztizenharmadik folyamátvágás Veresmart felett

Oravecz Imre lenyűgöző stílusa köszön vissza ebben a műben. A cselekmény valamikor a 20.század első évtizedeiben játszódik. János kivándorolni készül,Amerikába. A hajón közel elviselhetetlenek a körülmények. János úgy dönt,bár maga is segítségre szorulna,segít egy szegény asszonynak,aki balesetet szenvedett a beszállásnál. Vajon megéri segíteni?A szolidaritásról,a magyar jellemről töprengünk,miközben olvassuk Szvoren Edina művét. 

Hat, négy helyett

Bognár Péter modorában. Adott egy súlyos sorozat-haláleset, talán gyilkosság. Egy borospincében haltak, meg, hatan, mind ugyanabban a borospincében. Nem kell ahhoz zseninek lenni, hogy...de azért akadnak meglepetések, hogy még a zsenik felejtsenek el olykor meglepődni. 

In statu nascendi az undorukat

A magyar irodalom modern örök klasszikusa, vagy a modern magyar irodalom klasszikus örökcsillaga, Nádas Péter. Egyes szám első személyű a mű. Az író-elbeszlő-narrátor Németországba utazik egy barátjához. Taxival utazik. A taxisofőr, ki amúgy jóindulatú, egyszerű ember, közöl valamit a veje legénybúcsújáról. Író megundorodik. Olvasó röhög. 

Kutatóutak,séták

Ez a mű Tompa Andrea írásaiból vesz át stíluselemeket.Egy fiatal nő édesanyja nyomait keresi. Az anya 27 évesen otthagyta férjét és gyermekét,és Magyarországra költözött. Nagyon szépen és premisszáktól,lózungoktól mentesen gondokodhatunk az "erdélyiség"  kérdéséről. Szívemnek kedves,hogy Debrecenről is szó esik a műben. Jó volt olvasni,háromszor is. 

Csempészipszilonok

Na, ha röhögni akarsz Tolnai Ottó stílusán, itt az alkalom. Valaki teleszarta a Zsolnay- vázákat. Még ebből is lehet novellát írni, jót is, ha nem is kiválót. De röhögni, azt lehet rajta. Szükségünk van a nevetésre, T. Olivérnak is ez kellett volna. 

Kispontok

Ezután jobban fogom olvasni Szív Ernőt...a "lullabáj" szó eredetisége visszhangzik fülemben. 

Czekeliusi fehér,czekeliusi fekete

Krasznahorkai László előtt tiszteleg ez a pastiche. Mindannyiunk életében vannak ilyen Czekeliusok,no meg botrányos élethelyzetek is,amikor ártatlanul vádolnak bennünket. Mi az igazság,létezik-e objektív igazság,kinek a hatásköre ezt meghatározni,van-e megoldás az igazságtalanságra-efféle kérdéseken és problémákon tűnődhetünk,s közben óhatatlanul felidéződnek saját életünk igazságtalanságai is. A kötet egyik legjobb darabja.

Máthé Erzsi

Bevallom,ezt a novellát olvastam legnagyobb kíváncsisággal. Vajon tud-e egy író önmagából pastiche-t írni?Szvoren Edina bebizonyítja,hogy igen. Azt a kérdést tesszük fel olvasás közben:Vajon élhet-e a mai világban egy ember másképpen,mint ami életet a sors,a genetika szabott neki. Erre vajon mi a válasz?

No és a könyv végén:Tárgymutató. Elképesztő kifejezésekre lehet itt rákeresni,mint pl. mukofágia,négyes szám az antikvitásban,vagy éppen Karolin eromenosza. Szvoren Edina könyve új magaslatokra emelte korunk magyar irodalmát. Ajánlom mindenkinek,aki könyvben,irodalomban szereti az ötcsillagost.Nem fog csalódni,sőt!

Magvető,Budapest,2024.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Simon Scarrow:Elsötétítés