Farkas Wellmann Endre:Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz

 Farkas Wellmann Endre különös című verseskötete a költői beszédmód hagyományos kategóriái szerint szereplíra. Ám Farkas Wellmann csavar egyet ezen a beszédmódon:a Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz cmű kötetben a szereplíra köntöse mögé rejtőzik, így mondja el, alanyi módon, mit is gondol a világról. Az alábbi könyvajánlóban néhány, általam fontosnak tartott jelentésréteget, stíéluseszközt szeretnék kiemelni- érzékeltetni kívánom, milyen nagyszerű könyv ez, mennyire mély és maradandó benyomást tett rám. 

Identitászaavar, elidegenedés-érzés. Farkas Wellmann remekül ragadja meg a 21.századi ember magányát, érték-bizonytalanságát, mely bizonytalanságot sok esetben éppen a korábban nemes és igazzá tévő selekedet, az olvasás okozza. A 21.századi ember manipulálható, mivel nincs tételesen megfgoalmazott értékrendje, minden tételes megfogalmazás félelemérzetet kelt benne, attól való félelmet, hogy a megfogalmazó a szabadságát sodorja veszélybe. A 11.oldalon olvashatjuk A maszk című verset, mely így kezdődik:"Maszkom nem véd meg semmitől/ és nem véd meg semmit tőlem.". A " széthullt énidő" akár Ady Endre:Kocsi-út az éjszakában című versének parafrázisa is lehetne, de nem az: a ma embere már tudatában van annak, hogy az egység megbomlása/megbontása gonoszsághoz, anti-humanizmushoz vezet. Olykor megbomláshoz:a Hattyúdallamok című remekműben a test árnyából, üres gödréből szól mélyen valami hang ( talán a halálé), és ezt a furcsa akusztikát az ember nem tudja kontrollálni, az ember léte csak látszat, a valódi dolgok a léleknél is mélyebb mélységekben történnek. A Tábornok, térerő nélkül című versben a térerő szimbólum:azt a társadalmat, családot, kisebb- nagyobb emberi közösséget összetartó erőt jelképezi, mely nélkülözhetetlen volna minden közösség ( e versben:hadsereg) normális, hatékony működéséhez. Ehelyett a minden társadalomban szükséges " térerő" helyett elprózott feladatok, továbbtolt felelősségvállalás, egyén és közösség harmóniájának megbomlása mutatható ki- bár azt azért megkérdezném ömagamtól is, hogy ez a hiányolt harmónia, ez létezett-e valaha is? Már Shakespeare is az egyén kiszolgáltatottságát, az ősi egység felbomlását panaszolta drámáiban. Brecht voltaképpen ugyanerről beszél ,csak ő elidegenedésnek nevezi, olykor politikai felhanggal látja el mindezt.Lehet, hogy nagyobb méretű emberi társadalom csak így tud működni, ilyen szétszórtságban?

Halál, minit hiány. Az emberi társadalom már ősidők óta próbálkozik azzal, hogy értelmet adjon a földi halálnak.Túlvilág, paradicsom, pokol, purgatórium, örök vadászmezők- ezek mind-mind a halál és az értelem, ha úgy tetszik, a felfoghatság egybekapcsolására tett kísérletek. Farkas Wellmann Endre szerint az ember túllépett ezen a halál-értelem egybekapcsolós korszakon. A halál kiürült, korunk embereit, a Hannibal Lectereket, már nem érdekli mi lesz a test elpusztulása után:az Invok című vers szerint az embert már nem érdekli léte értelme, hasznossága, ezért halála sem. A Magánbeszéd egy József Attilától származó gondolatot folytat, helyez át a 21.századba:az élet csak ráadás a halálra, ez a ráadás lehet térbeli, időbeli, körülírható földrajzilag, számokkal, fokokkal jellemzhető- csak azzal nem kerül tisztába az egyén, hogy mivégre ez az egész, miért kapta ezt a ráadást, milyen feladatai lesznek ebben a rövidke térben és meglehetősen korlátozott időben. A vers szerint a szeretet ( azaz Isten, és akkor ez a költemény, egy Nietzsche-i gondolat továbbfolytatása is lesz), és a világot, antik módra, a végzet ( hübrisz) uralja. a  "kontinens" alatt a Költő itt feltehetőleg a súlyos identitásválsággal küzdő Európát érti, azt az Európát, melyet már csak orvos gyógyíthat meg, terápiával vagy műtőkéssel. Itt már a szavak nem haszálnak. Nemcsak az egyén halála vált tehát problematikussá, hanem a közösség, a vén Európa halála, látszatléte is. Az Európa című, a lírai én által egyes szám első személyben leírt vers néven nevezi a tragédiát:a szabadság helyett eljött az unalom időszaka. Az európai ember eszméit és ideáljait vesztve unatkozik. Materializmus, sorozatosan rossz megoldási kísérletek- ezek jellemzik a kontinenst. 

De mit szimbolizál Hannibal Lecternek, az ismert amerikai thriller sorozatgyilkosának alakja? A javíthatatlanságot. Itt már senki nem hoz helyre semmit, így marad már minden, rohan a pusztulásba. Starling ügynök sikere sem igazi siker már.

Kinek ajánljuk Farkas Wellmann Endre:Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című könyvét?Mindenkinek, aki ebben a világban nem érzi teljesen jól magát, ak irodalmilag kifejezhetőnek érzi mindazt a temérdek keservet, bajt, pusztítást, amit ez a mai kor ránkmér. Nem szórakoztató, de roppant tanulságos könyv. 

Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft, 2021, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia program keretén belül.