Martin Edwards: Így éltek ők,a krimi klasszikusai

 Martin Edwards könyve hiánypótló a hazai irodalomtörténeti művek között. Magyar nyelven ugyanis még nem született olyan átfogó, a krimi történetét taglaló munka, mely kielégíthette volna a műfaj szerelmeseit, a klasszikus és modern krimi rajongóit. Az Így éltek ők, a krimi klasszikusai nem egyszerű életrajz-gyűjtemény, hanem rendkívül alapos, mégis jól megírt irodalomtörténeti munka. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni ehhez a rendkívül alapos könyvhöz- úgy is, mint egy blog írója, úgy is, mint a krimi kedvelője ( ha nem is rajongója). 

1. A krimi része lett az irodalomnak, akármit is szólnak ehhez az esztéták.Ezen állításnka némileg ellentmond, hogy sokszor maguk a krimiírók sem értékelték művüket a " komoly" irodalommal egy szinten, Milne vagy maga Conan Doyle például nem sokra tartotta a krimit. Ugyanakkor ez a műfaj számtalan módon hatott a hagyományos szépirodalomra, s ez az állítás fordítva is igaz. Jó krimit írni pedig egyáltalán nem könnyű- e sorok írója már próbálta, több-kvesebb sikerrel. 
2. Meglepő, hogy mi, magyarországi Olvasók, mennyi mindent nem olvastunk ebből a műfajból. Oly rengteg ismeretlen névvel és művel ismerkedhetünk meg Martin Edwards könyvéből, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Érdemes lenne az európai, köztük a magyar, könyvkiadóknak elgondolkodni azon, hogy- egyfajta retro krimi sorozatban akár- kiadni azokat a klasszikus angol és amerikai Szerzőket, melyet itthon még nem volt módunk olvasni. Nagyon sok van, s az Edwards könyvében olvasható rövid cselekményleírások alapján igencsak érdekes könyv-csemegék akadnak közöttük. Úgyhogy könyvkiadók, figyelem!
3. Nagyon sok Szerző, aki a krimi eredetével foglalkozott, késztetést érzett arra, hogy már az ókori görög tragédiákat, Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész műveit is a krimi előfutárainak tekintse. Edwards elkerüli ezt a csapdát, és jól teszi. Kriminek ugyanis csak azokat az irodalmi műveket tekintjük, ahol a fő cselekményszál egy bűntény és annak kinyomozása, s ez minden mást háttérbe szorít. Értékeljük Agatha Christie Sugden felügyelőjének motivációit, de a könyv nem Sugden felügyelő lelkivilága körül forog, hanem a nyomozás körül. Krimi az, ahol a nyomozás áll a középpontban. Arany János balladái sem krimik. 
4. Mi itt Európában úgy tudjuk( benne van a középiskolás irodalomkönyvekben), hogy a világ első krimije Edgar Allan Poe: A Morque utcai kettős gyilkosság című elbeszélése volt, ahol is egy gorilla a gyilkosságok tettese. Edwards seregnyi olyan művet említ, melyek Poe legendás novellája előtt keletkeztek, s nyugodtan tekinthetjük őket kriminek. A német Adolf Müllner Der Kaliber című, 1828-ban kiadott műve egy testvérgyilkosság történetét beszéli el, s fontos szerepet kap a nyomozás során a ballisztika. Ha Müllner még sokáig él, talán ő lehetett volna a krimi királya, csakhogy 1829-ben a kitűnő Szerző elhunyt. 
Még megdöbbentőbb, hogy skandináv területen is született krimi, már 1836-ban. Bizonyos Mauritz Hansen nev, norvég tanár és költő The Troll Mountain című történetében a gyilkost a tárgyalóteremben leplezik le, Edwards szerint elővetíti Erle Stanley Gardner Perry Mason-történeteinek főmotívumát. 
Ugyanez a Szerző 1839-ben írt egy olyan könyvet, melyhez mellékelt egy bűnügyi kirakósjátékot!! Bűnügyi társasjáték 1839-ből! 
De a legmeglepőbb egy Almqvist nevű svéd úriember- felszentelt pap- gótikus kriimje. Maga a Szerző is kalandos életet élő bűnöző volt. 
5. A hagyományos krimi-esztétikai személet szembeállítja egymással a klasszikus angol, mondhatjuk úgy is: Agatha Christie-féle bűnügyi regényt az amerikai Chandler és Hammett nevével fémjelzett krimivel. Edwards szerint a szembenállás nem ennyire éles, Chandler például nagyon is sokra becsülte a klasszikus angolokat. 
6. Véleményem szerint Edwards kissé alábecsüli Agatha Christie-t- akit szerintem nem lehet eléggé túlbecsülni. Több, mint hetven regény és több száz bűnügyi novella- és mindet szereti az olvasóközönség. Szó sem esik olyan Christie-remekművekről, mint az Órák, a Macska a galambok közt, a Poirot karácsonya, a Temetni veszélyes, az Egy marék rozs stb.- ezek a könyvek mind-mind jelentősen járultak hozzá a bűnügyi irodalom fejlődéséhez. Nem is szólva a rengeteg novelláról. Nem véletlenül készült ezekből nagysikerű filmsorozat a feledhetetlen David Suchet főszereplésével. 
7. Chandler jelenetszerű, kissé dramatizált cselekményépítését lehet szeretni vagy nem szeretni, az kétségtelen, hogy ezzel, nem pedig a társadalmi devianciák ábrázolásával újította meg az amerikai krimit. 

Ajánljuk ezt a könyvet minden irodalmárnak és minden krimirajongónak. Kihagyhatatlan. S következhet ezután a könyvben tárgyalt krimik elolvasása- az pedig még izgalmasabb. 

Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2022. Fordította Dézsi Ibolya