Schmidt Attila:Gyilkosok és áldozatok

 Schmidt Attila:Gyilkosok és áldozatok című könyvében folytatja azt a tematikát,amit korábbi munkáiban már oly nagy olvasói érdeklődés közepette tárgyalt:történetek,elbeszélések,interjúk révén tárja fel az 1970-es-80-as évek legnagyobb visszahangot kiváltó magyarországi bűncsekekményeit. Rövid spoiler gyanánt felidézzük ezeket a történeteket. Mivel bűnügyi tematikáról van szó,minden rejtélyt nem fejtünk meg,hagyunk az Olvasónak is.

A Korhadt fának korhadt ága című fejezet voltaképpen egy interjú a börtönben. Rózsát a saját anyja és annak barátnője csábította be a bűn világába. Prostituáltként férfiakat kábítottak el,majd kirabolták őket. Az interhúból kibontakozik előttünk Rózsa nem éppen irigylésre méltó ifjúkora,szakadozott családi háttere.

Hihetetlenül megrázó A siralomházban című interjú. Erzsébet,akit halálra ítéltek,megölte a férjét. A történet ott kezdődik,hogy a nő nagyobbik fia évekkel ezelőtt eltünt. Egy napon Erzsébet férje -ittas állapotban-bevallotta,ő ölte meg a fiút. Erre az asszony bedühödött és kisebbik fia segítségével megölte a férjét. Csakhogy mindez Erzsébet verziója. A férj állítólagos vallomását senki nem hallotta,csak az asszony. Nincs bizonyíték a hirtelen felindulásra. Mindenesetre ma már másképp viszonyulnának az ügyhöz a hatóságok,azt hiszem.Laikusként megkockáztatom az állítást:nem biztos,hogy a legsúlyosabb büntetést szabnák ki Erzsébetre...

Hátborzongató történet A gyilkos unoka-még hátborzongatóbb lett volna,ha nem teszik belea történet címébe a megoldást. Egy idős asszonyt a kályha előtt térdelve találnak,a lakás kigyulladt. Első pillantásra úgy tűnik,az asszony gázolajjal locsolta meg a fát,csakhogy az belobbant. A boncolás kimutatja,hogy az asszonyt megölték. A gyilkos antihumanizmusa,embertelensége megdöbbentő. Manapság az ilyen embert szociopatának nevezik.

A könyv legmegrázóbb törtenetének elolvasását csak erős idegzetűeknek ajánljuk. Megtörtént esetről van szó,csakúgy,mint Schmidt Attila valamennyi írásában. Egy miskolci apuka(részeges,erőszakos ember),mivel megharagudott feleségére,amiért az elhagyta,lehajigálta három gyermekét a tizedikről. A negyedik gyerek,Feri,elmenekült. Olyan érzéketlenséggel tett beismerő vallomást a férfi,ami még a tapasztalt nyomozókat is megdöbbentette. Kiderült hogy már jó ideje készült a bűntettre. Aki jól akar aludni,ne lefekvés előtt olvassa a történetet.

Az áldozat:a tanár. Egy gyermek (tizenöt éves)megszökik az aszódi javítóintézetből. Bujkál,éhes,pénze nincs. Elhatározza,hogy megöli tanárát. A háza közelébe lopódzik,a tanár észreveszi,enni ad nekk. Erre a fiú azzal a késsel,amivel a szalonnát vágta,leszúrja a tanárt. Majd hazautazik Pécsre,az ellopott pénzt elbulizza. Borzasztó cinizmus,embertelenség,az élet iránt való legkisebb tisztelet hiánya jellemzi a fiatalembert. 

Az ember sokáig nem tér magához,miután elolvasta a Tettye patak mentén történt brutális gyilkosság történetét. Egy kamaszlányt öltek meg.Mint kiderül,több gyanús figura is él a környéken,akiket nem lehet kizárni a gyanúsítottak közül. A rendőrség fiatal nyomozónőjét beépítik ebbe a világba... Nagyon dinamikusan,krimiszerűen van megírva a történet,ajánljuk filmforgatókönyv-íróknak.

Mindezeken kívül még jónéhány véres bűntényről olvashatunk a Gyilkosok és áldozatok című könyvben-például a rendőrgyilkos Soós-bandáról. Schmidt Attila könyvének megjelenése idején(1987) volt politikai jelentősége is. Korábban,a kommunizmus idején a rendőrség a sajtónak,médiának nem engedett betekintést a bűcselekményekbe,a nyomozásba,mondván:ne keltsűnk pánikot a lakosság körében. A késői Kádár-korszakban aztán lehetővé vált-szigorú ellenőrzés mellett-a megtörtént bűncselekmények publikálása. Schmidt Attila könyve is ebbe a vonulatba illeszkedik. Ajánljuk minden krimikedvelőnek.

Ifjúsági Lap-és Könyvkiadó Vállalat,1987.