Bagdy Emőke:Utak önmagunkhoz

 Bagdy Emőke pszichológiai könyve leginkább az ún. " önismereti könyvek" kategóriájába sorolható. Csakhogy Bagdy Emőke az Európában megszokotthoz viszonyítva teljesen másképp látja az önismeret lényegét, feladatát, célkitűzéseit- mint ahogy azt Utak önmagunkhoz című könyve is mutatja. 

Bagdy Emőke szerint a boldogsághoz vezető út nem az önmegvalósításon, a mások rovására történő egyéni kibontakozáson keresztül vezet. Ellenkezőleg:az ember akkor ismerheti meg igazán önmagát, ha megismeri azt a társadalmat, amelyben él. Mások pszichológiájának megismerése elvezethet saját pszichénk megismeréséhez. Pszichoszociológiai viszonyaink nagyban meghatározzák önmagunkról alkotott képünket. 
Az első fejezetek éppen ezért magáról a pszichológiáról szólnak. Megismerkedünk a behaviorizmus, a freudizmus, a kognitív pszichológia, a huminsztikus pszichológia, a pszichoszomatikus hálózat irányzataival, ezek történetiségével, megtudjuk, miért került válságba a pozitív pszichológia. A következő fejezetek- és itt egy kicsit megállunk, részletesebben szólunk a témáról- az ember erkölcsiségéről szólnak. Milyen szerepe van az erkölcsiségnek az ember személyiségfejlődésében?- teszi fel a kérdést Bagdy Emőke, s korunk erkölcsileg relativizáló világában sokan hisszük úgy, hogy ez a kérdés nagyon is aktuális. Szerző a következő válaszokat adja az általa feltett kérdésekre:
- A lelkiismeret bizony valós dolog, már az állatvilágban létezik. Az erkölcs egyik alapja az altruizmus, ennek előzményei pedig már megfigyelhetők az állatoknál, és a csecsemőknél is ( lásd:ikrek gondoskodása egymásról). 
- A lelkiismeret nem vizsgálható tudományosan, ennek ellenére a pszichológia tudományának foglalkoznia kell vele. 
- Az emberiség, mint kollektív individuum, elvárja, hogy a hatalom erkölcsös legyen ( erre inkább ellenpéldákat tudnánk hozni-a recenzens). Él az emberben az ősi késztetés, hogy felnézhessen vezetőire, példaképnek tekinthesse őket ( erre is inkább ellenpéldát tudnánk hozni). Ha továbbmegyünk a Bagdy Emőke által felvetett gondolatmeneten, akkor kijelenhetjük: korunk egyik óriási kollektív csalódása, hogy politikai és gazdasági vezetőink egy része igen messze került az erkölcsös viselkedéstől. Ezért- folytathatnánk a gondolatmenetet- az emberek alternatív mozgalmakat hoznak létre, melyben a vezetők hatásköre igen alacsony. Ez viszont könnyen fulladhat nemkívánatos jelenségekbe. Konkrét példákat itt most nem említenék ,nem az a cél, hogy politikai nyilatkozatokat tegyek. 

Nagyon ajánlom mindenkinek az Önismeret, tudatosítás, lelki önvédelem c. fejezetet. A médiában és a mnidennapi kommunikációban nyakra-főre hsználnak/ használunk olyan szavakat, mint elfojtás, projekció, azonosulás, identitás. Ebből a fejezetből kiderül, hogy sokszor nem is ismerjük ezen szavak, kifejezések pontos értelmét. Az Utak önmagunkhoz című könyv egyik óriási " hozadéka" volt recenzens számára, hogy végre szépen, pontosan, közérthatő magyarosan olvashatott ezekről a lelki mechanizmusokról pontos, okos definíciókat. 
Mert azért be kell vallanunk: pszichológiai műveltségünk messze van a kívánatostól. Az Utak önmagunkhoz és egyéb efféle , kitűnő könyvek ebben is nagyon sokat segítenek. Megváltoztatják a szemléletet, a paradigmát: másképp, máshogy nézünk személyekre, dolgokra. És ettől sokkal, de sokkal harmonikusabbak leszünk. 

Kulcslyuk Kiadó, 2012.