John D.Mueller:A közgazdaságtan megváltása. A hiányzó elem újrafelfedezése

John D. Mueller nem kevesebbre vállalkozott A közgazdaságtan megváltása.A hiányzó elem újrafelfedezése című könyvében, hogy megírja a közgazdaságtannak, ennek a nagyszerű, de rendkívüli ellentmondásokkal teli tudománynak történetét. Méghozzá teljesen más paradigmából tekintve, mint ami a mostani egyetemeken szokásos.Nagyon szokatlan, de nagyon komoly monográfia kerekedett ki eből a vállalásból, s e könyv jónéhány megállapításáról jónéhány szakember fog majd vitatkozni. De azt nem lehet eltagadni, hogy John D. Mueller látásmódja, gazdasaági és történeti érzéke fantasztikus. 
Ebben a könyvajánlóban megpróbálom összefoglalni a könyv főbb téziseit, gondolatait, egyfajta bevezetőt és vezérfonalat kívánok adni a jövőbeni Olvasóknak. 

Mueller szerint a közgazdaságtan, mint szakma, azért nem tud sok, egyébként illetékességi körébe tartozó kérdésre válaszolni, mert eleve rossz helyen keresi saját eredetét. A közgazdaságtan egyetemi szakokon és kurzusokon úgy tanítják, hogy Adam Smith a tudományos, modern közgazdaságtan megalapítója. Mueller szerint nem ő, hanem a középkori soklasztikusok, főképpen az arisztotelészi és augustinusi filozófiára támaszkodó Aquiói Szent Tamás. Tamás- Mueller értelmezése szerint- négy részre osztotta az emberiség életében jelen levő gazdasági folyamatokat:
- végső elosztás
- hasznosság
- termelés
- egyensúly
Mueller szerint Smith ebből a négy elemből kettőt elhagyott:nem foglalkozott a végső elosztással és a hasznossággal ( utóbbin azt értjük, hogy egy áru valódi értékét az szabja meg, mennyire tekintik azt fontosnak az emberek. A hasznosság nem természettől fogva való, hiszen ha az lenne, akkor az egér, mely élőlény, fontosabb lenne a gyémántnál). Smith azért hagyta el ezeket az elemeket, mert newtonista világképpel rendelkezett: úgy vélte, a "dolgok" megmagyarázhatók egyetlen nagy összefüggéssel, létezik valami nagy törvény, amely a természet összes jelensége leírható. ( Recenzensnek erről Einstein fiatalkori munkássága jut eszébe...). Adam Smitht zavarta, hogy négy tételből álló princípiumra kell építenie rendszerét. Az utána következők, a klasszikus közgazdaságtan képviselői, pedig mindehhez hozzátették a Bentham-féle utilitarizmust, nevezetesen azt az elméletet, hogy az egyén és a társadalom mindig érdekeinek megfelelően, egyfajta hasznosság-elv alapján cselekszik- és minden pillanatban úgy cselekszik. A házasság szerintük egyfajta üzleti megállapodás, a gyermeknevelés szintúgy. Ezek a tudósok nem vették figyelembe, hogy az ember olykor nem azért cselekszik, mert az érdeke azt diktálja, hanem egyszerűen azért, mert adott pillanatban azt találja jónak.
S hogy miért a Smith-Bentham- féle szemlélet mellett tette le voksát a legtöbb kutató? Mueller szerint azért, mert az ő gondolataik egyszerűbbek. Leegyszerűsítik, látszatra könnyebbé is teszik a világ jelenségeinek magyarázását.  
Mueller négy nagy korszakra osztja a modern közgazdaságtan történetét:
- Skolasztikus gazdaságtan:kb.1250-1776
-Klasszikus közgazdaságtan:1776-1881
- Neoklasszikus közgazdaságtan:1871-2000
- Neoskolasztikus közgazdaságtan:2000-től kb. napjainkig
A gazdaságról vallott gondolkodást pedig szerinte három területen kellene megújítani:
-Személyes gazdaság
- Magánszervezeti gazdaság
- Politikai gazdaság

Ajánljuk John D. Muller kitűnő könyvét közgazdászoknak, történészeknek, szociológiával, vallással és politikatudománnyal foglalkozóknak. Egyedülálló, de jól megalapozott nézőpont. rendkívül érdekfeszítő stílus. Korszerű, modern tudomány. 

Matthias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány,2015. Fordította Ábrahám Zoltán, Csák János.