Velich István-V. Nagy Anikó:Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa

 Miért szeretjük az egzotikus gyümölcsöket? Azért, mert ha megízlenük egy gueva-t vagy egy szurimancseresznyét, kicsit utazunk is, bejárunk más tájakat, belekóstolunk valami más kultúrába. 
Velich István és V.Nagy Enikő:Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa c. könyve nagyszerű alapot, profi hátteret nyújt ehhez a bizonyos belekóstoláshoz. Azoknak is szívből ajánljuk, akik elgondolkodtak már azon, hogy belefognak valamely gyümölcs termesztésébe. 

A könyv első része azokról a gyümölcsökről és fűszernövényekről szól, melyek gondos termesztéssel hazánkban is megteremnek. Megtudjuk, hogyan kell szaporítani a gránátalmát (egyébként tudták, hogy gyakorlatilag az egész világon megterem, Kínától Brazíliáig, de őshazája valahol a Közel-Keleten található?), eldönthetjük, hajtásról vagy vesszőről, vagy kétéves részeiről akarjuk gyökeresíteni. A gümölcstermő golgotavirág ( amely nem azonos azzal, amit a bibliai tájakon termesztett golgotavirággal azonosítunk!) pedig közép-amerikai eredetű, és passióvirágnak is hívják, ennek megfelelően tápanyagban gazdag talajt igényel, de ettől eltekintve könnyen termeszthető. De szó esik itt a a fügefa négy fajtájáról ( kaprifikusz, szmirnai, adriai, San Pedro), megtudhatjuk, mitől van mézillata a japánnaspolyának, ami egy csodálatosan sokoldalú növény, ugyanis magvetéssel, szemzéssel, oltással és gyűrűzéses gyökereztetéssel is szaporítható. Igazi titkok birtokába juthat az, aki kedvet érez ahhoz, hogy otthon, a lakásában termesszen kávét, kakaót, vagy teát, egyszóval, olyan finomságokat, melyek mindennapjaink részei. Persze, érdekes, hogy a szabad természetben akár 10 méter magasságig megnövő kakaófa otthonbéli cserjeváltozata adja-e azt a termésminőséget, mint az eredeti...Azt viszont nem tudtam, hogy a citrom ennyire kényes:ha műtrágyázzuk, nagyon pontosan ki kell számáítani az egyes anyagok (nitrogén, foszfor, magnézium, bór, kálium) menyiségét, azaz százalékos arányát, különben a növény könnyen sérülhet, pusztulhat. 

A könyv második része olyan növényekről, gyümölcsökről nyújt a magyar kertészeti szakirodalomban egyedülálló információt, melyről legtöbbünk még csak nem is hallott. Nem tudom, Kedves Látogatóink közül ki evett már barbadoszicseresznyét ( igen, így, egybeírva!), vagy szalakkát, netán kóstolta volna a tojásfa ( nem kell félni, a gyümölcs alakjáról kapta nevét), vagy gnétumot, esetleg paternot vgy disznóretket ( utóbbinak a magját ehetjük meg, pörkölve. Speciális szotyi...). Ezek a növények legtöbbünk számára teljesen ismeretlenek, de
de ha lenne Magyarországon olyan vállalkozó, aki lát ezekben fantáziát, azzal jelentős piaci űrt töltene be. Ha nem is mindennap, de néha azért megkóstolnék egyet-egyet ezek közül a növények közül. 
Az Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa című könyvet a magyar és latin növénynevek precízen összeállított mutatója zárja. Velich István és V. Nagy Enikő kiváló, kedvcsináló és nagyon pontos információkat nyújtó könyvvel örvendeztette meg az Olvasókat. 

Mezőgazda Kiadó, 2007.