Hamar Pál:Testnevelés.Tudomány-tervezés-oktatás-értékelés

 Hamar Pál:Testnevelés című könyve azoknak szól, akik edzőként, testnevelőként fiatalokkal foglalkoznak, tanintézményben vagy sportegyesületben fejesztik a fiatal korosztály mozgáskultúráját. Nagyon nagy témát fog át Hamar Pál monográfiája, a kulturális beágyazottságtól kezdve a testnevelésórák tervezésén át az értékelésig. A címben olvasható négy szó (tudomány-tervezés-oktatás-értékelés) nagyjából lefedik az egyes szövegrészek tartalmát. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód mind a négy,remekül sikerült fejezet ismertetésére, inkább csak morzsákat, rövid megjegyzéseket fűznénk ehhez a remekül sikerült könyvhöz. 

1. Mi is az a testkultúra? Nehéz a fogalmat meghatározni, de nem lehetetlen. Egyértelmű, hogy része az egyetemes kultúrának, s nem azonos azzal, ammit versenysportnak tekintünk ( lásd: vannak országok, ahol a sportlók száma kiugróan magas, mégis, a lakosság egészségi állapota folyamatosan romló tendenciát mutat). A könyv 19.oldalán található táblázat szépen összegzi, mi minden is kerülhet be a testkultúra ( hogy kicsit nyelvészeti tudásomat megvillantsam) fogalommezejébe. Nemcsak maga a mozgás és a sport, hanem ennek financiális háttere, egészségügyi összetevői, közlekedést érintő vonatkozásai, illetve esztétikai-művészi elemei is ide tartoznak ( vannak sportágak, amelyekben az esztétika sokkal hangsúlyosabb szerepet kap,pl. jégtánc, művészi torna,szinkronúszás, stb.). Szóval, a testkultúra igencsak összetett dolog. Az már más kérdés, hogy az iskolai testnevelés mennyit képes éreztetni ebből az összetettségből. A gyakorlatban...nem sokat. 
2. Nagyon egyetérthetünk a 25.oldalon olvasható megállapítással, miszerint a testnevelés célja a " mindenoldalúan képzett" személyiség fejlesztése. Csakhát megint a gyakorlat- nagyon sok olyan iskola van, ahol a teljes diákság úszásoktatása nem megoldott. Sok esetben nincs mód arra, hogy a tanulók minél több mozgásformában, sportjátékban kipróbálják magukat, nagyon sok tanintézményben pl. nincs korlát, felemáskorlát, gerenda, röplabdaháló. Így aztán marad a körbe-körbe futás, a foci, vagy legfeljebb a kosárlabda. Fiman szólva sem sokoldalú kínálat. Azoknak a gazdagabban felszerelt iskoláknak tanulói ,melyek a megszokottól eltérő mozgásformákat, sportokat is tudnak nyújtani,sokkalta sokoldalúbbá válnak az élet minden területén. Jelenlegi, egyenlőtlen finanszírozással megterhelt formájában a testnevelésórák csak fokozzák az esélyegyenlőtlenséget. 
3. Nagyon fontosnak tartom a 26-30. oldalon olvasható fejezetet, mely azt taglalja, hogy a testnevelés nem sport. Sajnos, a gyakorlat itt sem minden esetben támasztja alá ezt az elképzelést. Tegyük fel, hogy X tanár, aki Y iskola kosárlabdacsapatának edzője is, utánpótlást keres. Tehát mit kell, hogy tegyen? Testnevelésórán toboroz. Kiválasztja az ügyesebb, magasabb, egy-egy posztra megfelelő tanulókat. Így aztán a tesióra voltaképpen afféle " lightos" kosárlabdaedzéssé változik. Az iskolavezetés pedig támogatja ezt az elképzelést, mivel az eredményes kosárcsapat öregbíti a suli jó hírét. Nagoyn gyakran kifejezetten nyomást gyakorolnak a tanárra, hogy minden tanévben " fedezzen fel" 5-6 új kosárlabda-tehetséget. Pedig tényleg nem ez lenne a testnevelésóra feladata, hanem az, hogy minél többféle mozgásformában kipróbálhassa magát a tanuló. Hogy ha belefér az életébe az, hogy versenyszerűen sportoljon, akkor tegye. Járjon egyesületbe, edzésre, stb. 
4. Nagyon fontos pedagógiatörténeti és módszertani szövegrészt találunk Hamar Pál könyvének 44-81. oldalán:a különböző tantervek és pedagógia programok hogyan képzelték el a testnevelés oktatását. Azt kell mondjam, nemzetközi összehasonlításban is jók vagyunk, legalábbis a tantervek és elképzelések szintjén. 

Ennyit könyvajánlóként, a többit a Kedves Látogatóra bízzuk. Hamar Pál: Testnevelés.Tudomány-tervezés-oktatás-értékelés című könyve minden szakember könyvespolcán ott kell, hogy legyen. Kitűnő, rövid, lényegre törő ugyanakkor kellő részletességú könyv. 

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2022.