B.Traven:A halálhajó

 B.Traven a 20.századi világirodalom egyik legrejtélyesebb alkotója. Senki nem tudja pontosan,ki is volt ő valójában. Állítólag Lengyelország egy kisvárosában született,de még ez sem biztos. Van,aki szerint Mexikó elnöke,van,aki szerint egy német anarchista újságíró. Azt sem tudjuk,hogyan nézett ki:egyszer egy német újság arra kérte,küldjön egy fényképet magáról,erre küldött egy csoportképet,amin nem jelölte be,melyik alak is ő...B.Traven volt a Rejtőzködő Író,aki tökéletesre fejlesztette a nyilvánosság elkerülésének művészetét.Azt sem tudjuk,mit jelöl a név elején a B. Sokan a Bruno-t valószínűsítik,de ezen valószínűsítésnek konkrét alapja nincs.B.Traven nagy rejtőzködése és tudós szorgalma azonban kiváló könyveket,nemzetközi bestsellereket eredményezett.

A halálhajó című regény 1926-ban jelent meg folytatásokban. Nem szimpla kalandregényről van szó,hanem olyan,hol mulatságos,hol kalandosan izgalmas cselekményű,mesterien kimunkált prózáról,amely élesen bírálja az 1920-as évek társadalmi intézményrendszerét. Szokásunkhoz híven,e könyvajánlóban rövid,szubjektív reflexiókkal tűzdelt spoilert közlünk,hogy így csináljunk kedvet az olvasáshoz. 

Egy amerikai tengerész-a történet egyes szám első személyű narrátora,akinek nevét az író nem közli velünk-New Orleansból a belgiumi Antwerpenbe érkezik. Miután megérkezett,kifejti véleményét a romantikus tengerésztörténetek idejétmúltságáról valamint felelőtlen naivitásáról,kifejtve,hogy a modern hajók már okos gépek,melyek irányításához már nincs is szükség matrózokra-nagyon unatkozik. Éppen ezért kér tíz dollár előleget az első tiszttől,majd elindul a városba,csavarogni. Amerikaiként nagyon nagy becsben tartják őt-az első világháború után vagyunk-és csavargása végén egy nyilvánosházban köt ki. Itt eltölt egy prostituálttal néhány órát,majd neki adja mind a tíz dollárt,hogy ezzel is segítse a hölgy szeģény beteg  édesanyjának vakbélműtétét...Mire visszaér a kikötőbe,a hajó útra kelt,vissza New Orleansba. Hősünk lekéste a hajóját. Iratait,köztük tengereszigazolványát viszont a prostinál felejtette.Egy belga rendőr elfogja hősünket,mivel iratai nincsenek,börtönbe zárják. A konzul nem ad neki iratokat,mivel semmivel nem tudja igazolni személyazonosságát. Marad a hatóságok vendégszeretete.Egy darabig fogva tartják,megtanítják,hogyan kell zsineget varrni egy kötényre,majd tíz nap után kitoloncolják- a hivatalnokok elviszik a holland határhoz,majd biztatják,hogy szökjön át.Új hazájában paraszti gazdaságokban dolgozik,a minimális bérnél is kevesebbért. Ám mivel papírjai nincsenek,lelepleződik,rövidesen Hollandiából is kitoloncolják. Aztán rövid időre Németországba kerül. Traven a sokszor komikus történet mögött kemény társadalombírálatot fogalmaz meg:az európai országok bürokratikus működési mechanizmusát,antidemokratikus jellegét(amikor a bankárné elveszíti útlevelét,egy órán belül kap,míg a szegény tengerésznek hosszú órákat kell várakoznia),a kisember elnyomását támadja. Végül hősünknek sikerül egy hajót találnia,amelynek "kapitánya"azt ígéri,hazaviszi. A hajó mindössze kétszemélyes,és nemcsak a balsors  üldözi...Spoiler itt most véget ér,hagyjunk izgalmakat az Olvasó számára is. 

Azért remélem,egyszer csak kiderül,ki is volt valójában ez a titokzatos B. Traven. Mert ilyen jó kalandregényt,ennyi humorral és ilyen mély empátiával,csak kevesen írtak,vagy talán senki sem. Ajánljuk ezt a remek könyvet minden olvasni szerető embernek,bárhol is éljen a Földön. A halálhajó mindenki számára érthető,szerethető regény.

Európa Könyvkiadó,é.n.