Kellerwessel Klaus:A 77 fejű herceg éneke

 A kecskeméti születésű Kellerwessel Klaus első kötete éppen olyan, mint amilyennek egy fiatal, tehetséges Szerző első könyvének lennie kell: élvezetes, elgondolkodtató, olykor formabontó, szabadságszerető, értékeiért, véleményéért kiálló. Ha valaki kérdezi tőlem, kit javaslok a fiatal irodalmárok közül elolvasásra, Kellerwessel Klaus mindenképpen a TOP 3-ban szerepel. Számomra szelemi felfrissülést jelentett ez a könyv: ifjúság hangja, ráadásul túlzások nélkül. Néhány észrevételt szeretnék tenni a könyvvel kaocslatban- ezek szubjektív érzetek, megjegyzések, inkább a recenzens személyes élményeit próbálják visszatükrözni, semmint objektív könyvajánlót, pláne spoilert adni. 

A világ tele van 77 fejű hercegekkel. Olyan hatalmasokkal, akiknek igazi legitimitásuk nincs: vagy elsők ( inkább másodikok, harmadidkok...) közül az egyenlőbbek, vagy más laternatíva híján kerülnek pozícióba. A világ jelenlegi hatalmasainak többsége nem tujda, honnan ered az ő hatalma, nem tudjam egbecsülni a hatalom forrásának tisztaságát, így aztán kialakít magának egy pozíció-mesevilágot: determináltnak érzi magát a hatalomra. Ő lesz a 77 fejű herceg. A mindenre figyelő, a mindent kézben tartó, aszfaltszürke galambokat taposó, békét és háborút uraló hatalmasok világa ez. Jó ilyen világban élni? Kellerwessel könyve arról szól, hogy nem.Nem jó, hanem szomorú. Mind a négy műből ( két vers, két ráma) árad valami közép-európai szomorúság. 
Meg a kelet-európai irodalom messze-messze múltbaívelő hagyományos magatartásformája, a kibeszélés. A sorok között és mondatok mögött olvasás, a többértelmű fonémák, morfémák és szintagmák bájos világa. Ebben a világban minden olyan metaforikus, minden valami önmagán túli jelentést hordoz, még a jószívű büfésnéni alakja is olyan elgondolkodtató ( " te, figyelj, a büfé nem az állam szimbóluma úgy általában, a fzietés nélkül tengődő büfés pedig a kelet-európai államközpontú gondolkodást fixírozza? Nem így van? Ha nem, hát nem...). Az üveggyár viszont bizonyos, hogy metaforikus:a rendszerváltás/ rendszerváltoztatás ( ki melyik szót szereti) utáni Magyarország állapotát tükrözi: vezetés erkölcsi nulla, lop, csal, hazudik, privatizál, a dolgozók meg a maguk feje után mennek, azaz nem ennek, inkább iddogálnak a büffében és nem fizetnek érte. Kellerwessel Klausnak van történelmi érzéke:az 1990-es években a legtöbb magyar úgy érezte, a történelem átverte őt, magára hagyta, áldozattá tette, pedig ő mindent úgy csinált, mint ahogy mondták. Ő betartott mindent, és most itt ül a kricsmiben, és nem tud fizetni. Még szerecse, hogy akadnak jótevők. 

Lipót belga király alakja a megtestesült- és rossz értelemben vett- szangvinikusság. A történelem csinálói gyakran úgy tüntetik fel magukat, mintha a történelem áldozatai lennének. Így aztán elsikkad az egyéni felelőssség. Lipóttal nem is lehet párbeszédet folytatni ezekről a témákról, meg semmilyen politikai-történelmi-filozófiai témákról, mert Lipótot csak a saját különböző fájdalmai és idegbajai érdeklik, mit neki a töméntelen fájdalom, amit okozott, mit neki embermilliók szenvedése, majd megmagyarázzuk valahogy, át-magyarázzuk a kegyetlenséget férfiassággá, a szadizmust szükségszerűséggé. Kellerwessel drámájáaban remekül megragadja a felelősséget vállalni nem tudó, kegyetlen zsarnokok jellemét. 

Még a közönséges honvágyból is támadhat allkotó erő.Bizony, egyre többet és egyre többen nem ott élünk, ahol születtünk, elsodor bennünket a jövőépítés kényszere ide-oda, meg aztán a kíváncsiság is roppant úr, ahol alkot az elme, szóval, sokan ismerjük mi itt a honvégy érzését. De ez a honvágy nem olyan 19.századi honvágy, ennek is az érzés-kötnek is megvan már a 21,századi változata. Kicsit bűnbánat ez:nem alapoztuk meg kellően jól magunkat. De aztán jönek a szürke hétköznapok, melyek ezt válaszolják: majd itt bepótolod. És tényleg, az ember bepótolja. 

Ajánljuk Kellerwessel Klaus: a 77 fejű herceg című kitűnő kötetét a magyar irodalom minden barátjának. 

Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2021.Magának az alapítványnak önálló oldalát nem találtam,viszont ők adják ki a Napút című folyóiratot. Itt elérhető az online változat. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása