Carl Gustav Jung:Lélek és föld

Carl Gustav Jungnak ez a terjedelmileg rövid, tartalmában annál fontosabb írása először német nyelven jelent meg, Zürichben, 1931-ben, később aztán, több, mint húsz éven keresztül újra és újra kiadták, volt, hogy két részre osztva. A magyar Olvasó a Scolar Kiadó összkiadásának 10.kötetében találkozhat anyanyelvén ezzel a kitűnő, gondolatgazdag tanulmánnyal. Ebben a művében a neves pszichoógus arra keresi a választ, hogy összefüggésben van-e az emberi lélek a földdel,azaz: táj- és kultúrafüggő-e a lélek.

Bevezetésképpen Jung magáról a lékekről beszél. Leszögezi:a lélek mindeenképpen több, mint a tudat, hiszen a tudattalan is hozzátartozik, a tudattalanba hulló dolgok továbbra is ott munkálnak az emberi személyiségben. A lámpa példáját hozza:egy éjszakai jelenetet megvilágít egy fényes lámpa. A megvilágtott részek a tudatba, a sötétben maradó részek a tudattalanba kerülnek. 
Ezután az archetípusok jelenségét tárgyalja Jung. Szerinte létezik férfi és női archetípus, de ez minden egyes embernél változó.A férfiak jobban tisztában vannak saját " kedvenc" archetípusukkal, azaz, hogy milyen nőt tartanak ideálisnak, s jobban szembenéznek azzal a ténnyel is, hogy ez az általuk archetípusosnak tartott nő esetleg igencsak emlékeztet az édesanyjukra. A nők férfiarchetípusa ezzel szemben személytelenebb, inkább személyiségtípusokban írható le, pl. hős. Egy nő könnyen gondolhatja hős-attribútumnak akár saját fiát is. 
Az emberiség zöme kollektív tudattalan kapcsolatoktól behálózva él. Senki sem létezik önmagában. A gyerek szellemi értelemben egy édesanyával. Az apa egy közös síkon működik fiával. Ahogy az ember idősödik, úgy a szülő-imágó egyre inkább háttérbe szorul, legalábbis egészséges esetekben. Sajnos, sok esetben a férfi nem nő fel igazán, nőről alkotott eszményképe megreked a szajháná, nem éri fel, hogy a nőnek fontos a családanyaság, az otthon melegsége.Jung szerint az a felnőtt ember, akinek szülei még élnek, hajlamos megrekedni egy sajátosan infantilis lelkiállapotban. 

S hogy befolyásolja-e a lelkiséget a föld ( azaz a tér, ahol a lélek létezik)? Jung az Amerikai Egyesült Államok példáját hozza fel, hogy bizonyítsa: igen. Az amerikai ember számtalan etnikai vonást hordoz magában. Ilyen például a vallásosságban jelentkező varázslás, a zene szeretetével párosuló mozgás, a sok beszéd ( Jung szerint az amerikai újságok elképesztően fecsegőek), a magánélet nyíltsága.

Kinek ajánljuk A lélek és föld című pszichológiai esszét? Elsősorban pszichoógusoknak, de Jung mindig is feszegette a lélektan, mint tudomány, hatáarait. Ezáltal antropológusok, teológusok is sok hasznos információt nyerhetnek ebből a rövid, mindössze húsz oldalas tanulmányból. 

Ez pedig a Scolar Kiadó weboldala.