Sophie Hannah:A monogramos gyilkosságok

 A monogramos gyilkosságok újabb Hercule Poirot-történet, s azt kell mondjam, ugyanolyan csavaros, meglepetésekkel teli, mint a belga mesterdetektív eredeti, Agatha Christie által írt sztorijai. Sophie Hannah remekül írja újra, pontosabban: folytatja, a Poirot-sorozatot. Egy rövid spoiler- mely nem képes érzékeltetni a történet bonyolultságát, csavarosságát- remélhetőleg kedvet csinál Kedves Látogatóinknak az olvasáshoz. 

Poirot, a hagyománytisztelő, újabb szokást vett fel: a hét egy napján kávéházban vacsorázik. A kávét kitűnőnek találja, a vacsorát nemkülönben. Csak az evőeszközök asszimetrikus elrendezése zavarja.Mi ütött Poirot-ba?-kérdezhetjük. Amikor egy este épen kávéja felett ücsörög, s próbál a pincérnők pletykálására nem figyelni, igencsak fura teremtés, negyven körüli fiatal nő esik be ( szó szerint) az ajtón. Némi habozás után leül, de igen zaklatott, Poirot, mint igazi úriember, odalép az asztalához, s megkérdezi, nem segíthetne-e. Jennie- így nevezi magát a nő- elmondja, hogy félti az életét, de már annyira megadta magát a sorsnak,hogy nem küzd az életéért, már csak a halált várja. Ezután elsiet. 
Másnap Poirot-t( aki amúgy egy londoni luxusalbérletben pihenteti szürke kis agysejtjeit) igen különleges gyilkossági esettel hozza össze a sors, Catchpool felügyelő révén, aki láthatólag nem tud mit kezdeni az esettel. Egy londoni luxusszállodában megöltek három embert. A szálloda három különböző emeletén laktak.Mindhárom holttestet szépen elrendezték, hanyatt fekve, karok a test mellet, mintha valami virrasztásra készülnének. Mindhárom holttest szájába egy mandzsettagombot helyeztek, PJI monogrammal ( amit először PIJ-nek hisznek). A gyilkos- vagy a bűntársa, ha volt neki- volt annyira magabiztos, hogy a recepcióspultra elhelyezett egy cédulát, amelyben megadta a holttestek szobaszámát. Catchpool felügyelőt annyra megrázta az eset ( apja halála jutott eszébe, mait gyermekként élt át), hogy egyszerűen képtelen a nyomozás vezetésére koncentrálni, inkább keresztrejtvényt szerkeszt, amit megpróbál beküldeni londoni lapoknak, eddig egyik sem közölte. Poirot próbálja bátorítani a fiatal nyomozót, kevés sikerrel. Hamarosan kiderül, hogy a három áldozat- két férfi és egy nő- egy ideig ugyanabban a faluban élt. A fiatal felügyelő leutazik a településre, ahol mindenféle különös figurával találkozik. Miután kiderül, hogy a Scotland Yardtól jött, senki sem áll vele szóba. Hamarosan kiderül, hogy miért. 
Élt a faluban egy fiatal, huszonéves lelkészházaspár, Patrick James Ive ( PJI) és felesége, Frances. Egyszer csak lábra kapott a pletyka, miszerint a házaspár nem is igazi keresztény, hanem pogény: feketemágiával összefüggő szertartásokat, szellemidézéseket, jóslásokat bonyolítanak le a lelkészlakban. A falu hiszékeny közvéleménye, melyet Harriet ( a szállodai gyilkosságok egyik áldozata) teljesen megbolondított, elhitte ezt a zagyvaságot. Még a falu ügyvédje, Richard Negus ( a gyilkosságok második áldozata), és tiszteletreméltó felesége, Ida ( kitalálhatjuk: ő volt a harmadik áldozat) is bedőlt a közhangulatnak. Levelet írtak a püspöknek, hogy helyezze át a lelkészt.Ez nem történet meg. Éjszakánként tömeg verődött össze ( a falu csőcseléke) a lelkészlaknél, üvöltöztek, dobáltak mindenfélét.A pletykát ráadásul még meg is fejelték azzal, hogy lelkész éjszakánként csalja a feleségét. A pszichés nyomást Frances nem bírta elviselni, és ciánnal öngyilkos lett. Férje néhány óra múlva követte őt a halálba. A falu csőcseléke azóta is rendszeresen meggyalázza a sírjukat, úgyhogy külön " őrszem" vigyázza a holtakat, egy középkorú asszony személyében.
Harriet, és Ida azóta sem bánt meg semmit. Richard viszont igen, a bűntudattól alkoholista lett, teljesen töknretette az egészségét- az utóbbi hónapokban viszont erőre kapott, mintha új célt talált volna az életének.Spoiler vége.

A krimi-szálon túlon, sőt, mondhatni azzal szimbiózisban ,van ennek a könyvnek egy " filozófiai" mondanivalója is. Mégpedig az, hogy nincs jogunk ítélkezni, vissza kell fognunk a más emberekről  való ítéletalkotást.A monogramos gyilkosságok olyan könyv, mely küzd az előítéletek ellen. Éppen ezért nemcsak krimirajongóknak ajánljuk, hanem minden, olvasni szerető embernek. Ötletes, ravasz történet, igazán mély mondanivalóval. 

Helikon Kiadó, 2019. Fordította Molnár Eszter 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása