Oscar Wilde:Dorian Gray arcképe

 Oscar Wilde egyetlen regényt publikált,de ez a könyv a 19.századi irodalom egyik legnépszerűbb,ugyanakkor leginkább megosztó irodalmi művévé lett. A címe:Dorian Gray arcképe. A viktoriánus angol társaság nem kedvelte a művet,az egyház által irányított cenzúra leszedette a polcokról,a szabadabb gondolkodású utókor viszont már sokkal befogadóbban, sokszor rajongással telítve, értékelte a művet. Az igazság,mint mindig,valahol a két szélső vélekedés között található.

Spoiler következik. Basil Hallward,a tehetséges,de addig nem túlzottan sikeres fiatal festőművész új modellről készít portrét. A fiatal,hamvas,ártatlan Dorian Gray személyisége,karizmája,teljesen úrrá lesz Hallward lelkén. A festő barátja,Lord Henry viszont cinikus,fanyar humorú,a mindennapi élet igazságait remekül ismerő férfiú,be akarja vezetni Grayt a mindennapokba,elvenni szellemének ártatlanságát (fausti motívum),megismertetni őt az élet élvezetével. Gray színházba látogat,s szerelmes lesz a Júliát alakító Sybilbe. Eljegyzik egymást.Csakhogy Sybil,miután megismerte a szerelmet,már nem akar színésznő lenni,lélektelenül,iskolásan játszik. Dorian viszont pont a színésznőbe szeretett bele,neki a lány pontosan azért tetszik,mert játszik,alakít. A nagyon gyenge alakítás után Dorian felbontja a jegyességet,Sybil pedig öngyilkos lesz. A tragédia után Dorian mindenféle képzőművészeti alkotásokat gyűjt,ugyanakkor elindul a romlás útján. Éjszakánként kioson házából,munkásruhában,s lemegy a kikötőbe verekedni. Olyan mulatókba jár,ahol azonos nemű párok szórakoznak esténként. Egy barátját ráveszi,hogy apja aláírását hamisítsa oda egy váltóra. Hamarosan az a hír terjed el a londoni társasági életben,hogy Dorian Gray nagyon gonosz,nagyon rettenetes ember,akitől távol kell maradni és távol kell tartani a fiatal hölgyeket. A képen,amit Hallward festett,Dorian Gray arca megváltozik,ahogy halad előre a bűnben,az arc egyre vénebb,ráncosabb-vagy csak a nézők képzelik ezt? Egy viharos nyári estén Basil Hallward Dorian lelkére akar beszélni,rá akarja venni a még mindig fiatal embert,hogy térjen le a bűn útjáról. Gray drasztikus és radikális feleletet ad. Spoiler vége.

Oscar Wilde könyvének szerintem máig ható erénye a rengeteg aforizma,időtálló bölcsesség,amit Szerző a párbeszédekben,apró leírásokban elrejtett. Ezekből megtudhatjuk,miért nem szeretik a nők a középszerű férfiakat,melyik érzékszervével szeret először a férfi és melyikkel a nő. Megismerjük a szkeptikus véleményt a hűségről,a házasságról,a megcsalásról-s képet kapunk arról,hogyan is vélekednek mindezen kérdésekről a relisták.Elgondolkodhatunk arról,létezik-e optimista ember,s ha nem létezik,akkor milyenek az emberek:pesszimisták avagy sem. Szintén máig ható téma a politikus,mint ember:lehet-e egy hivatásos politikus becsületes,képviselheti valaki bárki más érdekét. Lord Henry szerint más tragédiája mindig közönséges,s senkinek nem számíthat többet senki,mint önmaga. Mi a különbség a hit és a vallás között,igaz-e az,hogy a 19.századi polgári világ hit helyett a vallást preferálja? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről vitatkoznak-beszélgetnek a regény fő-és mellékszereplői. Wilde,hasonlóan,mint drámáiban,kora leglényegesebb kérdéseiről írt mai napig megszívlelendő gondolatokat.

Mit szimbolizál a fokozatosan öregedő arckép/a fokozatos öregedés,csúnyulás negatív illúziója. A reneszánsz korban a művészet még az élet része volt,művészi világ és való világnak volt kölcsönös egymásrahatása. Wilde szerint ez az együttmozgás a viktoriánus korban megszakadt. A hős életével együttmozgó,párhuzamosan változó kép művészet és mindennapi valóság újbóli egymásra találását jelképezi-a reneszánsz diadala nélkül.

Kinek ajánljuk Oscar Wilde:Dorian Gray arcképe c.könyvét?Azoknak,akiket érdekel a 19.század virtuóz irodalma,vagy akiket éppen Wilde írásmùvészete,vagy éppen a viktoriánus erkölcsök vagy társasági élet vonz. A Dorian Gray arcképe nem bűnügyi regény,nem kísértethistória,nem is olcsó szexmese. Inkább csak felnőtt Olvasóknak ajánljuk.   


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása