Fodor Veronika et al.( szerk.:):Zinner 70.Egy élet az (i)gazságszolgáltatás kutatásának szolgálatában

A Dr.Zinner Tiborra emlékező kötet nagyon sok érdekes visszaemlékezést, tanulmányt tatalmaz. E rövid könyvajánlóban nem tudunk mindegyikről még említés szintjén sem szólni. Kiemeltem néhány fontosabb írást,olyanokat, melyek véleményem szerint meghatározóak, tudásformálóak akár a jövő generációk számára is. Remélem, kedvet kapnak majd a Kedves Látogatók arra, hogy kézbe vegyék ezt a nagyon tartalmas és nagyon igényes kiállítású könyvet. 

A könyv első része Zinner Tiborról, a tudósról és a nagyszerű emberről tartalmaz visszaemlékezéseket kollégák, egykori évfolyamtársak, tanítványok részéről. Megtudjuk, hogyan került Zinner Tibor a Kossuth Lajos Tudományegyetem( azóta már Debreceni Egyetem) történelem-földrajz szakára ( s ahová abban az évben tizenöt főt vettek fel, és kétévente indult ez a szakpárosítás). Megismerkedünk fontosabb tanáraival, megtudjuk, kikkel kötött barátságot az évfolyamon, majd kezdetét veszi egy "szédítő"- nek tűnő, de sok kanyarral teli tudományos pályafutás- mely az Országos Levéltárból indul. Megtudjuk, miért kezdett el foglalkozni a Tanár Úr az (i)gazságszolgáltatás huszadik századi történetével, milyen akadályok merültek fel akkor, amikor az 1956- os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások iratanyagát kutatta, hogyan fogadta a tdományos és a tudományon kívüli közösség az első eredmények publikálását. Vagy:hogyan fogadták a történészek a Rajk László és társai ellen folytatott peranyag értékelő megjelentetését ( "A kétkötetes Rajk", azóta is így hívja a szakma ezt a nagyszerű könyvet). 

A könyv második része két teológiai tanulmányt tartalmaz. Bölcskei Gusztáv református teológus Arthur Reich szociáletikai " kriteriológiája" című tanulmánya- ha jól értettem a lényeget- arról szól, milyen " kritériumokat kell szem előtt tartani a hívőmek, mikor hitét cselekedetre akarja " átváltani". Ezek a kritériumok:
-A teremtményi lét kritériuma
- A kritikai distancia
- A relatív elfogadás ( recepció)
-A reláció kritériuma. Itt megemlíti Bölcskei Tanár Úr, hogy félreérti Jézust, aki azt gondolja, hogy új morált hozott a világba. Ahogy írja: "Jézus sokkal inkább minden morál krízisét jelenti". Szerző a szabadság és a szolgaság helyzetén mutatja be a " tétel" igazolását". 
-Embertárs- volt
-Teremtménytárs-volt
- Részesedés ( participáció) kritériuma
Ezeket kell tehát szem előtt tartani a keresztyén életben.

Nagyon tanulságosnak tartom Oláh Tamásnak A protestánsk és a katolikusok viszonya Tokaj-Hegyalján 1692-1693-ban három forrás tükrében című tanulmányát.Ez ugyanis a reformáció-ellenreformációt a mindennapokban írja le. Mirő is van szó? Magánháznál istentisztetet tartott egy református közösség, mire megjelent a katolikus pap, és rágalmazni kezdte a gyülekezetet. Verekedés robbant ki. Azzal is megvádolták a protestánsokat, hogy igazából nem is vallási célú összejövetelt tartanak, hanem összeesküdnek a Habsburg- uralkodó ellen. A bírósági jegyzőkönyvekből aztán kiderül, hogy szó sem volt ilyesmiről. Belegondol a 21.század embere, hoány és hány ilyen, az előítéletekből és gyűlölletbl fakadó eset fordulhatott elő a 16-17.században...

Kulcsfontosságú Hermann Róbert:Számonkérés 1848-49-ben című tanulmánya. Összefoglalja, hogy egyes csoportokban milyen módon és milyen hatásossággal jelentkezett Világos után a megtorlás. Hermann Róbert az alábbi csoportokat ismerteti:
-miniszterek
- az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjai
- a felsőház tagjai
- képviselők
- minisztériumi tisztviselők
- a vésztörvényszék tagjai
- egyháziak
-megyei tisztviselők
- katonák
Azt gondolom, ezt tanulmányt már történelem szakon minden minden hallgatónak el kellen olvasnia. Példamutóan objektív, jól megírt. Megállapítja, hogy a hatalom szemszögből a megtorlás " inkább volt fölösleges, mint hasznos". (149.o.). 
Ehhez szoroasan kapcsolódik Orosz István tanulmánya, aki a kiegyezés historiográfiáját értékeli, majd ad önálló értékelést az Osztrák-Magyar Monarchiáról. 

A számtalan kitűnő tanulmányból ezeket választottuk ki. 
És a könyvajánló végén rójuk le azt, amit már az elején kellett volna. Felsoroljuk az áldozatos és igényes munkát végző Szerkesztők nevét:Fodor Veronika, Gecsényi Patrícia, Hollósi Gábor,Kiss Dávid, Ráczné Baán Krisztina,Rácz János.
Munkájukat ajánljuk történészeknek, jogászoknak,teológusoknak és mindenkinek, aki értelmiséginek gondolja magát. 

Írott Szó Alapítvány-Magyar Napló, Budapest, 2018.